+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter & Bukovics Martin
2019. január 16. szerda, 10:42
Guy Verhofstadt liberális frakciója lesz a Néppárt legfontosabb szövetségese a következő EP-ciklusban Sebastian Kurz szerint. Manfred Webert is velük együtt tenné meg a Bizottság elnökének.
Első körben a liberálisokkal (ALDE) kell összefognia az Európai Néppártnak (EPP) a májusi EP-választásokat követően, csak utána jöhetnek szóba a szociáldemokraták (S&D), vagy más pártcsaládok, feltéve persze, ha egyáltalán szükség van rájuk a többség megszerzéséhez

 

fejtette ki véleményét Sebastian Kurz osztrák kancellár az általa üdvösnek tartott politikai stratégiáról tegnap az Európai Parlament plenáris ülését követő sajtótájékoztatóján, Strasbourgban. Az EPP osztrák tagpártjának (Osztrák Néppárt, ÖVP) színeiben kormányzó politikus szerint az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó néppárti csúcsjelöltnek, Manfred Webernek csak így lehet esélye a poszt megnyerésére.

 

A német keresztényszociális (CSU) politikus győzelme szívügye Sebastian Kurznak. Az osztrák kormányfő több alkalommal – legutóbb egy január elsejei bécsi találkozót követően, a Facebookon keresztül – biztosította teljes támogatásáról Webert.

 

Csak Verhoftstadttal jön ki a matek

 

Kurz felvetése – amit az MTI a strasbourgi EP-vitáról szóló tudósításában nem tartott elég fontosnak ahhoz, hogy megemlítse, így a magyar sajtót újfent elkerülte – elsőre egészen forradalmi ötletként hathat, hiszen a néppártiak évtizedeken keresztül a szociáldemokratákkal karöltve közösen alkották az európai intézményrendszer meghatározó pólusát. A két párt tagjai közül kerültek ki az olyan csúcsszervek, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság, vagy éppen az Európai Tanács vezetői. 2014-ben Jean-Claude Juncker bizottsági elnöki megválasztásához az EP-ben 376 voks kellett, a Néppártnak és az S&D-nek együtt 402 szavazata volt, de végül ennél is többet, 422-t kapott a luxemburgi politikus.

 

A közvélemény-kutatásokat figyelembe véve viszont bőven van ráció az osztrák kormányfő ötletében,

 

hiszen az előrejelzések szerint az EPP és az S&D mandátumai nem fogják együttesen elérni az abszolút többséghez szükséges hányadot, a szociáldemokraták várhatóan gyenge szereplése miatt. A néppártiak részéről tehát logikus felvetés, hogy új partner után nézzenek.

 

A felmérések hiába jósolnak jelentős erősödést az ALDE-nek, a párt eredménye szinte borítékolhatóan messze lesz attól, hogy önmagában kiváltsa az S&D-t a megszokott nagykoalícióból, így vélhetően hárompárti szövetség fogja majd a többséget adni az újonnan felálló Európai Parlamentben. (Az ALDE pillanatnyilag 68 EP-képviselővel rendelkezik, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a következő ciklusban 94-re számíthat, míg a Néppárt a mostani 213 helyett 181-re. Ez együtt 275 EP-képviselőt jelent, ami kevés a többséghez a 705 fős EP-ben.) Az ALDE ráadásul valamennyire kipróbált partnernek is számít, hiszen 2017-ben velük együtt szavazták meg Martin Schulz utódját, az olasz néppárti Antonio Tajanit az Európai Parlament élére.

 

A Néppárt magyarja szélsőjobbra kacsintgat

 

Ezzel Kurz is tisztában van, de

 

az Európai Néppárt alkupozícióit nagyban javítja, ha a mérleg nyelvét jelentő liberálisokkal ők kötnek előbb alkut, és nem a szociáldemokraták.

 

A mostani nagy udvarlás is ennek tulajdonítható.

 

Felvetődik a kérdés persze, hogy az ALDE-t kiválthatná-e egy másik pártcsalád, de ezt maga Manfred Weber utasította el, mondván „a három Európa-párti pártcsaládnak különös felelőssége van”, ezért eleve velük kezdenek majd tárgyalásokba az EP-választást követően.

 

Orbán Viktor, az Európai Néppárt egyik prominens magyarországi képviselője az évindító kormányinfón arról beszélt, hogy szerinte a jobbközép pártcsaládnak a liberálisok és a szocdemek helyett inkább a szélsőjobboldal, azaz a Matteo Salvini olasz belügyminiszter Lega pártja, illetve a nacionalista-konzervatív Kaczyński-féle lengyel kormánypárt, a PiS felé kellene szövetségest keresnie. Vagyis az osztrák kancellár ismét bebizonyította, hogy egészen másként gondolkodik Európa jövőjét illetően, mint magyar kollégája.

 

FOTÓ: Sebastian Kurz / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A balos-liberális hetilapoknál sehol sem ért címlapot a századik évforduló, nem úgy a kormánypártiaknál! Fotók!

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

Eddig 2190 regisztrált gyógyult fertőzött van Magyarországon, és továbbra is csökkken az ismert aktív fertőzöttek száma.

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás