+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. január 21. hétfő, 18:46
2008 óta 450 százalékkal lett gazdagabb a magyar foci, még a szintén őrületes pénzszórásba kezdett Kazahsztán sem húzott bele ennyire. Eredmények viszont csak nálunk nincsenek.

Nyilvánosságra került az UEFA 2017-es pénzügyi összegzése, aminek köszönhetően olyan dolog történt, ami csak ritkán esik meg: nagyjából képbe hozhatjuk magunkat a játékerőn túli focink minőségével. Tömörebben szólva azzal, hogy mire elég az a tonnányi állami pénz, ami a magyar fociklubokba ömlik. 

 

Beszéljünk a lényegről: az összes tagországot nézve 2008 és 2017 között sehol nem nőtt akkora mértékben a klubok jövedelme, mint Magyarországon. Összesen 450 százalékkal nőtt ez a pénz, ami 68 millió eurót, azaz úgy 21 milliárd forintot jelent.

 

Ezzel a magyar bajnokság jelenleg a 20. legtöbb pénzzel dolgozó bajnokság az 55-ből.

 

Ez azt jelenti, hogy nagyjából annyi pénzből dolgozunk jelenleg, mint a magyar csapatokat rendre simán elverő izraeli klubok, de például a lassan az NB I-ből már elérhetetlennek látszó lengyel bajnokság is csak a 16. ezen a listán. 

 

Érdemes kiemelni, hogy a második legtöbb százalékkal Kazahsztán büdzséje nőtt, ez 236 százalékot jelent.

 

Azon mindenképp érdemes elidőzni, hogy ebből a húszas listából egyedül a magyar bajnokság nem tud rendszeresen a Bajnokok Ligájába vagy az Európa-ligába juttatni klubokat, míg például nem is fértek fel a listára a szerbek vagy a horvátok, akiknek ez ezek szerint kevesebb anyagi ráfordítással is sikerül. 

 

Amiben a hazai és a nemzetközi helyzet is hasonlít, az a pénz mindent felülíró hatása:

 

a legtöbb pénzt kereső 12 klub egytől egyig bejutott a Bajnokok Ligája kieséses szakaszába, ahogy az NB I-et is stabilan a Videoton és a Fradi dominálja. Amiben viszont eltérnek, az a jegyárak kiszabása: az UEFA statisztikája szerint úgy általában minél nagyobb egy klub, annál drágább ott meccsre járni, ehhez képest a magyar bajnokságban a kiesés ellen küzdő csapat osztja a legdrágábban a belépőket.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás