+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Pintér Bence
2019. január 23. szerda, 17:48
Erdős Norbert és Tőkés László is megszavazta az orosz és kínai dezinformáció elleni bizottsági határozatot, az ex-LMP-s Meszerics el se ment szavazni.

Az Európai Parlament külügyi szakbizottsága határozottan elítéli Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea agresszív cselekedeteit, amelyeknek célja aláásni az európai demokráciák normatív alapjait – írják egy, a bizottság által kiadott közleményben, amelyben új intézkedéseket javasolnak.

 

Ebben talán az a legpikánsabb, hogy a külügyi bizottság állandó fideszes tagjai, azaz Erdős Norbert és a Fidesz listájáról bejutott Tőkés László is simán megszavazták, míg az ex-LMP-s Meszerics Tamás és a szocialista Ujhelyi István például el sem mentek a szavazásra.

 

Viszont a két fideszes képviselő most tulajdonképpen a kormányhoz köthető médiatermékek egy része ellen is fellépett.

 

A magyarországi helyzettel ugyanis két évvel ezelőtt foglalkozott utoljára egy, a Corruption Research Center által készített tanulmány, akkor a készítők több, mint egymillió újságcikket átböngészve arra jutottak, hogy vagy közeli hasonlóság figyelhető meg a Hídfő.ru orosz állami propagandát közvetítő portál által közvetített tartalmak, és implicit állítások, valamint egyes magyar online portálok megfelelő szempontú jellemzői között, vagy nem mutatható ki statisztikai különbség közöttük.

 

A 888, a Lokál, a Pesti Srácok, valamint a mindenegyben.com esetében egy vagy több vizsgálati szempont szerint azt találták, hogy ezek a portálok nem térnek el számottevően a Hídfő tartalmi jellemzőitől.

 

Ezeket az eredményeket a kvalitatív tartalomelemzés eredményei is alátámasztották. A kormányközeli portálok egyébként igyekeztek nem teret adni az orosz állam számára kellemetlen híreknek, de sok más érdekes eredmény is kiderült.

 

De mit szavaztak meg most? 

 

Ahogy arról a Politico nyomán az Azonnali is beszámolt, a

 

szakértők szerint kifejezetten magas a kockázata annak, hogy külső szereplők próbálják majd befolyásolni az európai parlamenti választást, a legnagyobb veszély pedig a dezinformációs támadás lehet.

 

Az Európai Parlament külügyi bizottságának képviselői a javaslatot 49 igen, 9 nem szavazattal, két tartózkodás mellett szavazták meg, és várhatóan még februárban az Európai Parlament elé terjesztik a szöveget. A határozat ellenében szavazott a szélsőbaloldali GUE/NGL frakció három képviselője (Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Marie-Christine Vergiat); a szélsőjobboldali ENF (Nemzetek és Szabadság Európája) frakciótól Mario Borghezio, a hasonló alapállású EFDD (Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája) frakciótól James Carver és Aymeric Chauprade, illetve a független Georgios Epitideios.

 

Mit kellene tenni?

 

A képviselők tettek néhány ajánlást is arra nézve, hogy az Unió hogyan védje meg magát ezekkel a külső fenyegetésekkel szemben: egyrészt olyan proaktív intézkedéseket hoznának, amelyek ellensúlyozni tudják a propagandát, és le is tudják leplezni azt, másrészt büntetéseket szabnának ki a dezinformációs kampányok felelőseire, harmadrészt

 

köteleznék a technológiai vállalatokat, hogy tegyenek többet a propaganda felismeréséért és megelőzéséért.

 

A Bizottság azt várja el az EU-tól és a tagálamoktól, hogy lépjenek fel határozottan az egyre szofisztikáltabb módszerek ellen, amelyekkel véleményformálók és állami szervek dezinformálni kívánják a lakosságot például üzenetküldő alkalmazások, mesterséges intelligencia, hírportálok és tévés műsorok segítségével.

 

A képviselők külön megemlítik Oroszországot, Kínát, Iránt és Észak-Koreát, mint akik az uniós demokratikus értékek ellen áskálódnak mind az Unió területén, mind a keleti partnerség államaiban azáltal, hogy a választásokba beavatkoznak, vagy szélsőséges mozgalmakat támogatnak.

 

A bizottság ajánlása arra is kitér, hogy minden tagállam, amely tagadta ezidáig ezeket a törekvéseket, most ismerje el őket, mérje föl a területén észlelhető jelenségeket, és lépjen el ezek ellen.

 

Úgy vélik, hogy az EU-nak és tagállamainak fontolóra kell venniük a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre vonatkozó uniós és nemzetközi szintű jogi keretrendszer kidolgozását, ideértve a célzott szankciókat is az információs kampányok megszervezéséért és végrehajtásáért felelős emberek ellen. Javaslatot tesznek arra is, hogy a közösségimédia-vállalatok, a chatszolgátatók és a keresőmotor-szolgáltatók tevékenységét úgy szabályozza az EU, hogy ezzel biztosítsák teljes átláthatóságukat.

 

A dokumentum szerint a jövőben nyilvánosan meg kell nevezni az elkövetőket és az általuk elérni kívánt célokat,

 

valamint nyilvánosságra kell hozni az ellenséges propagandatevékenység minden egyes leleplezett esetét egy részletes tájékoztatóval együtt,

 

A képviselők szerint segíteni kell a csatlakozó országokat és az EU szomszédságában élő partnereket is az ellenséges propaganda és a dezinformációs tevékenységek elleni tevékenységükben.

 

Ujhelyi szerint Magyarországon a propagandaveszély különösen nagy, de ő csak póttag, ezért nem szavazott

 

Az Azonnali megkeresésére Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője elmondta, hogy ő a külügyi bizottságban csak póttag, és ezúttal nem szavazott, de szerinte az ukrán konfliktus óta datálható, Oroszország által a „nyugati világ” ellen vívott hibrid háború fontos része az információs hadviselés, melyet számos másik uniós tagállam mellett Magyarországon is tapasztalunk.

 

„A hazai helyzet azonban még nemzetközi összehasonlításban is elborzasztó, hiszen itthon egyedülálló módon az állam(i média) maga is aktívan terjeszti az orosz propagandát, holott legtöbbször ezt az államtól és kormányoktól független entitások teszik.

 

Kimondható tehát, hogy Magyarországon egyértelműen létezik ilyen jellegű fenyegetés, ami a Putyinnal szívélyes viszonyt ápoló Orbán-kormánynak hála nálunk sokkal komolyabb mértékű, mint más, az orosz propagandának szintén kitett országokban.

 

Sőt, Kovács Zoltán és Gulyás Gergely maguk nyilatkoztak a Rosszija 1 orosz állami propagandacsatornának, amikor az Soros Györgyről készített lejárató anyagot” – mondta a képviselő.

 

Az orosz propaganda magyarországi jelenlétével a bizottság egy másik tagját, a fideszes Schöpflin Györgyöt is kerestük, ő azonben elmondta: nem szavazott a kérdéses szavazáson, mert máshol volt elfoglaltsága.

 

FOTÓ: Tabula.ge

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sok-sok gyerek születik, mi meg döntsük el, milyen Európában nőjenek fel. Erről szól a klip.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Az egyik román zsebtolvajokról tweetelt, a másik arról, hogy fél a fekete nőktől. Repülnek.

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Működik-e az ökologikus vidékfejlesztés? Mit kéne csinálniuk az önkormányzatoknak? Konferencia április 26-án.

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás