Évtizedek óta szárad ki a debreceni Nagyerdő, ennek következtében pedig őshonos fajok pusztulnak ki. A kiszáradás megállítására évtizedek óta létezik terv, amit eddig valamiért nem sikerült végrehajtani: állami és EU-s pénzekre is szükség lenne hozzá.
A Debrecen északi részén található Nagyerdő nem csupán országosan ismert, hanem országos jelentőségű természetvédelmi terület.
Az alföldi nagyváros életében mindig is meghatározó szerepet betöltő erdő az elmúlt évtizedekben sok megpróbáltatáson ment keresztül a különböző átalakító munkálatok (többek között tarvágások) miatt.
Bizonyíthatóak a fajeltűnések, az erdőt kezelő állami cég mégsem tud róluk
A debreceni Nagyerdő természetvédelmi feladatait a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, erdészeti feladatait pedig az állami tulajdonban lévő Nyírerdő Zrt. látja el. A Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, Juhász Lajos arról tájékoztatta az Azonnalit, hogy a biológiai sokféleséget negatívan nem befolyásolja az idős egyedek kismértékű pusztulása, mivel a holtfa bizonyos rovarok számára lesz élőhely. Arra a kérdésre pedig, hogy voltak-e fajeltűnések az elmúlt időszakban a Nagyerdő területén, azt válaszolta, nincs tudomásuk arról, hogy a közelmúltban állat- és növényfajok tűntek volna el.
Megkérdeztük ezért a témában Varga Zoltánt, a Debreceni Egyetem ökológusprofesszorát is. Elmondása szerint a kiszáradás valójában komolyan fenyegeti az erdő jövőjét. Arról tájékoztatott minket, hogy bizonyíthatóan a talajvízszint csökkenése miatt tűnt el a Nagyerdőről az uniós szinten is fokozottan védett díszes tarkalepke. E lepkefaj hernyója ugyanis csak nedves avarban tud áttelelni, ez a feltétel pedig már nem adott a területen.
Beszámolt arról is, hogy a hetvenes években készültek olyan egyetemi hallgatói szakdolgozatok, amelyek szerint már legalább fél évszázada megcsappant az éticsigák és más nedvességigényes csigafajok száma a Nagyerdőn, emiatt pedig a velük táplálkozó nagyobb futóbogarak állománya is jelentősen csökkent. Hozzátette, hogy
Arra, hogy a Nyírerdő Zrt-nek nincs tudomása közelmúltbeli fajeltűnésekről, az ökológusprofesszor annyit reagált, hogy monitorozniuk kellett volna az állat- és növényállományt. Arról ugyanis nem tud Varga Zoltán, hogy az elmúlt évtizedekben lett volna átfogó faunavizsgálat a Nagyerdőn. Ezt – véleménye szerint – a természetvédelmi kezelő Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak el kellett volna készíttetnie.
„Teljesen el tudom fogadni, hogy a Nagyerdei Stadiont fel kellett újítani, és hogy a régi víztoronynak is használható funkciót kellett adni, de ezzel együtt a területen a zöldfelület kiterjedése és minősége kétségtelenül csökkent” – mondta az Azonnalinak a professzor.
Gencsi Zoltán, a Nagyerdővel korábban behatóan foglalkozó erdőmérnök az Azonnalit arról értesítette, hogy az erdő kiszáradása a huszadik század derekán már javában zajlott, a helyzet pedig azóta sokkal rosszabb. Tájékozódásunkat segítendő megosztotta velünk egy 1999-ben, az Erdészeti Lapokban megjelent, Gazdag Izabella erdésszel közösen írt cikkét.
A folyamat hatására pedig nem őshonos, más szóval adventív növényfajok térnyerése figyelhető meg az erdőben. Ezzel kapcsolatban Varga Zoltán megjegyezte: katasztrofális szakmai hiba volt a korábbi évtizedekben, hogy tudatosan akácot és erdei fenyőt telepítettek őshonos fafajok helyett, a kiszáradás és a légköri szennyezés mellett ugyanis részben ez okozta a nem őshonos növényfajok tömegessé válását az erdőben.
Nem a gyógyszergyár a felelős
A debreceni közvélekedés úgy tartja, hogy a TEVA gyógyszergyárának vízkivétele okozza a talajvz csökkenését. Debrecenben már több mint egy évszázada gyártanak gyógyszereket. 1995-ben a Nagyerdő szélén található Biogal Gyógyszergyárat felvásárolta a TEVA-csoport, azóta TEVA Gyógyszergyár néven működik az üzem. A gyár jelenleg Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb foglalkoztatója.
Utóbbi a gyógyszergyártól kapott adataink szerint a városi vízkivételek mindössze öt százalékát alkotja. A TEVA Gyógyszergyár egyébként az Azonnalinak küldött válaszában jelezte, hogy évente háromszor biológiai szempontból monitorozzák a területet. Azt azonban, hogy milyen módszerekkel és pontosan milyen szempontrendszer alapján teszik ezt, valamint azt, hogy mit állapítottak meg a legutóbbi felmérések, nem részletezték.
Ugyanezt erősítette meg számunkra Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese is.
Az erdővel foglalkozó civil szervezet nem tartja magát illetékesnek
Kérdéseinkkel kerestük a Debreceni Nagyerdőért Egyesületet is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy az erdővel foglalkozó civilekként mennyire látják súlyosnak a helyzetet, milyen megoldási lehetőségeket látnak, és kiket tartanak felelősnek a kialakult állapotokért.
Ezt megnyitva egyébként rövid görgetést követően azonnal látható az egyesület tevékenységére vonatkozó leírás, amely első mondata így hangzik: „Folyamatosan figyelemmel kísérjük a Nagyerdő természeti faunáját, rendszeresen látogatjuk a területet és jelezzük az esetlegesen bekövetkezett természeti károsodást.”
Évtizedek óta létezik a megoldás terve
Miután megtudtuk, hogy mi okozza az erdő kiszáradását, megkerestük a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot (TIVIZIG), hogy a megoldás felől érdeklődjünk. Tőlük azt az információt kaptuk, hogy
Arra a kérdésre az igazgatóság nem tudott válaszolni, hogy belátható időn belül újraindul-e a program. Megkérdeztük ezért Papp László polgármestert, aki hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósításához állami és európai uniós szerepvállalás is szükséges. Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket tett Debrecen polgármestereként a szükséges források előteremtésére, Papp László azt válaszolta, tavaly februárban kezdeményezett egyeztetést a Belügyminisztériummal a CIVAQUA-programmal kapcsolatban.
Arról, hogy mekkora összegre lenne szükség a CIVAQUA-terv megvalósításához, nem írt válaszában a polgármester. Az interneten fellelhető információk szerint 2010-ben a Tiszántúli Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság (azóta TIVIZIG) 15 milliárd forintra becsülte a költségeket. Papp László polgármestertől arra a kérdésre, hogy eddig miért nem valósulhatott meg az évtizedek óta meglévő terv, amely megoldást jelenthetne a Nagyerdő talajvízszint-problémáira, így az ökológiai károk elkerülésére, nem kaptunk választ.
FOTÓK: Tóth Tamás / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.