A fideszesek simán az orosz propaganda ellen szavaztak az EP külügyi bizottságában

Erdős Norbert és Tőkés László is megszavazta az orosz és kínai dezinformáció elleni bizottsági határozatot, az ex-LMP-s Meszerics el se ment szavazni.

Az Európai Parlament külügyi szakbizottsága határozottan elítéli Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea agresszív cselekedeteit, amelyeknek célja aláásni az európai demokráciák normatív alapjait – írják egy, a bizottság által kiadott közleményben, amelyben új intézkedéseket javasolnak.

Ebben talán az a legpikánsabb, hogy a külügyi bizottság állandó fideszes tagjai, azaz Erdős Norbert és a Fidesz listájáról bejutott Tőkés László is simán megszavazták, míg az ex-LMP-s Meszerics Tamás és a szocialista Ujhelyi István például el sem mentek a szavazásra.

A magyarországi helyzettel ugyanis két évvel ezelőtt foglalkozott utoljára egy, a Corruption Research Center által készített tanulmány, akkor a készítők több, mint egymillió újságcikket átböngészve arra jutottak, hogy vagy közeli hasonlóság figyelhető meg a Hídfő.ru orosz állami propagandát közvetítő portál által közvetített tartalmak, és implicit állítások, valamint egyes magyar online portálok megfelelő szempontú jellemzői között, vagy nem mutatható ki statisztikai különbség közöttük.

Ezeket az eredményeket a kvalitatív tartalomelemzés eredményei is alátámasztották. A kormányközeli portálok egyébként igyekeztek nem teret adni az orosz állam számára kellemetlen híreknek, de sok más érdekes eredmény is kiderült.

De mit szavaztak meg most? 

Ahogy arról a Politico nyomán az Azonnali is beszámolt, a

Az Európai Parlament külügyi bizottságának képviselői a javaslatot 49 igen, 9 nem szavazattal, két tartózkodás mellett szavazták meg, és várhatóan még februárban az Európai Parlament elé terjesztik a szöveget. A határozat ellenében szavazott a szélsőbaloldali GUE/NGL frakció három képviselője (Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Marie-Christine Vergiat); a szélsőjobboldali ENF (Nemzetek és Szabadság Európája) frakciótól Mario Borghezio, a hasonló alapállású EFDD (Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája) frakciótól James Carver és Aymeric Chauprade, illetve a független Georgios Epitideios.

Mit kellene tenni?

A képviselők tettek néhány ajánlást is arra nézve, hogy az Unió hogyan védje meg magát ezekkel a külső fenyegetésekkel szemben: egyrészt olyan proaktív intézkedéseket hoznának, amelyek ellensúlyozni tudják a propagandát, és le is tudják leplezni azt, másrészt büntetéseket szabnának ki a dezinformációs kampányok felelőseire, harmadrészt

A Bizottság azt várja el az EU-tól és a tagálamoktól, hogy lépjenek fel határozottan az egyre szofisztikáltabb módszerek ellen, amelyekkel véleményformálók és állami szervek dezinformálni kívánják a lakosságot például üzenetküldő alkalmazások, mesterséges intelligencia, hírportálok és tévés műsorok segítségével.

A képviselők külön megemlítik Oroszországot, Kínát, Iránt és Észak-Koreát, mint akik az uniós demokratikus értékek ellen áskálódnak mind az Unió területén, mind a keleti partnerség államaiban azáltal, hogy a választásokba beavatkoznak, vagy szélsőséges mozgalmakat támogatnak.

Úgy vélik, hogy az EU-nak és tagállamainak fontolóra kell venniük a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre vonatkozó uniós és nemzetközi szintű jogi keretrendszer kidolgozását, ideértve a célzott szankciókat is az információs kampányok megszervezéséért és végrehajtásáért felelős emberek ellen. Javaslatot tesznek arra is, hogy a közösségimédia-vállalatok, a chatszolgátatók és a keresőmotor-szolgáltatók tevékenységét úgy szabályozza az EU, hogy ezzel biztosítsák teljes átláthatóságukat.

A dokumentum szerint a jövőben nyilvánosan meg kell nevezni az elkövetőket és az általuk elérni kívánt célokat,

A képviselők szerint segíteni kell a csatlakozó országokat és az EU szomszédságában élő partnereket is az ellenséges propaganda és a dezinformációs tevékenységek elleni tevékenységükben.

Ujhelyi szerint Magyarországon a propagandaveszély különösen nagy, de ő csak póttag, ezért nem szavazott

Az Azonnali megkeresésére Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője elmondta, hogy ő a külügyi bizottságban csak póttag, és ezúttal nem szavazott, de szerinte az ukrán konfliktus óta datálható, Oroszország által a „nyugati világ” ellen vívott hibrid háború fontos része az információs hadviselés, melyet számos másik uniós tagállam mellett Magyarországon is tapasztalunk.

„A hazai helyzet azonban még nemzetközi összehasonlításban is elborzasztó, hiszen itthon egyedülálló módon az állam(i média) maga is aktívan terjeszti az orosz propagandát, holott legtöbbször ezt az államtól és kormányoktól független entitások teszik.

Sőt, Kovács Zoltán és Gulyás Gergely maguk nyilatkoztak a Rosszija 1 orosz állami propagandacsatornának, amikor az Soros Györgyről készített lejárató anyagot” – mondta a képviselő.

Az orosz propaganda magyarországi jelenlétével a bizottság egy másik tagját, a fideszes Schöpflin Györgyöt is kerestük, ő azonben elmondta: nem szavazott a kérdéses szavazáson, mert máshol volt elfoglaltsága.

FOTÓ: Tabula.ge