+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 16. szerda, 10:57
A svédek bemutatták, hogy egy valódi demokráciában néha elég nehéz dolog kormányt alakítani: az új, szociáldemokrata-zöld- és centrumpárti kormányalakításba beleremeg az egész svéd pártrendszer, a politikai tömbök hagyományos felállásába ugyanis belerondítottak a szélsőjobboldali Svéddemokraták. A bal- és a jobboldal így kénytelen lesz egymással szövetkezni.

Ezt a cikket az Azonnali Reggeli fekete nevű hírlevelének olvasói már reggel hétkor megkapták postafiókjukba. Kérj hírlevelet te is!

 

Magyarországról nézve már-már vicces, mennyi időt el tudnak bíbelődni különböző kormányalakításokkal a világ demokrácia iránt elkötelezett népei.

 

Hihetetlen, de vannak még országok, ahol a 49 százalék nem kétharmadot jelent, de még egyszerű többséget sem, hanem pontosan 49 százalékot. Ezt hívjuk arányos választási rendszernek.

 

Erre az elavult, a hanyatló nyugat hanyatló népei által használt kacagnivaló módszerre mi, magyarok már rég nemet mondtunk, 2011-ben pedig a fideszes parlamenti kétharmad még inkább tökélyre fejlesztette a jobb, igazságosabb és stabilabb vegyes választási rendszert.

 

Így történt például, hogy a Fidesz a 2014-es országgyűlési választásokon a szavazatok 44,9 százalékát bezsebelve, magabiztos kétharmados felhatalmazással kezdhetett neki az újabb kormányzati ciklusnak, hogy aztán 2018-ban – ezúttal már 49,3 százalékkal – újra kétharmadot szerezzen. 

 

Ugye milyen egyszerű így az élet? Nincs koalíciókényszer, nincs több hónapos, kormány nélküli töketlenkedés, nincsenek elvtelen háttéralkuk, és az ellenzék is leginkább csak dísznek csücsül benn a parlamentben. Van viszont magabiztos kormányzás, érdemi konzultáció és vita nélküli törvényhozatal, és boldog és elégedett magyar emberek!

 

Vége az unalmas kiszámíthatóságnak Svédországban

 

Tavaly nem csak Magyarország választott új parlamentet magának, hanem a svédek is, akik történetesen a magyar többségi formula helyett arányos rendszerben voksolhatnak. Az eredmény:

 

a tavaly szeptemberi választás óta Svédországban még mindig nincs új kormány, és a jobboldali-populista Svéddemokraták előretörése patthelyzetet alakított ki az eddig kiszámíthatóan unalmas svéd politikában.

 

Ugyanis az országban 1914 óta folyamatosan a baloldali Szociáldemokraták voltak a legerősebb politikai erő.

 

Az 1917 óta megszervezett harmincegy parlamenti választásból csak hét esetben nem született szociáldemokrata vezetésű kormány: ilyenkor többnyire egy liberális-jobbos többpárti koalíció tudta néha-néha megszakítani a szocdemek uralmát. A pártok pedig a jelek szerint éltek, és nem visszaéltek a hatalmukkal: nem fogadtak el új választási rendszert, ami radikálisan nekik kedvezett volna.

 

Aztán tavaly minden megváltozott: felborultak a tömbök

 

Tavaly azonban felborult a Szociáldemokraták, a Zöldek és a radikális Baloldal; valamint a jobbos Mérsékeltek, a Centrumpárt, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok közti érzékeny egyensúly. 17,5 százalékos eredménnyel a bevándorlásellenes Svédddemokraták váltak a parlament (Riksdag) harmadik legerősebb pártjává, akik jobbról zúzták szét a kétosztatú rendszert: mind a Szociáldemokraták, mind a Mérsékeltek szavazóinak egy részét megnyerték maguknak.

 

A szocdemek által vezetett blokk 144, a Mérsékeltek fémjelezte szövetség pedig 143 mandátumot szerzett, a többséghez viszont 175 mandátum kellene. Ott voltak viszont a minden más párt által páriaként kezelt Svédddemokraták, akik 62 mandátumukkal lehetetlenné tették, hogy a két tömb felbomlása nélkül valamely szövetség is többséget szerezzen.

 

Négy hónapnyi kemény tárgyalás után nyilvánvalóvá vált: a két hagyományos blokknak közelednie kell egymáshoz, sőt, egyeseknek szövetséget is kell váltaniuk a kormányalakítás érdekében.

 

A jeget végül a Liberálisok és a kvázi-parasztpárt Centrum törték meg (róluk már írtunk is elemzést az Azonnalin): ők hajlandóak koalícióra lépni a szocdemekkel és a zöldekkel, akiknek viszont komoly árat kell fizetniük az értékes mandátumokért, például fel kell hagyniuk az elmúlt éveket jellemző adóemeléssel.

 

Ahogy a Centrumpárt vezetője, Annie Lööf (képünkön balra) fogalmazott, a Stefan Löfven (képünkön jobbra) által vezetett szocdemek „nem kapnak zöld utat a baloldali irányelvekhez”, csökkenteniük kell a munkáltatókra és vállalkozásokra nehezedő adóterheket, a környezetvédelmi adót pedig emelniük kell.

 

Még így sem biztos a kormányalakítás

 

Nagy változás ez Lööf részéről, aki a kampányban még azt mondta, inkább megenné az egyik cipőjét, minthogy asszisztáljon még egy, Stefan Löfven által vezetett kormányhoz. A tömbök felborulásán persze a kormányzás lehetőségétől eleső Mérsékeltek és Kereszténydemokraták nagyon kiakadtak, előbbiek elnöke, Ulf Kristersson „nagyon rossz döntésnek” titulálta a koalíciókötést, utóbbiak közül volt olyan politikus, aki „árulóknak” és „quislingeknek” nevezte a dezertőröket. (A skandináv országokban a nácikkal kollaboráló kormány vezetőjéhez hasonlítani valakit, főleg a centrista Annie Lööf-öt, egészen durva sértésnek számít.)

 

A csetepaténak leginkább ketten örülhetnek: Stefan Löfven, aki a Szociáldemokraták botladozása ellenére miniszterelnök maradhat, valamint Jimmie Åkesson, a Svédddemokraták elnöke,

 

akinek nagyon nem is kell csinálnia semmit, hogy a két tömbből kiábrándult szavazókat magához édesgesse.

 

Persze még ezzel sem biztos a kormányalakítás: az új koalíció 167 mandátummal rendelkezik, így annak megalakításához a kormányt kívülről támogató radikális Baloldal voksaira is szükség lesz. Először éppen szerdán szavaz minderről a svéd parlament, ha pedig szerdán nem sikerül megállapodni, január 23-án lehet A Mindent Eldöntő Szavazás, ahol, ha elbukik a megállapodás, új választásokat kell kiírni. Mi persze mindenről tudósítunk az Azonnalin!

 

Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hétfőn vezették be, hogy az élelmiszerboltokba csak szájmaszkkal lehet bemenni. Pénteken egy férfi Bécsben egy bankba ment be így – bankot rabolni és lövöldözni.

Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni?

Gulyás Gergely bruttó félmilliós, egyszeri fizetéskiegészítést ígért az egészségügyben dolgozók számára. A költségvetés kiadási oldalát újratervezik.

Mi volt a gondja az akkori román miniszterelnöknek, miközben nem csak Erdélyt kapták meg? Itt a Trianon 100 második része!

A miniszterelnök akciócsoportos videója megihlette persze az online kézműveseket is.

Három fertőzési gócpontot azonosítottak be, ebből egy bánsági, egy erdélyi.

A főváros már beszerezte az ehhez szükséges maszkokokat, de kell pár nap, míg ezek meg is érkeznek, tudtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestertől.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás