Merkel és Macron megegyezett: tényleg jön a mag-Európa?

Franciaország és Németország összehangolták európai és nemzetközi politikájukat a kedden aláírt aacheni szerződéssel. De miről is szól ez pontosan? Tényleg most születik-e meg mag-Európa? Az Azonnali elmagyarázza!

Ünnepélyes keretek között a német Aachen (Aix-la-Chapelle) városában, Nagy Károly birodalmára emlékezve a városháza koronozási termében Angela Merkel német kancellár és Emmauel Macron francia elnök kedden aláírta az Aacheni Szerződést.

Merkel szerint a német-francia együttműködés a nacionalizmusra és a populizmusra adott válasz. Macron is azt hangúlyozta, hogy csak egy egységes Európa élhet túl az új világrendben.

Ötvehat éve pontosan ugyanezen a napon írta alá Charles de Gaulle francia elnök és Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár az Elysée-szerződést, amely a két, a történelemben sokszor háborúban álló ország közötti békét az európai egység érdekében megerősítette. Az 1963-as szerződéssel indult be az a német-francia együttműködés, amely az európai egység motorja akar lenni. Az egyezmény a két ország közötti kapcsolatokat is erősítette: ösztöndíjprogramok, nyelvtanulás, csereprogramok ezrei kötik ma is össze a két országot.

Miről szól a szerződés?

Az idei új szerződésre azonban két okból volt szükség.

A mostani aacheni egyezmény, noha sok tekintetben megmarad az általános kijelentések területén, azt irányozza elő, hogy Berlin és Párizs valamennyi európai uniós és nemzetközi csúcs előtt egyezteti álláspontját, és közös véleménnyel jelenik meg.

Emlékezetes: Olaf Scholz szocdem német alkancellár még azt is felvetette tavaly, hogy az ENSz Biztonsági Tanácsában Franciaország ossza meg az állandó helyét a németekkel – erre azonban Párizs udvarias, de határozott nemet mondott.

Az együttműködés, amit az aacheni szerződés szabályoz, többek között a védelmi politikára terjed ki.

Kié lesz Elzász?

A megállapodást mindkét országban többen is kritizálják.

A német Linke szerint az aacheni szerződés militarista: Fabio de Masi, a Linke frakcióvezető-helyette szerint csak a hadiiparnak és nagy konszerneknek kedvez a megállapodás.

Francia részről a széljobb aggodalmaskodik: Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke szerint „német gyámság alá kerül” Franciaország. Szerinte Macron szétveri De Gaulle örökségét azzal, hogy a nemzetközi életben kész átadni francia pozíciókat a németeknek. Le Pen vádja, miszerint az ENSZ Biztonsági Tanácsában a franciák a németekkel közösködnek majd, azonban nem igaz, a szerződés nem tartalmaz ilyen rendelkezést.

A szélsőjobboldalon kiverte a biztosítékot a szerződés 15. cikkelye is: eszerint a határmenti régiókban erősíteni kell a kétnyelvűséget. Ugyan a cikkely ennél többet nem mond, és a kétnyelvűség ma is sok tekintetben realitás mondjuk a német Saar-vidéken vagy a francia Elzászban –

A kétnyelvűséget amúgy minden téren erősítenék, ugyanis a francia nyelv szerepe Németországban és a németé Franciaországban jelentősen csökkent. Ezért újabb közös egyetemi szakok indítását, az egyetemi és egyéb diplomák azonnali elismerését és újabb ösztöndíj- és csereprogramok kezdetét irányozza elő a szerződés.

Kelet-Európa kívül marad?

A nagy kérdés, ami a többi európai uniós tagállamok foglalkoztathatja, hogy az aacheni szerződés az első lépés-e Macron mag-Európája felé.

Mint ismeretes, Emmanuel Macron szerint egy, az EU-nál akár kisebb, de mélyebb integrációra van szükség: azon államok, amelyek készek a közös hatékony cselekvés érdekében szuverenitásukból még többet leadni, Macron tervei szerint megindulhatnának egy mélyebb politikai, szociális unió felé. Az euróövezet számára közös pénzügyminisztert, költségvetést és eurókötvényeket se zárna ki a francia elnök, aki ezen terveit már korábban gazdasági miniszterként is megfogalmazta.

A német álláspont azonban sokkal tartózkodóbb.

A németek nemet mondanak egy közös szociális unióra, ellenzik az eurókötvényeket vagy az euróállamok adósságainak közössé tételét. Berlin inkább a jelenlegi szerződési előírásokat, például a maastrichti kritériumokat tartaná be szigorúbban.

Ráadásul miközben Franciaországnak az új, kelet-európai tagállamok se politikailag, se gazdaságilag, se kulturálisan nem fontosak – a francia gazdasági jelenlét nem olyan magas az új tagállamokban, illetve a francia nyelv Románián kívül alig van jelen –, addig

A mostani aacheni szerződés éppen ezért inkább füst, mint láng. Ahol konkrét újításokat hozhat – a két ország közötti kulturális és oktatási kapcsolatokban, valamint az összehangolt védelmi politikában –, az nem vetíti előre egy mag-Európa születését.

Az aacheni szerződés németül itt, franciául pedig itt olvasható el.

FOTÓK: Francia elnöki hivatal