+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 22. kedd, 15:50
Franciaország és Németország összehangolták európai és nemzetközi politikájukat a kedden aláírt aacheni szerződéssel. De miről is szól ez pontosan? Tényleg most születik-e meg mag-Európa? Az Azonnali elmagyarázza!

Ünnepélyes keretek között a német Aachen (Aix-la-Chapelle) városában, Nagy Károly birodalmára emlékezve a városháza koronozási termében Angela Merkel német kancellár és Emmauel Macron francia elnök kedden aláírta az Aacheni Szerződést.

 

Merkel arról beszélt, hogy a két országot „egyedülálló kapcsolat” köti össze.

 

Merkel szerint a német-francia együttműködés a nacionalizmusra és a populizmusra adott válasz. Macron is azt hangúlyozta, hogy csak egy egységes Európa élhet túl az új világrendben.

 

Ötvehat éve pontosan ugyanezen a napon írta alá Charles de Gaulle francia elnök és Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár az Elysée-szerződést, amely a két, a történelemben sokszor háborúban álló ország közötti békét az európai egység érdekében megerősítette. Az 1963-as szerződéssel indult be az a német-francia együttműködés, amely az európai egység motorja akar lenni. Az egyezmény a két ország közötti kapcsolatokat is erősítette: ösztöndíjprogramok, nyelvtanulás, csereprogramok ezrei kötik ma is össze a két országot.

 

Miről szól a szerződés?

 

Az idei új szerződésre azonban két okból volt szükség.

 

Egyrészről az európai integráció kapcsán Berlin és Párizs szorosabban akar együttműködni, egyeztetni akarják a javaslataikat. Másrészről Donald Trump alatt az USA csökkenteni akarja jelenlétét a NATO-ban, az európai hatalmaknak egyre inkább el kell gondolkodniuk egy saját védelmi politikán.

 

A mostani aacheni egyezmény, noha sok tekintetben megmarad az általános kijelentések területén, azt irányozza elő, hogy Berlin és Párizs valamennyi európai uniós és nemzetközi csúcs előtt egyezteti álláspontját, és közös véleménnyel jelenik meg.

 

Emlékezetes: Olaf Scholz szocdem német alkancellár még azt is felvetette tavaly, hogy az ENSz Biztonsági Tanácsában Franciaország ossza meg az állandó helyét a németekkel – erre azonban Párizs udvarias, de határozott nemet mondott.

 

Az együttműködés, amit az aacheni szerződés szabályoz, többek között a védelmi politikára terjed ki.

 

A két ország közösen vehet részt katonai akciókban, közösen exportálhat fegyvereket, és szorosabbá teszi a két hadsereg közötti együttműködést.

 

Kié lesz Elzász?

 

A megállapodást mindkét országban többen is kritizálják.

 

Németországban főleg a szélsőbaloldalnak, a franciáknál meg a szélsőjobboldalnak nem tetszik a szerződés.

 

A német Linke szerint az aacheni szerződés militarista: Fabio de Masi, a Linke frakcióvezető-helyette szerint csak a hadiiparnak és nagy konszerneknek kedvez a megállapodás.

 

Francia részről a széljobb aggodalmaskodik: Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke szerint „német gyámság alá kerül” Franciaország. Szerinte Macron szétveri De Gaulle örökségét azzal, hogy a nemzetközi életben kész átadni francia pozíciókat a németeknek. Le Pen vádja, miszerint az ENSZ Biztonsági Tanácsában a franciák a németekkel közösködnek majd, azonban nem igaz, a szerződés nem tartalmaz ilyen rendelkezést.

 

AZ AACHENI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA

 

A szélsőjobboldalon kiverte a biztosítékot a szerződés 15. cikkelye is: eszerint a határmenti régiókban erősíteni kell a kétnyelvűséget. Ugyan a cikkely ennél többet nem mond, és a kétnyelvűség ma is sok tekintetben realitás mondjuk a német Saar-vidéken vagy a francia Elzászban –

 

de Le Pen szerint ezzel „Elzász újra német lesz”.

 

A kétnyelvűséget amúgy minden téren erősítenék, ugyanis a francia nyelv szerepe Németországban és a németé Franciaországban jelentősen csökkent. Ezért újabb közös egyetemi szakok indítását, az egyetemi és egyéb diplomák azonnali elismerését és újabb ösztöndíj- és csereprogramok kezdetét irányozza elő a szerződés.

 

Kelet-Európa kívül marad?

 

A nagy kérdés, ami a többi európai uniós tagállamok foglalkoztathatja, hogy az aacheni szerződés az első lépés-e Macron mag-Európája felé.

 

Mint ismeretes, Emmanuel Macron szerint egy, az EU-nál akár kisebb, de mélyebb integrációra van szükség: azon államok, amelyek készek a közös hatékony cselekvés érdekében szuverenitásukból még többet leadni, Macron tervei szerint megindulhatnának egy mélyebb politikai, szociális unió felé. Az euróövezet számára közös pénzügyminisztert, költségvetést és eurókötvényeket se zárna ki a francia elnök, aki ezen terveit már korábban gazdasági miniszterként is megfogalmazta.

 

A német álláspont azonban sokkal tartózkodóbb.

 

Miközben Berlin Macront nagyon fontos szövetségesének tartja, a macroni terveket inkább blokkolja.

 

A németek nemet mondanak egy közös szociális unióra, ellenzik az eurókötvényeket vagy az euróállamok adósságainak közössé tételét. Berlin inkább a jelenlegi szerződési előírásokat, például a maastrichti kritériumokat tartaná be szigorúbban.

 

Ráadásul miközben Franciaországnak az új, kelet-európai tagállamok se politikailag, se gazdaságilag, se kulturálisan nem fontosak – a francia gazdasági jelenlét nem olyan magas az új tagállamokban, illetve a francia nyelv Románián kívül alig van jelen –, addig

 

a német politika és gazdaság nem akar lemondani azon kelet-európaikról, akik bár mostanság sokszor renitensek, de gazdaságilag – amint Orbán rabszolgatörvénye is mutatja – a német gazdasági érdekeknek megfelelően politizálnak.

 

A mostani aacheni szerződés éppen ezért inkább füst, mint láng. Ahol konkrét újításokat hozhat – a két ország közötti kulturális és oktatási kapcsolatokban, valamint az összehangolt védelmi politikában –, az nem vetíti előre egy mag-Európa születését.

 

Az aacheni szerződés németül itt, franciául pedig itt olvasható el.

 

FOTÓK: Francia elnöki hivatal

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A francia politikában és gazdaságban gyakorlatilag nem lehetett karriert csinálni a párizsi Nemzeti Közigazgatási Főiskolán, a legendás ENA-n szerzett diploma nélkül. Macron ennek akar véget vetni, noha maga is az ENA-ról került ki.

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás