+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. január 24. csütörtök, 08:45
A kommunisták 1948-ban elvették az egyházak ingatlanjait, most meg a kárpótlásukat adóztatják meg.

Nem egykönnyen fogadták el 2012-ben a törvényt, amely alapján a cseh állam visszajuttatja az egyházaknak azokat az ingatlanokat, amelyeket még 1948-ban államosított a cseh kommunista állam, illetve kárpótolja őket, azokért, amiket nem ad vissza. A jobboldali miniszterelnök, Petr Nečas végül keresztülvitte az elképzelést, ami a 75 milliárd koronát (930 milliárd forintot) érő visszajuttatott ingatlanok és földek mellett összesen 59 milliárd koronás (731 milliárd forintos) kárpótlást foglalt magában.

 

A megállapodásról valójában a rendszerváltás óta tárgyalt egymással a cseh politikai elit és az egyházak, és a vitának most sincs vége:

 

a kisebbségi kormányt kívülről támogató kommunisták javaslatára ugyanis most megadóztatják a kárpótlásként kapott pénzt.

 

A kommunisták azzal fenyegették a liberális ANO és a szociáldemokraták által adott kisebbségi kormányt, hogy megvonják a támogatásukat tőlük, ha nem támogatják a javaslatot, ami 380 millió koronányi (4,8 milliárd forintnyi) adót vetne ki az évi kétmilliárd koronás (25 milliárd forintos) kifizetésekre, amit tizenhat egyháznak fizetnek ki kétoldalú egyezmények alapján.

 

Amit tehát a kommunisták 1948-ban elvettek az egyházaktól, annak kompenzálását kései utódjaik keményen megadóztatják. Ezzel mondjuk sok szavazót valószínűleg nem fognak veszíteni Csehországban, mutatjuk, miért:

 

NEM SOK ISTENHÍVŐ AKAD CSEHORSZÁGBAN, CSAK A LAKOSSÁG 29 SZÁZALÉKA

 

Csehország nem a legvallásosabb ország, mindössze a lakosság 29 százaléka hisz Istenben. Ez önmagában se túl sok, régiós összehasonlításban pedig, mint látjuk, kiemelkedően alacsony.

 

FOTÓ: A prágai Szent Vitus-katedrális a távolból / Libreshot

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hát mi mással foglalkozna az eheti Azonnali-lista, mint az esti Szlovákia-Magyarország szuperrangadóval? Ezúttal taktikai tanácsokkal látjuk el Rossi szövetségi kapitányt.

Kiderült, hogy a Most-Híd is beáll a szlovák elnökválasztás első fordulójában fölényes sikert arató liberális politikus mögé.

Ezzel kezdődött el a kasztinghét, amikor minden, magát kicsit komolyan vevő ember lepattintotta a baloldali kormánypártok felkérését arra, hogy ő legyen a miniszterelnök.

Alig alakult meg a Nigel Farage-féle új, brexit-párti formáció, néhány iszlamofób tweet miatt lemondott a Brexit Párt elnöke.

Rosszul adták meg székhelyüket, ráadásul Fekete-Győr András sem képviselhetné a pártot hivatalos ügyekben.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás