+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Szerző: Pintér Bence
2019. január 21. hétfő, 09:50
A dezinformációs kampányoktól tartanak leginkább a kiberbiztonsági szakértők az EP-választás kapcsán.

„Mivel több országban tartják, és elég hosszú időintervallum alatt, ezért az európai parlamenti választás csábító célpont lehet a támadóknak” – nyilatkozta Julian King, az Európai Bizottség biztonságért felelő biztosa a Politiconak. Az EP-választást huszonhét országban tartják május 26. és május 29. között. A választások kibernetikai biztonságáért pedig az egyes országok felelnek.

 

King szerint közös felelősség, hogy a választásba ne avatkozon be külső szereplő, a rendszer pedig csak annyira erős, mint a benne található leggyengébb láncszem.

 

Ha akár egy választást is kompromittálnak külső támadók – kibertámadásokkal, dezinformációs kampányokkal –, akkor az egész Európai Parlament integritása lesz megkérdőjelezhető.

 

A Politico által megkérdezett szakértők leginkább a dezinformációs kampányok miatt aggódnak. A különböző bothálózatok már korábban is aktívak voltak Európában, befolyásolták a vitákat Katalónia függetlensége körül, ahogy aktívak voltak az Olaszországban a bevándorlásról folyó vitákban is. A kibertámadásokra szakosodott orosz Internet Research Agency Hollandiában is aktív volt, itt a közvéleményt próbálták Ukrajna ellen fordítani.

 

Liisa Past észt kiberbiztonsági szakértő szerint ha jól sikerül egy dezinformációs kampány, akkor nincs is szükség komoly kibertámadásokra. Ez a legolcsóbb és legelérhetőbb támadási felület most.

 

Ettől függetlenül persze fennáll a veszély, hogy magukat a választási rendszereket támadják meg, ráadásul az EP-választás esetén huszonhét különböző ország választási rendszereit kell biztonságban tartani. A legtöbb országban papíron folyik a szavazás, amit kézzel számlálnak meg, de több helyen van gépi számlálás, és pár helyen (Belgiumban, Észtországban) elektronikusan is lehet szavazni. Nincs azonban központi koordináció vagy közös védelmi mechanizmus, ez pedig a szakértők szerint probléma.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Meg sem jelentek annak a szerzőnek a könyvei, aki a KSH közben eltűnt adatai szerint a legnagyobb példányszámban jelent meg Magyarországon.

Salvini előrehozott választást akart, de az Öt Csillag most azon ügyködik, hogy a baloldallal összefogva alakítson kormányt.

Magyarország a V4-ek közül a legszemetesebb, de még így is jobban állunk, mint az átlag.

Az Azonnali úgy tudja: a Márki-Zay Péter mozgalmát erősítő Lukácsi Katalin még csak egyéni választókerületben sem fog indulni Szolnokon.

Egy új felmérés szerint az Egyesült Királyságban élő kelet-európai származású diákok többsége bizonytalanságot érez a brexit miatt.

A hét kérdése

Miből néznéd ki, hogy valójában nem is létezik? Vagy mi az, amiről kifejezetten szeretnéd, hogy ne létezzen? Szavazz, és kiderül, mekkora a klubod!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás