+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2019. január 18. péntek, 07:46
Szombaton országos akciókkal folytatódik a rabszolgatörvény néven elhíresült módosítás elleni tiltakozás. De van-e még erő a megmozdulásokban, és mi lehet a következő lépés? Zavarja-e a szakszervezeteket, hogy a pártok is megjelentek a tiltakozásokon, vagy érzik-e azt a politikusok, hogy rátelepedtek valamire? Megkérdeztük!

Szombaton folytatódik a rabszolgatörvény elleni tüntetéssorozat, ezúttal főleg vidéki megmozdulásokkal, hogy hol mire lehet számítani, azt itt foglalta össze az Azonnali. Ezúttal szakszervezeti vezetőket és pártpolitikusokat kérdeztünk arról, hogy szerintük mennyi erő van még a tiltakozásokban, és arról, hogy rátelepedtek-e a pártok a dolgozói tiltakozásokra.

 

„Egyre többen vannak a demonstrációkon, amiket egyre több helyszínen szerveznek” – értékelte a helyzetet Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Példaként említette, hogy volt olyan Tolna megyei város, ahol félpályás útlezárás szervezéséhez szerettek volna hetven autót kérni, ehhez képest száznegyven gyűlt össze.

 

„Ekkora elégedetlenség még nem volt. Ahol eddig voltunk 5-10 autóval, ott most 40-50 autóval vagyunk”.

 

Hogy végül lesznek-e sztrájkok, arra úgy reagált, ez nem a szakszervezeteken múlik, hanem a munkavállalókon. „Én nem sztrájkolhatok mindenki helyett” – mondta. Egyébként úgy tudja, csak ezen a héten négy ágazatban fog sztrájkbizottság alakulni, konkrét példaként viszont csak a pedagógusokat említette. Kordás szerint 2010 után a döntéshozók olyan jogi környezetet teremtettek, ami nagyon bürokratikussá, és ezért nehezen megszervezhetővé teszi a sztrájkot, tehát nagyon körültekintőnek kell lenni.

 

„Abban senki nem érdekelt, hogy jogszerűtlen sztrájkokat szervezzen, hiszen annak nagyon súlyos következményei lehetnek az egyénekre, de a szakszervezetekre nézve is” – tette hozzá.

 

A helyzetet bonyolítja, hogy a sztrájkjoggal a munkavállaló alapvetően akkor élhet, ha a munkáltatóval van problémája, viszont jelenleg nem velük, hanem a kormánnyal van konfliktus. Ezért ki fogják kérni a bíróság véleményét előzetesen a sztrájkok jogszerűségével kapcsolatban, ám idő, amíg ez megérkezik.

 

Kordás a kérdésre, hogy kritizálható-e az ellenzék azzal, hogy rátelepedett a tiltakozásokra, úgy válaszolt: nem hinné, a pártok is jogosan érzik, hogy valami nagy baj van a munka világban, eltolódott a Munka törvénykönyve a tőke irányába. Vagyis azt sem tartja ördögtől valónak, ha felbukkan egy-egy pártzászló a demonstrációkon. Emlékeztetett:

 

már 2010 előtt is voltak összehangolt akciók a szakszervezek és a pártok közt, csak akkor éppen Fidesznek hívták az ellenzéki pártot.

 

Vagyis szerinte az aktuális kormányerő mindig azt próbálja kommunikálni, hogy itt valami „összeborulás” történik, holott nem erről van szó, hanem csak egy közös ügyért való kiállásról.

 

Nem az a kérdés, lesz-e sztrájk

 

„Egészen biztos, hogy nagyobb sztrájkhangulat van, mint volt két hónappal ezelőtt” – nyilatkozta az Azonnalinak Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Szerinte még növekvő fázisban van a tiltakozás, és még nem dőlt el, hogy meg fog-e ez torpanni, és ha igen, hogyan. A kérdésre, hogy rátelepedtek-e a pártok a megmozdulásokra, úgy válaszolt: nem lehet szétválasztani ezt a történetet. 

 

A munkavállalói elégedetlenség összeért a civil és a politikai elégedetlenséggel. „Aki azt gondolja, hogy ez patikamérlegen szétválasztható, az vagy téved, vagy manipulál”.

 

Szűcs hozzátette: nem minden szempontból örül neki, hogy vannak pártzászlók a tüntetéseken, de „ezek a folyamatok megakadályozhatatlanok”. Ami a folytatást illeti, úgy fogalmazott: ő azt látja, szakszervezeti oldalról át kell helyezni a súlypontot a demonstrációkról a sztrájkra, illetve a klasszikus szakszervezeti eszközök világára. Úgy vélte, nem az a kérdés, hogy lesz-e sztrájk, hanem az, hogy olyan mértékű lesz-e, ami elgondolkozásra kényszeríti a kormányt.

 

Egyébként éppen a napokban jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, hogy március 14-re országos sztrájkot hirdetnek a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével közösen.

 

Mit csinálnak most szombaton a pártok?

 

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségének tagja arról beszélt az Azonnalinak, hogy a mostani demonstrációkkal alapvetően a vidékre koncentrálnak.

 

Hogy ezúttal fognak-e füstbombázni, az a hangulattól függ, ha „békésebb, nyugisabb” lesz a tüntetés, akkor ahhoz alkalmazkodnak, de ha benne van a forradalmi hangulat a levegőben, akkor „miért ne segítsünk rajta”?

 

– tette fel a költői kérdést Hajnal.

 

Útlezárásokra, tüntetésekre készülnek a DK-sok is – mondta Rónai Sándor, a párt szóvivője. Példaként említette, hogy Újpesten Varju László, a kerület országgyűlési képviselője fog részt venni forgalomlassító akcióban.

 

Harangozó Tamás, a szocialisták frakcióvezető-helyettese is arról beszélt az Azonnalinak, hogy több mint ötven helyszínen lesz jelen az MSZP a vidéki félpályás útlezárásoknál, demonstrációknál, de ez a szám akár még hetvenig is felmehet szombatig.

 

Mennyi erő van még a tüntetésekben?

 

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője az országot járva azt látja, még folyamatosan van lendület a megmozdulásokban, és szerinte az lesz a lényeg, ami vidéken történik, mert ott van a tiltakozás kulcsa, ami változást hozhat.

 

Hasonlóról számolt be a DK-s Rónai Sándor is. Míg azt tapasztalta, hogy a két ünnep között a hidegben 50-60 ember tüntetett Hatvanban, most szerdán Székesfehérváron már 700-800-an voltak, vagyis egyre többen vesznek részt a tüntetéseken vidéken.

 

A szocialista Harangozó Tamás szerint más Budapest és más a vidék ritmusa,

 

vidéken több időt kell hagyni, hogy eljusson a demonstrációk üzenete például a független média hiánya miatt.

 

Hogy mekkora lendület van még a tiltakozásokban, azt a momentumos Hajnal Miklós szerinte nehéz megjósolni, például a január 5-i tüntetés más volt, mint a decemberiek, nem volt meg az a feszültség, azzal kapcsolatban, hogy „akkor most hova menjünk tovább a tüntetés után”.

 

Túltolták-e a pártok?

 

A kérdésre, hogy jogos-e azzal kritizálni a pártokat, hogy rátelepedtek a megmozdulásokra, a párbeszédes Tordai Bence azt mondta:

 

minden kritikának van alapja, de azt nem szabad elvitatni, hogy a rabszolgatörvény ügyében az ellenzéki pártok kezdettől egységesen álltak ki.

 

Szerinte azt mondani, hogy valami erős, szakszervezeti kezdeményezésre települtek volna rá politikusok, ebben a formában nem pontos.

 

„Vannak pillanatok, amikor joggal érezhető, hogy az ellenzék rátelepedett a tüntetésekre, például mikor semmit nem lehet látni a sok pártzászlótól, de van, amikor meg éppen az a jó, hogy a pártok viszik tovább az ügyet, hiszen tudják segíteni annak felszínen tartását” – mondta Hajnal Miklós.

 

Harangozó Tamás szerint a pártok nem telepedtek rá a tiltakozásokra. Mint mondta, ő szekszárdi, és náluk a mostani tüntetés szervezése is úgy indult, hogy a szakszervezet megyei elnöke összehívta a pártokat és a civileket, hogy közösen szervezzék meg a tüntetést.

 

„Megmosolyogtató a kritika, hogy az ellenzék rátelepedett volna a tiltakozásokra” – reagált Jakab Péter, a Jobbik szóvivője.

 

Hangsúlyozta: mégiscsak egy törvényről van szó, amely a parlamentben született, vagyis természetes, hogy az ellenzéki pártok foglalkoznak a kérdéssel.

 

Hogyan tovább?


Jakab Péter szerint fontos, hogy az utcai megjelenések mellett a jogalkotás eszközeivel is küzdjenek tovább a rabszolgatörvény ellen. Ugyan parlament februárig nincs, de az önkormányzati testületek működnek, úgyhogy

 

a Jobbik minél több településen igyekszik indítványozni, hogy legyenek helyi rendkívüli ülések, és döntsenek arról, hogy az önkormányzati cégek ne alkalmazzák a rabszolgatörvényt.

 

Például Miskolcon a hét elején kötelező lesz összehívni a polgármesternek a képviselőtestületet – tedtte hozzá Jakab Péter.

 

„A cél továbbra is az, hogy a fókuszt a rabszolgatörvényen tartsuk” – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté, hozzátéve, hogy ez akkor is szükséges, ha van arra szándék egyes politikai erők részéről, hogy másra is tereljék a figyelmet. A párbeszédes Tordai Bence pedig azt válaszolta: „csakis egységben” terveznek fellépni a továbbiakban is. 

 

Népszavazás egyelőre  nem lesz

 

Hajnal Miklós azt hangsúlyozta, mivel visszadobták a Momentum rabszolgatörvénnyel kapcsolatos népszavazási kérdéseit, ezzel kapcsolatban biztosan fellebbezni fognak. Hajnal három kérdést is beadott az ügyben. Ebből az első azt célozta, hogy kollektív szerződés esetén ne lehessen naptári évenként háromszáz óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni; a második, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés esetén is legfeljebb tizenkét hónap legyen; míg a harmadik azt, hogy a teljes napi munkaidő esetén ne lehessen naptári évenként kétszázötven óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni.

 

A kérdéseket, amelyek gyakorlatilag a Munka törvénykönyve korábbi szabályainak a visszahozására irányulnak, a Nemzeti Választási Bizottság (az NVB) olyan indokokra hivatkozva utasította vissza,

 

minthogy nem elég egyértelműek, jogi bizonytalanságot okoznának, illetve hogy „a kérdés megismétli a hatályos rendelkezést”.

 

Ugyanígy járt a jobbikos Pintér Tamás is, akinek két népszavazási kérdését dobták vissza a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban. Ezek szintén a  kollektív szerződéshez kötött maximum háromszáz órás túlórára és tizenkét hónapos munkaidőkeretre vonatkoztak volna. A két kérdést hasonló indoklással utasították el, mint amivel Hajnalét is. 

 

NYITÓKÉP: Álljon meg az ország! / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás