+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Pintér Bence
2019. január 23. szerda, 17:48
Erdős Norbert és Tőkés László is megszavazta az orosz és kínai dezinformáció elleni bizottsági határozatot, az ex-LMP-s Meszerics el se ment szavazni.

Az Európai Parlament külügyi szakbizottsága határozottan elítéli Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea agresszív cselekedeteit, amelyeknek célja aláásni az európai demokráciák normatív alapjait – írják egy, a bizottság által kiadott közleményben, amelyben új intézkedéseket javasolnak.

 

Ebben talán az a legpikánsabb, hogy a külügyi bizottság állandó fideszes tagjai, azaz Erdős Norbert és a Fidesz listájáról bejutott Tőkés László is simán megszavazták, míg az ex-LMP-s Meszerics Tamás és a szocialista Ujhelyi István például el sem mentek a szavazásra.

 

Viszont a két fideszes képviselő most tulajdonképpen a kormányhoz köthető médiatermékek egy része ellen is fellépett.

 

A magyarországi helyzettel ugyanis két évvel ezelőtt foglalkozott utoljára egy, a Corruption Research Center által készített tanulmány, akkor a készítők több, mint egymillió újságcikket átböngészve arra jutottak, hogy vagy közeli hasonlóság figyelhető meg a Hídfő.ru orosz állami propagandát közvetítő portál által közvetített tartalmak, és implicit állítások, valamint egyes magyar online portálok megfelelő szempontú jellemzői között, vagy nem mutatható ki statisztikai különbség közöttük.

 

A 888, a Lokál, a Pesti Srácok, valamint a mindenegyben.com esetében egy vagy több vizsgálati szempont szerint azt találták, hogy ezek a portálok nem térnek el számottevően a Hídfő tartalmi jellemzőitől.

 

Ezeket az eredményeket a kvalitatív tartalomelemzés eredményei is alátámasztották. A kormányközeli portálok egyébként igyekeztek nem teret adni az orosz állam számára kellemetlen híreknek, de sok más érdekes eredmény is kiderült.

 

De mit szavaztak meg most? 

 

Ahogy arról a Politico nyomán az Azonnali is beszámolt, a

 

szakértők szerint kifejezetten magas a kockázata annak, hogy külső szereplők próbálják majd befolyásolni az európai parlamenti választást, a legnagyobb veszély pedig a dezinformációs támadás lehet.

 

Az Európai Parlament külügyi bizottságának képviselői a javaslatot 49 igen, 9 nem szavazattal, két tartózkodás mellett szavazták meg, és várhatóan még februárban az Európai Parlament elé terjesztik a szöveget. A határozat ellenében szavazott a szélsőbaloldali GUE/NGL frakció három képviselője (Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Marie-Christine Vergiat); a szélsőjobboldali ENF (Nemzetek és Szabadság Európája) frakciótól Mario Borghezio, a hasonló alapállású EFDD (Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája) frakciótól James Carver és Aymeric Chauprade, illetve a független Georgios Epitideios.

 

Mit kellene tenni?

 

A képviselők tettek néhány ajánlást is arra nézve, hogy az Unió hogyan védje meg magát ezekkel a külső fenyegetésekkel szemben: egyrészt olyan proaktív intézkedéseket hoznának, amelyek ellensúlyozni tudják a propagandát, és le is tudják leplezni azt, másrészt büntetéseket szabnának ki a dezinformációs kampányok felelőseire, harmadrészt

 

köteleznék a technológiai vállalatokat, hogy tegyenek többet a propaganda felismeréséért és megelőzéséért.

 

A Bizottság azt várja el az EU-tól és a tagálamoktól, hogy lépjenek fel határozottan az egyre szofisztikáltabb módszerek ellen, amelyekkel véleményformálók és állami szervek dezinformálni kívánják a lakosságot például üzenetküldő alkalmazások, mesterséges intelligencia, hírportálok és tévés műsorok segítségével.

 

A képviselők külön megemlítik Oroszországot, Kínát, Iránt és Észak-Koreát, mint akik az uniós demokratikus értékek ellen áskálódnak mind az Unió területén, mind a keleti partnerség államaiban azáltal, hogy a választásokba beavatkoznak, vagy szélsőséges mozgalmakat támogatnak.

 

A bizottság ajánlása arra is kitér, hogy minden tagállam, amely tagadta ezidáig ezeket a törekvéseket, most ismerje el őket, mérje föl a területén észlelhető jelenségeket, és lépjen el ezek ellen.

 

Úgy vélik, hogy az EU-nak és tagállamainak fontolóra kell venniük a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre vonatkozó uniós és nemzetközi szintű jogi keretrendszer kidolgozását, ideértve a célzott szankciókat is az információs kampányok megszervezéséért és végrehajtásáért felelős emberek ellen. Javaslatot tesznek arra is, hogy a közösségimédia-vállalatok, a chatszolgátatók és a keresőmotor-szolgáltatók tevékenységét úgy szabályozza az EU, hogy ezzel biztosítsák teljes átláthatóságukat.

 

A dokumentum szerint a jövőben nyilvánosan meg kell nevezni az elkövetőket és az általuk elérni kívánt célokat,

 

valamint nyilvánosságra kell hozni az ellenséges propagandatevékenység minden egyes leleplezett esetét egy részletes tájékoztatóval együtt,

 

A képviselők szerint segíteni kell a csatlakozó országokat és az EU szomszédságában élő partnereket is az ellenséges propaganda és a dezinformációs tevékenységek elleni tevékenységükben.

 

Ujhelyi szerint Magyarországon a propagandaveszély különösen nagy, de ő csak póttag, ezért nem szavazott

 

Az Azonnali megkeresésére Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője elmondta, hogy ő a külügyi bizottságban csak póttag, és ezúttal nem szavazott, de szerinte az ukrán konfliktus óta datálható, Oroszország által a „nyugati világ” ellen vívott hibrid háború fontos része az információs hadviselés, melyet számos másik uniós tagállam mellett Magyarországon is tapasztalunk.

 

„A hazai helyzet azonban még nemzetközi összehasonlításban is elborzasztó, hiszen itthon egyedülálló módon az állam(i média) maga is aktívan terjeszti az orosz propagandát, holott legtöbbször ezt az államtól és kormányoktól független entitások teszik.

 

Kimondható tehát, hogy Magyarországon egyértelműen létezik ilyen jellegű fenyegetés, ami a Putyinnal szívélyes viszonyt ápoló Orbán-kormánynak hála nálunk sokkal komolyabb mértékű, mint más, az orosz propagandának szintén kitett országokban.

 

Sőt, Kovács Zoltán és Gulyás Gergely maguk nyilatkoztak a Rosszija 1 orosz állami propagandacsatornának, amikor az Soros Györgyről készített lejárató anyagot” – mondta a képviselő.

 

Az orosz propaganda magyarországi jelenlétével a bizottság egy másik tagját, a fideszes Schöpflin Györgyöt is kerestük, ő azonben elmondta: nem szavazott a kérdéses szavazáson, mert máshol volt elfoglaltsága.

 

FOTÓ: Tabula.ge

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Hiába állt össze a Strache-lista, Strache indulása még mindig kétséges, mivel az FPÖ bejelentette: még a választások előtt óvást nyújt be az egész Team Strache ellen.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás