+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerő András
2019. január 21. hétfő, 16:58
Hogyan viselheti egy zsidó kulturális egyesület a zsidó származású és baloldali, ugyanakkor virtigli antiszemita Füst Milán nevét?

Füst Milán (1888-1967) zsidó származású, baloldali elkötelezettségű magyar író, költő, drámaíró, esztéta volt. Munkássága jelentős hozzáadott értéket jelent a magyar irodalom, a magyar kultúra számára. Sok művét több nyelvre lefordították, így azon magyar írók közé tartozik, akik nemzetközileg is ismertek. Nevét Magyarországon méltán viseli utca és irodalmi díj.

 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) – amely egy világi zsidó szervezet – kebelében működik a Füst Milán Páholy. A páholy története 2000-ben kezdődött. Akkor – hosszabb-rövidebb megszakításokkal – a MAZSIHISZ  (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) és a Dohány utcai zsinagóga égisze alatt  tevékenykedett. 2018-tól került a Mazsike fennhatósága alá. A szervezet zsidó kultúrával, történelemmel kapcsolatos rendezvényeket tart.

 

Ugyanakkor számomra 2018-ra kiderült, a páholy névválasztása nem helyénvaló, nem helyes. Megindoklom, hogy miért gondolom így.

 

+++

 

Füst Milánról Schein Gábor írt nagymonográfiát 2017-ben. A 678 oldal főszöveget tartalmazó műben 25 oldal foglalkozik azzal, hogy mi volt Füst Milán viszonya a zsidósághoz. Mindezt a szerző Füst Milán naplója alapján elemzi. A naplót Füst 1905 és 1944 között írta. A szövegfolyam harminckilenc évet ölel fel.

 

Schein egyértelműen arra a következtetésre jut, „Füst Milán lényegében mindvégig le akarta választani magát a »zsidóról«”. Továbbá leszögezi, hogy az „antiszemita sztereotípiák kezdettől erőteljesen jelen voltak a Napló elbeszéléseiben.”

 

Az irodalomtörténész szerint a különféle idősíkokban az antiszemitizmus eltérő erővel van jelen, de a jelenlét folyamatos. Schein érvelésében azért teszi idézőjelbe a zsidót, mert ez a kategória nem egyszerűen a fizikai értelemben vett zsidót jelöli, hanem azokat a konstrukciókat is, amiket adott esetben az antiszemita gondolati világ a „zsidóra” vonatkozóan kialakított.

 

Az antiszemita sztereotípiák jelenlétének folyamatosságáról szóló tételét sok idézettel is alátámasztja. 1914-ben lehet Füst Milántól olvasni: „Weisz Mór illatszer: ez a név büdösséget áraszt.” Ahogy Schein számára, úgy számomra sem kérdés az, hogy egy konkrét kiírás kapcsán Füst – nem is annyira burkoltan, egyfajta idétlen, az illatszerre asszociáló szellemeskedéssel – a „büdös zsidó” antiszemita sztereotípiájával él.

 

A napló szerzője a zsidó vallást gyűlölködőnek és kegyetlennek, a „zsidó” mentalitást pedig kifejezetten önzőnek és modortalannak látja. Ilyeneket ír: „Vasúti utazásaim közben ismét erős antiszemitikus érzés lett rajtam úr.” Illetve: „A sok kérdezés és tanúlni akarás zsidós, merész és modortalan dolog.”

 

A zsidókat tehát mind vallásilag, mind kulturálisan kollektíve negatívan stigmatizálja. Egyszerűbben és magyarul szólva: zsidóellenes. Nem csak le akarja választani magát a zsidókról, hanem ezt úgy teszi, hogy ellenséges velük. Kifejezetten alsóbbrendűnek tartja őket.

 

1938 tavaszán írja: „Chajim Block könyvét olvasom Bál-Sémről és a többi chassidról. Azzal a szándékkal vettem kezembe, hogy egy kis kapcsolatot keressek a zsidósággal. És szégyenletes – le kell húnynom a szemem ezek alsórendűsége miatt. Agyafurtak, negédesek, affektáltak és hazugok. Csaló népség és mélységesen ostoba is… Hazug élet és hazug elmék, – ezek közé nem akarok tartozni.”

 

Füst Milán 1938 végén kikeresztelkedik, de ez sem mentesíti őt a folyamatosan bővülő zsidótörvények alól. Felfogása a zsidók tekintetében a zsidótörvények hatására sem változik, s ennek következményeképpen egyre szürreálisabb gondolati konstrukciókig jut el. Érzékelve a megszorító törvények hatását, illetve a náci Németország erejét, és azt, hogy ez milyen következményekkel járhat a zsidók, így az ő számára is, azt írja: „Meg kell tehát szűnnetek, valószínűleg. Sok nép pusztúlt el a világon, nemcsak ti. (…) De ma azt mondom, ilyen szenvedések árán kár megőrizni ezt a hibrid karaktert s a különállás által állandó célpontúl kinálkozni az emberi állatiasságnak.”

 

Schein – megítélésem szerint helyesen – így értelmezi Füst ezen bejegyzését: „A naplóbejegyzés, amely a »raus mit uns« mentalitásának teljes eluralkodásáról árulkodik, retorikailag is végrehajtja azt, amiről beszél. Füst kívül helyezi önmagán a »zsidót«, a »zsidókat« ti-ként szólítja meg, mintegy meggyőzendő őket arról, hogy a »zsidó« megőrzése immár túl sok áldozatba kerül, ezért helyesebb beletörődni a pusztulásba, és kinek-kinek önmagában elősegítenie a folyamatot. A fáradt beletörődés logikája egyszerű: ha nem lennének »zsidók«, nem lennének zsidótörvények sem, és nem történne meg mindaz, ami várhatóan meg fog. Ez is egy üdvözlet a győzőnek.”

 

Azt hiszem, ezek után indokoltan lehet kijelenteni: Füst Milán, a jeles zsidó származású baloldali magyar író antiszemita volt. Antiszemitizmusa nem pillanatnyi rosszkedv eredménye, hanem világképének szerves tartozéka volt.

 

Sajátosságát az adja, hogy maga is zsidó származású volt, és így – elvileg – önmagát is utálta. (Gondolhatjuk azt, hogy ez beleillik a Theodor Lessing féle „zsidó öngyűlölet” fogalmába, noha szerintem itt másról is szó van, de ez most nem tárgya írásomnak.)

 

Mindenesetre Füst Milán esete megerősít abbéli, már máshol megírt meggyőződésemben, hogy

 

az európai gondolkodás történetében a zsidóellenesség független változó: tartozhat a baloldalhoz és a jobboldalhoz, zsidó származásúakhoz és nem zsidó származásúakhoz.

 

+++

 

A Mazsike alapszabályában többek között a következő olvasható: „…keretet nyújt a Magyarországon élő zsidók számára identitásuk pozitív megélésére...”

 

Talán ezek után mondanom sem kell, hogy Füst Milán nézetei a zsidókról – immár bizonyítottan – nem alkalmasak a zsidók számára identitásuk pozitív megélésére.

 

Egy hangsúlyozottan és tartósan zsidóellenes nézeteket valló egyén nem lehet emblematikus alakja egy magyar zsidó kulturális szervezetnek. Az persze kérdés, hogy a Mazsike miért hirdet rendezvényeket Füst Milán Páholy címszó alatt.

 

Feltételezni sem merem, hogy nem tudják azt, amit Schein Gábor megírt. Kirschner Péter elnökkel együtt (aki a fővárosban hosszú évekig dolgozott a kulturális főpolgármester-helyettes mellett) kilenctagú vezetőség áll az egyesület élén – mindannyian képzett, tájékozott emberek. Nehezen vélelmezhető, hogy egy általuk felvállalt emblematikus név zsidókat érintő aurájával és alapszabályukat megkérdőjelező jellegével ne lennének tisztában.

 

Ha tehát kizárjuk azt, hogy Schein Gábor könyvének megjelenése után másfél évvel sincsenek tudatában annak, amit a szerző leírt, akkor

 

csak az a magyarázat marad: Füst Milán jeles zsidó származású, baloldali elkötelezettségű magyar író volt, ezért tehát kóser.

 

Illene tudni, sem a baloldaliság, sem a zsidó származás nem garancia a zsidóellenességgel szemben. Egy zsidó szervezet pedig nem emelhet piedesztálra egy virtigli antiszemitát.

 

Összegezve: Füst Milán irodalmi teljesítménye okán megérdemli, hogy utcát nevezzenek el róla, díj viselje a nevét, de egy zsidó szervezet számára antiszemitizmusa miatt nem lehet cégér. Akár a XX. században is sok olyan ismert, nagy hozzáadott értéket létrehozó, nemzetközileg is jegyzett, zsidó származású, humanista elkötelezettségű és nem zsidóellenes magyar irodalmi alkotó van, aki méltó lenne arra, hogy egy magyar zsidó kulturális egyesület szellemi fórumának névadója legyen. Füst Milán nem tartozik ezek közé.

 

A szerző történész. Vitatkoznál vele? Írj válaszcikket, és küldd el nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit reagálnak a járókelők, ha a politikát egyszer csak a képükbe nyomják? Kimentünk Puzsér Róbert egyik standupjára, hogy megtudjuk. Videó!

A baloldali pártvezér nem
tudott egyértelműen állást foglalni a brexitkérdésben, szavazótábora bünteti is rendesen a Munkáspártot.

Negyven éve nem nézhetnek nők férfiakat sportolni Iránban, de a FIFA most biztosítékot kapott arra, hogy a válogatott kivételt fog képezni a világbajnokságon.

Vajon mennyit költött a busztársaság a bárki által fillérekért beszerezhető műalkotásra?

Egy friss felmérés szerint az ország szurkolóinak több, mint a fele szavazott a radikális pártokat tömörítő koalícióra.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Konferencia Közép-Európa kilátásairól az NKE-n szeptember 26-án.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár október 10-től.

Ezt is szerettétek

Mennyire kapják meg a mindennapi szexizmust azok a lányok, akik bevallottan azzal akarnak érvényesülni, hogy jól néznek ki?

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Kárpátaljáról viszont mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a rossznak tartott magyar egészségügybe. Mutatjuk, miért.

Mutatunk pár jó társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Twitter megosztás Google+ megosztás