+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. január 21. hétfő, 09:50
A dezinformációs kampányoktól tartanak leginkább a kiberbiztonsági szakértők az EP-választás kapcsán.

„Mivel több országban tartják, és elég hosszú időintervallum alatt, ezért az európai parlamenti választás csábító célpont lehet a támadóknak” – nyilatkozta Julian King, az Európai Bizottség biztonságért felelő biztosa a Politiconak. Az EP-választást huszonhét országban tartják május 26. és május 29. között. A választások kibernetikai biztonságáért pedig az egyes országok felelnek.

 

King szerint közös felelősség, hogy a választásba ne avatkozon be külső szereplő, a rendszer pedig csak annyira erős, mint a benne található leggyengébb láncszem.

 

Ha akár egy választást is kompromittálnak külső támadók – kibertámadásokkal, dezinformációs kampányokkal –, akkor az egész Európai Parlament integritása lesz megkérdőjelezhető.

 

A Politico által megkérdezett szakértők leginkább a dezinformációs kampányok miatt aggódnak. A különböző bothálózatok már korábban is aktívak voltak Európában, befolyásolták a vitákat Katalónia függetlensége körül, ahogy aktívak voltak az Olaszországban a bevándorlásról folyó vitákban is. A kibertámadásokra szakosodott orosz Internet Research Agency Hollandiában is aktív volt, itt a közvéleményt próbálták Ukrajna ellen fordítani.

 

Liisa Past észt kiberbiztonsági szakértő szerint ha jól sikerül egy dezinformációs kampány, akkor nincs is szükség komoly kibertámadásokra. Ez a legolcsóbb és legelérhetőbb támadási felület most.

 

Ettől függetlenül persze fennáll a veszély, hogy magukat a választási rendszereket támadják meg, ráadásul az EP-választás esetén huszonhét különböző ország választási rendszereit kell biztonságban tartani. A legtöbb országban papíron folyik a szavazás, amit kézzel számlálnak meg, de több helyen van gépi számlálás, és pár helyen (Belgiumban, Észtországban) elektronikusan is lehet szavazni. Nincs azonban központi koordináció vagy közös védelmi mechanizmus, ez pedig a szakértők szerint probléma.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2030-ra 55 százalékos csökkentést vár az EU-tól az üvegházhatású gázok kibocsátásában Guterres.

Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését a nyárra.

A paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások! Mutatjuk, hogyan!

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás