+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 19. szombat, 08:59
Csak a képviselők egyharmada szavazott bizalmat Svédország eddigi leggyengébb kormányának, de a radikális jobboldalt sikerült kiszorítani.

A tavaly szeptemberi svéd parlamenti választások után tizennyolc héttel, pénteken kisebbségi kormányt alakított Svédországban a szociáldemokrata Stefan Löfven, aki ezzel megkezdheti második ciklusát az ország miniszterelnökeként – adta közre a Politico.

 

A képviselők harmadát támogatja őket, mégis kormányt alakíthatnak

 

Kormánykoalíciója ugyanakkor igencsak gyenge lábakon áll: a Szociáldemokrata-Zöld együttműködés csupán 117 képviselővel rendelkezik a Riksdagban (svéd parlament alsóháza), ahol az egyszerű parlamenti többséghez is 175 mandátumra lenne szükség.

 

Az új kormány elutasítottsága tehát rendkívül nagy a parlamenti pártok körében:

 

mellette csupán 115-en, ellene pedig 153-an szavaztak, a maradék 77 képviselő ugyanakkor tartózkodott a kormányalakításról szóló szavazáson.

 

A svéd szabályok viszont lehetővé teszik, hogy az új kabinet a parlamenti többség igenlő szavazata nélkül is felálljon: elég az igeneket és a tartózkodásokat számolni, ha azzal megvan a 175 fős többség, akkor megalakulhat a kormány.

 

Stefan Löfven miniszterelnök a szavazás után elmondta, „épp itt az ideje, hogy a parlament végre normálisan dolgozhasson”, a reformintézkedések pedig „tempósan fognak haladni”.

 

De miért is csak négy hónap után tudott felállni az új kormány, és az végül miért lett ennyire gyenge? A tavaly szeptemberi választások után felborultak a svéd politikát már régóta jellemző tömbök: a jobbközép pártok szövetségének 143, a szocdemek a szélsőballal és a zöldekkel kiegészült koalíciójának 144 mandátuma volt. 62 mandátumukkal viszont a politikai spektrum jobb szélén állnak a bevándorlásellenes Svéddemokraták, akikkel egy másik parlamenti párt sem hajlandó szövetkezni. Az elutasítás és a tömbök szerint szerveződő politizálás ugyanakkor lehetetlenné tette a kormányalakítást, ahogy ezt a parlamenti szavazás előtt írt elemzésünkben is említettük.

 

Nincsenek szélsőjobbosok a kormányban, de milyen áron?

 

Végül a megoldás a vörös-zöld kisebbségi kormány lett, akiket a Liberálisok, a Centrumpárt és a radikális Baloldal kormányon kívül – így a kormányalakítási szavazáson például tartózkodással – támogat.

 

Ezzel végül sikerült kizárni a folyamatból a Svéddemokratákat, ugyanakkor Henrik Ekengren Oscarsson, a Göteborgi Egyetem politikatudósa úgy véli, az új kormány kénytelen lesz sokkal inkább jobboldali irányvonalat képviselni, mint a választások előtt. Kérdés marad ugyanakkor, hogy a korábbi jobbközép szövetség felborulásával születik-e új polgári koalíció a kormányon kívül maradt pártok részvételével, vagy a már létrejött tömbök a mostani nézeteltérések ellenére is fennmaradhatnak.

 

A Centrumpárt vezetője, Annie Lööf – akiről már az Azonnali is sokat írt – a kormányalakítás után úgy nyilatkozott, bár pártja nem erre az eredményre vágyott, de „még mindig ez lehető legjobb felállás”.

 

„Sikerült olyan megoldást találni, ahol nem döntő a Svéddemokraták befolyása” – nyilatkozta a riportereknek.

 

Mások – így a jobbközép koalíció kormányon kívül maradt vezető ereje, a Mérsékeltek – nem örülnek ennyire. A párt elnöke, Ulf Kristersson szerint ugyanis a Centrumpártot és a Liberálisokat hamis ígéretekkel csábították el a Szociáldemokraták. „A kormány összetétele abszurd” – mondta a szavazás után.

 

Az valóban kérdéses, hogy a svéd kormány mennyire tudja majd érvényesíteni akaratát a törvényhozásban, miután a szigorúan vett kormánykoalíciónak csupán 117 mandátuma van. Így szinte minden egyes törvény elfogadásához szükségük lesz a kormányt kívülről támogató pártok szavazataira is.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a Karácsony Gergely főpolgármester.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Az igazi baj az a főpolgármester szerint, hogy a kormány nem tárgyal Budapesttel a fővárost érintő uniós források elosztásával kapcsolatban.

Székesfehérvár tízezer eurót küld az ausztrál bozóttüzek okozta károk enyhítésére. De adakozik-e a főváros és a többi önkormányzat? Körbekérdeztünk!

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

Utah állam republikánus kormányzójának nem tetszett, hogy az állam kreatív szexuális utalgatások tárgya lett.

Két katalán függetlenségpárti is beült nemrég az EP-be, de a spanyolok kérésére máris eljárás indult, hogy fosszák meg őket mentelmi joguktól.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás