+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 19. szombat, 08:59
Csak a képviselők egyharmada szavazott bizalmat Svédország eddigi leggyengébb kormányának, de a radikális jobboldalt sikerült kiszorítani.

A tavaly szeptemberi svéd parlamenti választások után tizennyolc héttel, pénteken kisebbségi kormányt alakított Svédországban a szociáldemokrata Stefan Löfven, aki ezzel megkezdheti második ciklusát az ország miniszterelnökeként – adta közre a Politico.

 

A képviselők harmadát támogatja őket, mégis kormányt alakíthatnak

 

Kormánykoalíciója ugyanakkor igencsak gyenge lábakon áll: a Szociáldemokrata-Zöld együttműködés csupán 117 képviselővel rendelkezik a Riksdagban (svéd parlament alsóháza), ahol az egyszerű parlamenti többséghez is 175 mandátumra lenne szükség.

 

Az új kormány elutasítottsága tehát rendkívül nagy a parlamenti pártok körében:

 

mellette csupán 115-en, ellene pedig 153-an szavaztak, a maradék 77 képviselő ugyanakkor tartózkodott a kormányalakításról szóló szavazáson.

 

A svéd szabályok viszont lehetővé teszik, hogy az új kabinet a parlamenti többség igenlő szavazata nélkül is felálljon: elég az igeneket és a tartózkodásokat számolni, ha azzal megvan a 175 fős többség, akkor megalakulhat a kormány.

 

Stefan Löfven miniszterelnök a szavazás után elmondta, „épp itt az ideje, hogy a parlament végre normálisan dolgozhasson”, a reformintézkedések pedig „tempósan fognak haladni”.

 

De miért is csak négy hónap után tudott felállni az új kormány, és az végül miért lett ennyire gyenge? A tavaly szeptemberi választások után felborultak a svéd politikát már régóta jellemző tömbök: a jobbközép pártok szövetségének 143, a szocdemek a szélsőballal és a zöldekkel kiegészült koalíciójának 144 mandátuma volt. 62 mandátumukkal viszont a politikai spektrum jobb szélén állnak a bevándorlásellenes Svéddemokraták, akikkel egy másik parlamenti párt sem hajlandó szövetkezni. Az elutasítás és a tömbök szerint szerveződő politizálás ugyanakkor lehetetlenné tette a kormányalakítást, ahogy ezt a parlamenti szavazás előtt írt elemzésünkben is említettük.

 

Nincsenek szélsőjobbosok a kormányban, de milyen áron?

 

Végül a megoldás a vörös-zöld kisebbségi kormány lett, akiket a Liberálisok, a Centrumpárt és a radikális Baloldal kormányon kívül – így a kormányalakítási szavazáson például tartózkodással – támogat.

 

Ezzel végül sikerült kizárni a folyamatból a Svéddemokratákat, ugyanakkor Henrik Ekengren Oscarsson, a Göteborgi Egyetem politikatudósa úgy véli, az új kormány kénytelen lesz sokkal inkább jobboldali irányvonalat képviselni, mint a választások előtt. Kérdés marad ugyanakkor, hogy a korábbi jobbközép szövetség felborulásával születik-e új polgári koalíció a kormányon kívül maradt pártok részvételével, vagy a már létrejött tömbök a mostani nézeteltérések ellenére is fennmaradhatnak.

 

A Centrumpárt vezetője, Annie Lööf – akiről már az Azonnali is sokat írt – a kormányalakítás után úgy nyilatkozott, bár pártja nem erre az eredményre vágyott, de „még mindig ez lehető legjobb felállás”.

 

„Sikerült olyan megoldást találni, ahol nem döntő a Svéddemokraták befolyása” – nyilatkozta a riportereknek.

 

Mások – így a jobbközép koalíció kormányon kívül maradt vezető ereje, a Mérsékeltek – nem örülnek ennyire. A párt elnöke, Ulf Kristersson szerint ugyanis a Centrumpártot és a Liberálisokat hamis ígéretekkel csábították el a Szociáldemokraták. „A kormány összetétele abszurd” – mondta a szavazás után.

 

Az valóban kérdéses, hogy a svéd kormány mennyire tudja majd érvényesíteni akaratát a törvényhozásban, miután a szigorúan vett kormánykoalíciónak csupán 117 mandátuma van. Így szinte minden egyes törvény elfogadásához szükségük lesz a kormányt kívülről támogató pártok szavazataira is.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Megszüntette volna a Madrid központjába behajtó autókat büntető intézkedést a város jobboldali polgármestere, civilek szerint emiatt sokat romlott nyáron a levegőminőség.

Ha Trócsányi megbukna az EP-meghallgatáson, és a kormány a helyére egy másik fideszes EP-képviselőt jelölne, azt a momentumosok nem szavaznák meg – mondta Fekete-Győr.

Több utcát is letakarítottak állítólag a Csarnoknegyedben szombaton, legalábbis ezzel dicsekszik a VIII. kerületi önkormányzat. Mutatjuk, mennyi látszik belőle most.

Csak egy kis áramszünet volt a támadás eredménye, de kiderült: valószínűleg nem ez volt a támadók célja.

Minél mérgesebb, annál erősebb: nem épp úgy történik a zöld fordulat a brit miniszterelnöknél, ahogy arra számítanánk.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Naná, ahogy azt az ausztrál gyökerű Rumjacks be is fogja mutatni szeptember 25-én a Dürer Kertben. További fellépők: The Crazy Rogues, Loch Nesz.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás