+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. január 21. hétfő, 20:45
Az év végére az orosz vasúti hálózatba is bekapcsolnák a lassan öt éve annektált Krím-félszigetet.

A tavaly májusban átadott közúti híddal párhuzamosan, vasúti híddal is össze akarják kötni a megszállt Krím-félszigetet és Oroszországot. A megaberuházás második etapja nemrég kezdődött, a 18 kilométer hosszúra tervezett, két vágányos vasúti pálya első kilométerét már le is rakták – derül ki az RT tudósításából. Az orosz kormány angol nyelvű propagandacsatornája megszólaltatta a kivitelezésért felelős vállalat, a Sztrojgazmontazs vezetőjét, aki kijelentette, hogy idén decemberben – „a tervezett időben” – elindulhat a vasúti közlekedés Oroszország és a Krím között. Az RT tavaly márciusban még arról számolt be, hogy az előzetes menetrend szerint a vonatok már 2019 elején elindulhatnak a félszigetre.

 

 

A mostani tervek alapján 2020-tól naponta 29 pár szerelvény közlekedne a készülőben lévő vasúti hídon. Tíz tehervonat mellett 15 személyvonatot, és az ingázó munkavállalók számára négy HÉV-szerelvényt is indítanának. Nyilvános információk egyelőre nincsenek arról, hogy az orosz hatóságok mekkora átlagos utasszámmal és árumozgással számolnak. A 2018 májusában átadott közúti hídon fél év alatt mintegy 3 millió jármű hajtott át.

 

Stratégiai cél az összeköttetés javítása

 

Az orosz vezetés a Krím-félsziget 2014 márciusi annexiója óta azon fáradozik, hogy a régiót szárazföldi úton is bekapcsolja az Orosz Föderáció infrastrukturális hálózatába, ezzel

 

enyhítve a megszállás költségeit és biztosítva a helyiek folyamatos ellátását.

 

Ez a kereskedelmi áruforgalom mellett főleg olyan alapvető szolgáltatások esetében kiemelt fontosságú, mint az elektromos áram, vagy az ivóvíz. 

 

A kétmillió lakosú félsziget az Ukrajnából futó vezetékeken keresztül kapta az áramot egészen 2015 novemberéig, amikor is egy szabotázsakció el nem lehetetlenítette az ellátás folytatását. A helyzetet orvoslandó, az oroszok 2016-ban ugyan elektromos kábeleket fektettek le a tenger alatt, de ez az új összeköttetés sem oldotta meg maradéktalanul a problémákat.

 

A vízszolgáltatásban tapasztalható fennakadások talán még ennél is súlyosabb problémát jelentenek. Az orosz megszállás előtt a Krím vízellátásának 86 százaléka Ukrajnából érkezett, de Kijev azóta elzárta csapokat, a helyi adminisztráció fennálló tartozásaira hivatkozva. Tavaly nyáron különösen nagy aszály sújtotta a régiót, ami igencsak rányomta a bélyegét az agrárium teljesítményére. A hozamkiesés okozta károk meghaladták az 400 millió rubelt (1,6 milliárd forint).

 

A kialakuló krízishelyzeteknek azonban nem csak anyagi, hanem politikai vonzata is van.

 

A Kreml számára presztízskérdésnek számít, hogy biztosítani tudja a normális életfeltételeket az Oroszországhoz való csatlakozást választó helyiek számára.

 

A megszállás haszonélvezői

 

A Krími híd megépítése összesen legalább 227 milliárd rubeljébe (956 milliárd forint) fog kerülni az orosz költségvetésnek. A tetemes összegű beruházást Vlagyimir Putyin orosz elnök gyerekkori dzsudópartnerére, a Sztrojgazmontazs fentebb már említett elnökére, Arkagyij Rotenbergre bízta. Rotenberg egyike azoknak az orosz oligarcháknak, akiket a Krím elfoglalását követően szankcióval sújtott az amerikai kormányzat.

 

Ennek eredményeképp a milliárdos több luxusingatlanát lefoglalták az olasz hatóságok, és a tulajdonában lévő banknak is nehézségei támadtak. Az amerikai intézkedéseket kijátszandó, Rotenberg üzleti érdekeltségeink jelentős részét átadta legidősebb fiának, Igornak, aki azonban tavaly áprilisban maga is a szankciós listára került.

 

FOTÓ: YouTube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

Az ötvenet se éri el azok száma, akik éltek a január 1-je óta nyitva álló lehetőséggel.

Nem küldtek el időben egy beszámolót, így ezért Hódmezővásárhely később kapja meg az állami támogatását, de pénzt nem fognak veszíteni, állítja Márki-Zay Péter.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás