Egész Európában nem nőtt olyan mértékben a focicsapatok pénze, mint nálunk

2008 óta 450 százalékkal lett gazdagabb a magyar foci, még a szintén őrületes pénzszórásba kezdett Kazahsztán sem húzott bele ennyire. Eredmények viszont csak nálunk nincsenek.

Nyilvánosságra került az UEFA 2017-es pénzügyi összegzése, aminek köszönhetően olyan dolog történt, ami csak ritkán esik meg: nagyjából képbe hozhatjuk magunkat a játékerőn túli focink minőségével. Tömörebben szólva azzal, hogy mire elég az a tonnányi állami pénz, ami a magyar fociklubokba ömlik. 

Beszéljünk a lényegről: az összes tagországot nézve 2008 és 2017 között sehol nem nőtt akkora mértékben a klubok jövedelme, mint Magyarországon. Összesen 450 százalékkal nőtt ez a pénz, ami 68 millió eurót, azaz úgy 21 milliárd forintot jelent.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából annyi pénzből dolgozunk jelenleg, mint a magyar csapatokat rendre simán elverő izraeli klubok, de például a lassan az NB I-ből már elérhetetlennek látszó lengyel bajnokság is csak a 16. ezen a listán. 

Azon mindenképp érdemes elidőzni, hogy ebből a húszas listából egyedül a magyar bajnokság nem tud rendszeresen a Bajnokok Ligájába vagy az Európa-ligába juttatni klubokat, míg például nem is fértek fel a listára a szerbek vagy a horvátok, akiknek ez ezek szerint kevesebb anyagi ráfordítással is sikerül. 

a legtöbb pénzt kereső 12 klub egytől egyig bejutott a Bajnokok Ligája kieséses szakaszába, ahogy az NB I-et is stabilan a Videoton és a Fradi dominálja. Amiben viszont eltérnek, az a jegyárak kiszabása: az UEFA statisztikája szerint úgy általában minél nagyobb egy klub, annál drágább ott meccsre járni, ehhez képest a magyar bajnokságban a kiesés ellen küzdő csapat osztja a legdrágábban a belépőket.