Mi mindent nem tudnak friss rajongói a rasztahajú svéd miniszternőről?

Bezzeg a haladó Nyugaton fiatal rasztahajú nő a miniszter, nekünk meg csak Kásler jutott – ebben a narratívában járta be a svéd zöldpárti Amanda Lind képe a magyar sajtót és a Facebookot. Pedig Lind azzal kezdte a miniszteri pályafutását, hogy egy botrányok közepette lemondani kényszerült korábbi minisztert méltatott, ráadásul bármelyik, akár nő, akár férfi kollégája is méltó ellenpontja lehetne Káslernak.

Futótűzként kezdett el tegnap terjedni Amanda Lind, az új svéd szociáldemokrata-zöld kormány kulturális és demokrácia miniszterének fényképe a facebookon. A 38 éves, rasztahajú nő képét sokan azzal osztották meg, hogy szeretnének egy olyan országban élni, ahol ilyenek a miniszterek.

A hamar virális mémmé változott verzió azonban Lind fényképét Kásler Miklós EMMI miniszteré mellé helyezve hangsúlyozta a két ország közötti különbséget. Az üzenet világos:

Estére már az Indexen is megjelent Lind képe a Mindeközben-rovatban, ahol szintén Káslerrel állították szembe. A kormánymédiában is megjelent Lind, csak ott a drogos, hanyatló Nyugat jelképeként.

Ezzel az egésszel kapcsolatban több kifogás is felmerült bennem tegnap. Egyrészt

Róla egyébként a svédek sem tudnak sokat, mert egy viszonylag ismeretlen politikus, aki egy kisvárosi, önkormányzati politikusból 2016-ban lett a Zöldek párttitkára (ez inkább egy adminisztratív, de fontos tisztség). Lind eddig annyira nem volt a svéd közélet frontvonalában, hogy az egyik legnagyobb, országos bulvárlap, az Expressen egy egész hosszú cikket szentelt bemutatásának.

Lind egy Facebook-bejegyzésben felsorolta a 2014-2018 közötti ciklus összes zöldpárti miniszterét, akiket mind hősöknek és úttörőknek nevezett. Ezzel csak az a probléma, hogy nem hagyta ki a felsorolásból azt a Mehmet Kaplant sem, aki 2016 áprilisában botrányos körülmények között kényszerült lemondani a lakhatási miniszteri posztról. Kibukott, hogy részt vett egy olyan vacsorán, amin a szélsőségesen nacionalista, Erdoğan-hívő török Szürke Farkasok egy képviselője is jelen volt. 

A svéd közszolgálati tévé ráadásul azt is kiderítette, hogy Kaplan szoros kapcsolatban állt egy, a török rezsimnek dolgozó személlyel, akivel három év alatt legalább tizenhétszer találkozott, és akivel több külföldi úton is együtt képviselték Svédországot. Egy olyan felvétel is előkerült Mehmet Kaplanról, ahol Izraelt a náci Németországhoz hasonlította.

Őt is hősnek és úttörőnek nevezte tehát Lind. A kulturális- és demokráciaminiszter, miután a bejegyzését egyöntetűen elítélte a svéd sajtó, úgy reagált, hogy nem helyesli Kaplan viselkedését, de mint miniszter, jó munkát végzett, és ő minden korábbi zöld miniszter munkáját kívánta csak megköszönni. (Azért nevezhette őket egyébként úttörőknek, mert a svéd Zöldek az előző ciklusban voltak történetük során először kormánypárt.)

Különösen a kulturális szférából megszólalók csalódottak. De persze jó kérdés, hogy egy miniszternek mennyire is kell a felelősségi körébe tartozó területekbe beágyazottnak lennie. Ahogy egy vezető svéd elemző gúnyosan megjegyezte, érdekes módon a vád, hogy az adott miniszter nem kellően beágyazott abba a közegbe, aminek a pénzt osztja csak a kulturális területen merül fel mindig.

A másik kifogásom Lind mémesítésével szemben, hogy szexistának tartom. A héten felállt svéd kormányban van még 11 nő (pont a kormány fele), köztük van Linddel szinte egyidős és olyan is, aki az anyja lehetne. Van még a kormányban Iránból 11 évesen menekültként Svédországba érkezett, Lindnél mindössze két évvel idősebb férfi is (de vigyázat, neki voltak korábban a magyarnál némileg szigorúbb svéd mérce szerint korrupció-gyanús ügyei).

Ezek egyikének sincs semmi köze ahhoz a politikához, amit képvisel, a teljesítményéhez vagy a személyiségéhez.

Volt, aki azzal védte Lind mémesítését, hogy ennek a rasztahajú, fiatal nőnek, mint kulturális- és demokráciaminiszternek a képe tökéletesen mutatja be a svéd és a magyar társadalom közötti kontrasztot. Megmutatja, hogy másképp is lehet. Abban egyetértek ezzel, hogy Lind mémmé válása elsősorban rólunk szól, hiszen Svédországról Magyarországon nem tudnak sokat, a még hazájában is ismeretlen Lindről meg semmit sem.

Jobb is, ha nem zavar ebbe bele a svéd valóság vagy Lind személye. De jobb lenne, ha nem személyüktől és társadalmi valóságuktól megfosztott, egy kis szexizmussal fűszerezett mémekben nyilvánulna meg a kritikánk a magyar állapotokkal szemben. Legyen ez az első lépés, kezdjük innen!