A népességfogyásból csinálnak üzletet a bosnyákok

Bosznia-Hercegovina évente több százezer eurót keres azzal, hogy pénzt kér az állampolgárságról való lemondásért a nyugatra vándorlóktól.

Az előzetes várakozások szerint a bosznia-hercegovinai költségvetés 600-700 ezer eurónyi (190-220 millió forint) bevételre számíthat idén azoktól a nyugatra vándorolt állampolgáraitól, akik új hazájuk állampolgárságát felvéve kénytelenek lemondani a bosznia-hercegovinai útlevelükről – számolt be a Balkan Insight. A portál által megszólaltatott politikai elemző szerint

A nyugat-európai állampolgárságra vágyó boszniaiaknak 407 eurónak (130 ezer forint) megfelelő összeget kell fizetniük azért a papírért, mely bizonyítja, hogy hivatalosan is lemondtak születési állampolgárságukról. Az igazolásra azért van szükség, mert a külföldre vándorló boszniai szerbek, horvátok, bosnyákok legnépszerűbb célpontjainak számító országok – néhány kivételes esettől eltekintve – megkövetelik, hogy honosítandó kizárólag választott hazája állampolgára legyen.

A bosznia-hercegovinai állampolgárságukról lemondók többsége Németországban és Ausztriában él. Őket követik a Dániába, Norvégiába és Szlovéniába települők. Utóbbiaknak – mivel egy exjugoszláv tagköztársaság állampolgárságára cserélnék a bosnyákot – csupán 100 eurót (32 ezer forint) kötelesek fizetni. Az illeték azonban csak töredéke az eljárás teljes költségének. Az ügyvédekre és egyéb szolgáltatásokra fordított kiadások elérhetik a 2500-3000 ezer eurót (800-950 ezer forint).

mely nem csak választott hazájukban, hanem az Európai Unió többi tagállamában is szélesebb jogköröket biztosít számukra.

A bosnyák demográfusok kifejezetten aggasztónak tartják az elvándorlás mértékét. Hosszú távon súlyos problémái lesznek Bosznia-Hercegovinának abból, hogy nyugatra vándorolnak a legtehetségesebb, szakképzett fiatalok, akik aztán vélhetően sose fognak visszatérni hosszabb időre.

Ez az ország lakosságának jelenlegi lakosságának több, mint 40 százalékát teszi ki. Fontos megjegyezni, hogy a legnagyobb elvándorlás még a kilencvenes években zajlott le a délszláv háború miatt.

Ha érdekel, hogyan gondolkodik egy, a hazájába nyugatról visszatérő bosznia-hercegovinai politikus, olvasd el a Szarajevóban készített interjúnkat az ország rendhagyó, nem etnikai alapon szerveződő pártját, a Naša Strankát vezető Predrag Kojović-tyal!