+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Kardos Gábor
2019. január 21. hétfő, 14:45
Az Oxfam éves jelentése tegnap kürtölte ki, hogy a világ huszonhat leggazdagabb emberének együtt akkora vagyona van, mint az emberiség szegényebb felének: 3,8 milliárd embernek. Valójában ez az Európában egyre terjedő tiltakozási hullám, a rabszolgatörvény és a sárgamellényes lázadás háttere, tulajdonképpeni oka.

A világelit a korábbi éveknél sokkal idegesebben készülhet a kedden induló davos-i találkozóra, ami talán a legnagyobb szálka az elitellenes mozgalmak szemében világszerte, és egyben kedvenc témája mindazoknak, akik szerint a davosi Világgazdasági Fórum az országok szuverenitása elleni nagy összeesküvés valóságos intézménye, de legalábbis a neolib elitek fő találkája.

 

Nézzünk kicsit utána, mi okuk lehet az idegességre. Az Oxfam tegnap este hozza nyilvánosságra éves mérlegét a globális egyenlőtlenségek növekedéséről, közvetlenül a kedden induló davosi csúcs előtt.

 

Eszerint a világ huszonhat leggazdagabb emberének együtt akkora vagyona van, mint az emberiség szegényebb felének (3,8 milliárd embernek) összesen,

 

amivel csaknem dulpájára nőtt ez a különbség egy év alatt, mivel tavaly még a negyvenhárom leggazdagabbnak volt akkora vagyona mint az emberiség felének.

 

Az emberiség szegényebb fele is szegényebb lett

 

Nem csak a pénzelit gazdagodott jelentősen, de az emberiség szegényebb fele is szegényebb lett. A feszültség tehát egyre nagyobb, és egy ponton ez a fajta különbség lázadásokhoz vezet, amire ékes példa a francia sárgamellényes mozgalom mellett több más olyan tiltakozási hullám Európában, melyek télen sem állnak le.

 

A cégét köztudottan rabszolgatartó fáraóként vezető Jeff Bezos vezeti a vagyoni listát – az Amazon a könyvpiac maga alá gyűrésével kezdte, de két-három évente gyakorlatilag újabb gazdasági szektorokat nyelnek le globálisan. Na, az ő vagyonának egy százaléka a 105 milliós Etiópia teljes egészségügyi költségvetésének felel meg.

 

És Etiópiát már ne az éhező kisgyerekek országának képzeljük, mert három éve olyan gyorsvasutat adtak át, amiről a MÁV legfeljebb csak álmodozhat. Azonban a harmadik világ technológiai fejlesztéséből is főként a befektető globális cégek és a hiteleket nyújtó bankok profitálnak, vagyis az egyenlőtlenségeket növelik az ilyen felzárkózás jegyében megvalósított fejlesztések is, ami kellőképp érzékelteti a globalizáció áthidalhatatlannak tűnő súlyos ellentmondásait.

 

Ma még Dél-Amerika jut eszünkbe, mint a gazdagokra és szegényekre szakadó társadalom iskolapéldája, de az Oxfam jelentése szerint ott az utóbbi két évtizedben több országban jelentősen csökkentették az adóterhek aránytalanságait, míg ezek a fejlett nyugati országokban és nálunk is drámaian nőttek.

 

Országokon belül is nőnek az egyenlőtlenségek

 

De a jelentésből az is kiderül, hogy a többségében fejlett országokat tömörítő OECD országaiban tavaly az egy főre eső jövedelem ötvenkétszerese volt a fejlődő országokénak, de az USA-n belül is egy fehér férfi vagyona átlagban százszorosa egy hispán nőének. Egy fekete kisfiú esélye pedig kétszer kisebb az USA-ban arra, hogy elérje az egy éves kort mint egy fehér gyereknek. A jelentés által hivatkozott világbanki adatok szerint még Líbiában is alacsonyabb volt 2016-ban az átlagos gyermekhalandóság egy éves kor alatt, mint az USA-ban a feketék közt.

 

Vagyis nemcsak az egyes országok között vannak jelentős egyenlőtlenségek, hanem még drámaibb az egyes országokon belüli egyenlőtlenség növekedése.

 

Az utóbbi évtizedek önfeledt jóléti korszakában úgy tűnt, hogy az osztályellentétek a már végképp a munkásmozgalmi múlthoz tartoznak, de az utóbbi pár évben elég látványosan visszatértek, csak ma már nem illik nevén nevezni, ezért inkább elitellenességről beszél a tömegmédia.

 

EZ AZ INFOGRAFIKA SZÉPEN MEGMUTATJA, MILYEN JELENTŐSEN CSÖKKENTEK VÁLLALATI ADÓTERHEK (PIROSSAL), MIKÖZBEN AZ ELSŐSORBAN A LAKOSSÁGOT ÉS A KISEBB CÉGEKET IS ÉRINTŐ ADÓTERHEK (AZ ÁFA, SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, STB. FEKETÉVEL) MIND NÖVEKEDTEK, VAGYIS A VÁLLALATI SZEKTOR ADÓTERHEIT ÚGY KÖNNYÍTETTÉK, HOGY MINDEZZEL A LAKOSSÁG TERHEIT NÖVELTÉK. FORRÁS: LIBERATION

 

Az Oxfam jelentésből kiderül tehát, hogy a fő okok, melyek a franciaországi sárgamellényes lázadáshoz vezettek, globálisan is fennállnak: a vállalati- és vagyonadók jelentős csökkenése a lakossági adóterhek növekedése mellett – miközben a nagy vagyonok jelentős növekedését a középosztály vagyoni helyzetének érezhető romlása kíséri. A franciáknál ugyan forradalmi hagyományaik miatt előbb robbant ki ezt a társadalmi feszültség, de az olló továbbnyílásával máshol is hasonló reakciók várhatók.

 

A francia cégek bevételei nőnek, adóterheik csökkennek

 

Pont vasárnap jött ki egy jelentés arról is, hogy a francia CAC40 tőzsdeindex negyven legnagyobb cégének a bevételei jelentősen nőttek, az általuk kifizetett osztalékok pedig negyvennégy százalékkal nőttek. Közben pedig adóhozzájárulásaik a költségvetéshez 6,4 szálakékkal csökkentek, és alkalmazottaik húsz százalékát leépítették. Az amúgy is rendkívül kiélezett mai francia helyzetben nehéz lenne rosszabb üzenetekkel előállni, mint ami az Attac beszámolójában olvasható  – súlyosbító körülményként aláhúzzák, hogy a legnagyobb cégek környezeti vonalon is romló eredményeket produkálnak, például a fracia tőzsdeindex negyven legnagyobb cégéből huszonkettő széndioxid-kibocsátása tovább növekedett.

 

Az Attac jelentésében ugyan a legnagyobb francia cégeket vizsgálták, de ebben a kategóriában a versenyképesség alapfeltétele, hogy multiként viselkedjenek – így az adóelkerülésben, a társadalmi és természeti környezet kizsákmányolásában lényegében ugyanolyan káros globális stratégiákat követnek, mint más országok legnagyobb cégei. Abban sem különböznek, hogy ők keltik legprofibban azt a látszatot, hogy élen járnak a társadalmi szerepvállalásban éppúgy, mint a környezetvédelemben – aminek a jelentés által feltárt adatok alapján inkább az ellenkezője igaz.

 

Egyébként nemcsak olyan globalizációkritikus civilszervezetek jelentései követelik a drámaian növekedő egyenlőtlenségek korrekcióját, mint az Attac, hanem a francia kormány is februártól megadóztatná az adóelkerülés és az online gazdaság jelszavával működő globális pénzszivattyúzás legnagyobb bajnokait (Google, Apple, Facebook, Amazon).

 

Ki fogja megadóztatni a digitális gyarmatosítókat?

 

A magyar kormány nyilván csak azért nem tervez hasonlót, azért nem vív szabadságharcot ellenük és azért nem próbálja megvédeni a magyarokat, az ország kultúráját és szuverenitását ezek ellen a globális birodalmi lépegetők ellen, mert nálunk rendesen befizetik az adójukat… Ja, nem.

 

Legfeljebb abban bízhatunk, hogy uniós szinten is lesz valami hasonló döntés az online avagy digitális gyarmatosítás megadóztatására, ami egyébként sokkal több munkahelyet vesz el tőlünk, mint a főmumus migránsok, és sokkal inkább fenyegeti a szuverenitásunkat – de legalább sose beszélnek róla.

 

Ha a problémától nem is, de legalább a kimondásától megvédenek minket. Sajnos nem a magyar kormány hozzállása tűnik az uniós szintű új szabályozás fő akadályának, hanem a németek bizonytalansága és a jelenlegi helyzetből leginkább profitáló Írország határozott ellenkezése, mivel azt a nagyon minimális adót, amit az EU-ban fizetnek, azt speciel pont náluk csengetik be az államkasszába ezek a cégek.

 

Ha a kormányok a tűzoltásnak azt a formáját választják, hogy kicsit megadóztatják a gyújtogatókat, az vajon mit old meg?

 

Persze jelenleg még az online multik uniós megadóztatása sem biztos. A globális egyenlőtlenségek drámai növekedésével azonban az ilyen tétova adminisztratív megoldások sem tudnak érdemben mit kezdeni, sőt: arányban sincsenek ez ilyen típusú intézkedések a problémával. Vajon a kedden Davosban induló Világgazdasági Fórumon összegyűlő pénzelit egyáltalán felfogja-e, milyen vékony jégen járnak, és az milyen hamar beszakadhat?

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt követelik, hogy a középkor óta megtartott Ducasse D'Ath felvonulást távolítsák el az UNESCO világörökségi listájáról a feketére mázolt vadember figurája miatt.

Annyira felpörgött az ír határ kérdése, hogy még a német kancellár is elmondta, szerinte mik az esélyei Johnsonnak.

A születésétől siket Lee Duck-hee-ben senki sem hitt, amikor profi teniszkarriert álmodott magának. Ő az első siket, aki ATP-teniszmeccset nyert.

Négy fordulót kellett várni, hogy valakinek igazán szemet szúrjon a magyar lakosságú 16 ezres délvidéki város szurkolótábora.

A brit miniszterelnök szerint a kötelező vámhatár sérti az országa szuverenitását, és inkább modern technológia használatával oldaná meg.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

A lassú élet ideálja mentén alkotó értékteremtők bemutatkozása a Balaton-felvidéken augusztus 18-án.

Ha a tűzijáték helyett inkább angol metalcore-ra csapatnád, augusztus 20-án a Dürerben a helyed. Vendég: Inhale Me.

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás