+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. január 17. csütörtök, 16:59
A néppárti Fidesz azokkal a liberálisokkal ijesztegeti a népet, akikkel a szintén néppárti osztrák kancellár szoros együttműködést tervez: az ALDE-val, amelynek a Momentum a hazai tagja. De vajon mit szólnak Kurz ötletéhez a Kárpát-medencében? Megkérdeztük.

Mint arról az Azonnali szerdán beszámolt, Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint a jobbközép Európai Néppártnak a következő európai parlamenti ciklusban a liberális-progresszív pártokat tömörítő ALDE lesz a legszorosabb szövetségese, nem pedig a májusi EP-választáson várhatóan érzékeny veszteségeket szenvedő, balközép pártokat tömörítő S&D-frakció. Ez azt jelenti, hogy Kurz az ALDE-val – amellyel együttműködik Emmanuel Macron francia elnök pártja is – együtt választaná meg az Európai Néppárt jelenlegi EP-frakcióvezetőjét, a bajor CSU politikusát, Manfred Webert az Európai Bizottság élére.

 

De vajon mit szólnak ehhez az Európai Néppárt és az ALDE Kárpát-medencei pártjai, mármint azok, akiknek van esélyük EP-képviselői helyet szerezni? Az Azonnali megkérdezte őket.

 

Momentum: nincs érdemi válasz

 

Az ALDE-tag Momentum részéről Cseh Katalin, a párt EP-listavezetője válaszolt. Szerinte szomorú, hogy Kurz kancellár már most, hónapokkal az EP-választás előtt a brüsszeli játszmázással foglalkozik. „Ez csodálatos példája az elmúlt évek érdektelen, bürokratikus taktikázásának, ami miatt az Európai Unió elitje eltávolodott a választóktól, és hagyta az Orbán Viktorhoz hasonló káros populistákat megerősödni. A Momentum nem szeretne jóslásokkal és találgatásokkal foglalkozni.”

 

Cseh Katalin válaszában lényegében nyitva hagyta az ajtót Weber EP-beli megválasztása előtt:

 

„A Momentum minden olyan pártcsaláddal, politikussal együtt tud működni, aki hasonlóan gondolkodik, ugyanis Európának olyan vezetőkre van szüksége, akik képesek meghúzni azt a sokat emlegetett vörös vonalat, és akik nem hunynak szemet Orbán bűnei felett. A Fidesz megtűrésével Manfred Weber bebizonyította: támogatja a magyar jogállam leépítését, az intézményesített korrupciót, a sajtó szabadságának korlátozását. Az EPP-nek el kell döntenie, hogy mit akarnak képviselni Európában: az európai embereket és értékeket, vagy Orbán Viktort és a szélsőséges nacionalisták érdekeit.”

 

RMDSZ: még korai a kérdés

 

Az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor az Azonnalinak így fogalmazott: „Tudatában vagyunk annak, hogy nagyon nehéz lesz többséget alkotnia az európai parlamenti választás után annak a frakciónak, amely a legtöbb szavazatot kapja, a legtöbb mandátummal rendelkezik. Az RMDSZ abban bízik, hogy ez az EPP lesz, mi ebben vagyunk érdekeltek. Ugyanakkor nem tartjuk valószínűnek, hogy az ALDE-val közösen lehet többséget alkotni, de ma még túl korai ennél többet mondani.” Kelemen Hunor úgy látja, hogy mivel az EP-választást követően 

 

nem csak az Európai Bizottság, hanem az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Központi Bank vezetőjéről is döntenki kell is, ezért elég nagy mozgástere lesz mindenkinek, hogy megpróbálja a legjobb koalíciót összehozni.

 

Orbán inkább a szélsőjobbal szövetkezne

 

Orbán Viktor, az Európai Néppárt egyik prominens magyarországi képviselője az évindító kormányinfón arról beszélt, hogy szerinte a jobbközép pártcsaládnak a liberálisok és a szocdemek helyett inkább a szélsőjobboldal, azaz a Matteo Salvini olasz belügyminiszter Lega pártja, illetve a nacionalista-konzervatív Kaczyński-féle lengyel kormánypárt, a PiS felé kellene szövetségest keresnie. Szerettük volna megtudni Kurz ötletéről az ALDE-s Guy Verhofstadt ellen kamionkampányoló a Fideszt véleményét, ám sem ők, sem a KDNP nem válaszoltak.

 

A két felvidéki párt, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja, és a Híd-Most sem válaszolt az Azonnali megkeresésére.

 

FOTÓ: Európai Néppárt

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás