+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. január 22. kedd, 17:02
Az istennek sem akar összejönni ez az összellenzéki tüntetősdi, úgyhogy érdemes elkezdeni új utakra lépni. Én például egy 2019-es Budapest Parádét tartok a legjobb ötletnek!

Ki kell jelenteni, hogy országos megmozdulás ide, félpályás lezárások oda, szombaton a kimúlás közelébe kerültek a rabszolgatörvény és úgy általában a NER elleni tüntetések. Úgy tűnik, a magyar ellenzéki szavazók már csak ilyenek, nem kell őket bántani, ezek szerint a szerbek és a románok például jobban bírják a telet. Na de lassan el kell gondolkozni, hogyan tovább? 

 

Azt egy percig sem szabad elfelejteni, hogy az ország nagyjából felében tényleg van akkora elégedetlenség a dolgok menetével kapcsolatban, ami miatt nem a kormánypártra szavaztak áprilisban sem, az ellenzék pedig érthetően szeretné, ha legalább néha megmutatkozna ez az egész úgy is, hogy nem kell felfelé kerekíteni a számokat és úgy keresni a pozitív magyarázatokat, mint egyszeri magyar futballszakértő a magyar válogatott aktuális vállalható veresége után. 

 

Ha se az egy helyben állással, se a civil fiatalok beszédével, se a közmédiára gyakorolt nyomással nem lehet akár egy kis lépést is tenni előre, akkor mi legyen? Vége a világnak, mindenki szavazzon a Fideszre? Vagy csak egyszerűen kussoljunk és várjuk, hogy vége legyen magától? Óriási szerencsére nekem van egy kiváló ötletem!

 

Az a helyzet, hogy úgy kell már az országnak egy Budapest Parádé, mint egy falat kenyér!

 

Nem, nem csak olyan visszatekintő jellegű, mint az augusztus végi, hanem egy rendes régimódi buli kamionokkal, az egész országból, de még akár külföldről is érkező fiatalokkal, akik egy napra meg akarják mutatni, hogyan képzelnek el ők egy boldog országot.

 

Elsőre nyilván hülyeségnek hangzik, hiszen miért lenne ellenzéki movement sokszázezer technóra lépegető hülyegyerek? Pedig az, mert bár 2019-ben általában Facebookról, YouTube-ról meg ilyenekről szóló repetitív dalok jelentik a könnyűzenét, eredetileg ilyesmit hallgatni gyakorlatilag politikai állásfoglalás volt. Sőt, tovább megyek:

 

a nagy tömegeknek szóló popzene alapvetően balos műfaj volt, legyen szó Beatlesről, a Woodstock fellépőiről, az elnyomott amerikai feketék hangját hallató hiphopról,

 

de még az eredetileg csak kábítószerezés és közösségi élmény köré épülő holland gabber technót is csak évekkel később fedezték fel magának a szélsőjobb azon része, akiknek azért nem derogált bevándorlóktól vásárolni szintetikus szereket.

 

 

És igen, a Budapest Parádé és úgy általában minden szabadtéri technobuli példaképének tekinthető berlini Love Parade sem csak egy buli volt eredetileg, hanem állásfoglalás. Amikor 1989-ben először rendezték 150 fővel, a békéért és egymás megértéséért állt ki az a 150 fő, ahogy pár évvel később az a százezerre, később milliósra duzzadt tömeg is képviselt valamit nagyrészt.

 

Érdemes elidőzni a Love Parade évente változó szlogenjein: „Béke, öröm, palacsinták”, „A jövő a miénk”, „Az én házam a te házad, a te házad az én házam”, „Mi egy nagy család vagyunk”, satöbbi. Igen, büdös hippiszövegek ezek egytől egyig, de hát még mindig sokkal jobb ebben gondolkodni, mint abban, hogy „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”. 

 

 

A Parádé többféle igényt is kielégítene: a 2016-os foci-Eb óta jól látható, mekkora igénye van az országnak néha azért az utcára vonulni, hogy csak úgy ünnepeljen egy kicsit, és pár napra betemethesse azokat az árkokat, amiket olyan sikeresen épít a magyar politika úgy 1994 óta. Ezt a szerepet értelemszerűen soha nem fogja tudni betölteni az ilyen típusú bulizáshoz legközelebb álló Pride, hiszen mégis csak egy a mai napig vitás kérdésben foglal állást, viszont a Parádénak elég lenne csak annyit üzenni, hogy menjünk ki bulizni egy óriásit, és örüljünk annak, hogy együtt vagyunk.

 

Meg persze menjen közben techno és house, hiszen ez egy Parádé, ráadásul épp úgyis minden második magyar ember technóra vagy house-ra bulizik.

 

Ha valaki azt hiszi, hogy a pofátlanul nagy buliknak nincs hatása, az téved. Most őszintén, mi idegesítené jobban Németh Szilárdot annál, mint hogy augusztus végén egy rakás boldog ember hangos zenére táncol Budapesten, szarva az ő erkölcsi útmutatásaira? Talán csak az, ha még a fellépők egy részét is az undorító liberális nyugatról importálnák, de talán még ezen a tortán is lehetne a hab, ha bevándorló hátterű DJ-re topognának az emberek! Persze nem kiemelve a bevándorló hátteret, hiszen őszintén szólva kit érdekel ez?

 

A nyilvánós jóérzésnek amúgy is vannak előnyei azokban az időkben, amikor az ország egyik fele konkrétan nem hajlandó szóbaállni a másikkal. Például kiderülne, hogy a liberális is ember. Vagy hogy Soros György valójában senkinek nem ad arra pénzt, hogy eltüntesse Magyarországot.

 

Kilenc hónap múlva akár több gyerek is születhetne Ellenzéki Szavazó-Fidesz-szavazó egyéjszakásból!

 

Azt pedig mind tudjuk, hogy a Fideszt a legjobban az zavarja, ha hirtelen arca lesz a tömegnek, aki ellen uszítanak, esetleg a két tömeg elkezd egymással beszélni. Mondjuk napfelkeltekor már a Hungexpón kicsit izzadva és vicsorogva.

 

Nyilván nem egy új Budapest Parádén tűnnének el a csoportok közti feszültségek, de szerintem már az is jobb kedvre deríthetné az országot, ha nem egy Békemenet és egy internetadó elleni tüntetés lenne az elmúlt 20 év legnagyobb szervezett utcai megmozdulása, hanem egy jó buli.

 

 

Egy olyan országban, amiben még a kormány is azt hiszi, hogy ellenzékben van, talán nem is nagyon lehet mást tenni, mint a nyár közepén együtt lenni hangos zenére, és kicsit szólni a világnak, hogy minden jel ellenére a magyarok is jobban szeretnek nevetni, mint sírni.

 

Olvass még több cikket Fekő Ádámtól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Rasmussen ugyanakkor kitalálta az ellenszert is: minden párt vállalja fel, hogy nyilvánosságra hozza a támogatóit!

Az ellenzék utcára hívta híveit, akik majdnem betörtek a miniszterelnöki hivatal épületébe is.

Ördögvillával csápoló zombikat láthatunk a norvég youtuber, Leo Moracchioli legújabb klipjében, aki Michael Jackson ikonikus számát, a Thrillert dolgozta fel metál stílusban.

Ha nem teljesül a kérésük, akkor a kisebbségi kormány komoly bajba juthat.

Vajon mit akar a bizottsági alelnök a 18 éves diáklánytól?

A hét kérdése

Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor annak érdekében, hogy ne fogyjon tovább a magyar. De elég ez bármire is? Mondjátok meg ti!

Azért ide elnéznénk

Vienna meets Ungarisch. Gergely's Raise Four, február 16.

Világhírű természetfotósok képeit lehet megcsodálni február 16-án Budapesten.

Szerzők, fordítók, műhelyek, beszélgetések és nagy találkozások Budapesten, február 17. vasárnapig!

Hogy végzi a munkáját a Magyar Filmalap? A Revizor folyóirat kivesézi február 18-án.

Ezt is szerettétek

Egy tangóharmonika, egy ember, egy dal, hat nép. Melyik a legjobb? A bosnyák? A horvát?

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Hiába ugyanis a rengeteg adat, ha nem tudjuk őket kutatható módon megőrizni; márpedig jelenleg még ötlet sincs erre.

És vajon mit keresett a Jobbik évadnyitóján az LMP társelnöke vagy éppen Márki-Zay Péter?

Twitter megosztás Google+ megosztás