+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 16. szerda, 10:57
A svédek bemutatták, hogy egy valódi demokráciában néha elég nehéz dolog kormányt alakítani: az új, szociáldemokrata-zöld- és centrumpárti kormányalakításba beleremeg az egész svéd pártrendszer, a politikai tömbök hagyományos felállásába ugyanis belerondítottak a szélsőjobboldali Svéddemokraták. A bal- és a jobboldal így kénytelen lesz egymással szövetkezni.

Ezt a cikket az Azonnali Reggeli fekete nevű hírlevelének olvasói már reggel hétkor megkapták postafiókjukba. Kérj hírlevelet te is!

 

Magyarországról nézve már-már vicces, mennyi időt el tudnak bíbelődni különböző kormányalakításokkal a világ demokrácia iránt elkötelezett népei.

 

Hihetetlen, de vannak még országok, ahol a 49 százalék nem kétharmadot jelent, de még egyszerű többséget sem, hanem pontosan 49 százalékot. Ezt hívjuk arányos választási rendszernek.

 

Erre az elavult, a hanyatló nyugat hanyatló népei által használt kacagnivaló módszerre mi, magyarok már rég nemet mondtunk, 2011-ben pedig a fideszes parlamenti kétharmad még inkább tökélyre fejlesztette a jobb, igazságosabb és stabilabb vegyes választási rendszert.

 

Így történt például, hogy a Fidesz a 2014-es országgyűlési választásokon a szavazatok 44,9 százalékát bezsebelve, magabiztos kétharmados felhatalmazással kezdhetett neki az újabb kormányzati ciklusnak, hogy aztán 2018-ban – ezúttal már 49,3 százalékkal – újra kétharmadot szerezzen. 

 

Ugye milyen egyszerű így az élet? Nincs koalíciókényszer, nincs több hónapos, kormány nélküli töketlenkedés, nincsenek elvtelen háttéralkuk, és az ellenzék is leginkább csak dísznek csücsül benn a parlamentben. Van viszont magabiztos kormányzás, érdemi konzultáció és vita nélküli törvényhozatal, és boldog és elégedett magyar emberek!

 

Vége az unalmas kiszámíthatóságnak Svédországban

 

Tavaly nem csak Magyarország választott új parlamentet magának, hanem a svédek is, akik történetesen a magyar többségi formula helyett arányos rendszerben voksolhatnak. Az eredmény:

 

a tavaly szeptemberi választás óta Svédországban még mindig nincs új kormány, és a jobboldali-populista Svéddemokraták előretörése patthelyzetet alakított ki az eddig kiszámíthatóan unalmas svéd politikában.

 

Ugyanis az országban 1914 óta folyamatosan a baloldali Szociáldemokraták voltak a legerősebb politikai erő.

 

Az 1917 óta megszervezett harmincegy parlamenti választásból csak hét esetben nem született szociáldemokrata vezetésű kormány: ilyenkor többnyire egy liberális-jobbos többpárti koalíció tudta néha-néha megszakítani a szocdemek uralmát. A pártok pedig a jelek szerint éltek, és nem visszaéltek a hatalmukkal: nem fogadtak el új választási rendszert, ami radikálisan nekik kedvezett volna.

 

Aztán tavaly minden megváltozott: felborultak a tömbök

 

Tavaly azonban felborult a Szociáldemokraták, a Zöldek és a radikális Baloldal; valamint a jobbos Mérsékeltek, a Centrumpárt, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok közti érzékeny egyensúly. 17,5 százalékos eredménnyel a bevándorlásellenes Svédddemokraták váltak a parlament (Riksdag) harmadik legerősebb pártjává, akik jobbról zúzták szét a kétosztatú rendszert: mind a Szociáldemokraták, mind a Mérsékeltek szavazóinak egy részét megnyerték maguknak.

 

A szocdemek által vezetett blokk 144, a Mérsékeltek fémjelezte szövetség pedig 143 mandátumot szerzett, a többséghez viszont 175 mandátum kellene. Ott voltak viszont a minden más párt által páriaként kezelt Svédddemokraták, akik 62 mandátumukkal lehetetlenné tették, hogy a két tömb felbomlása nélkül valamely szövetség is többséget szerezzen.

 

Négy hónapnyi kemény tárgyalás után nyilvánvalóvá vált: a két hagyományos blokknak közelednie kell egymáshoz, sőt, egyeseknek szövetséget is kell váltaniuk a kormányalakítás érdekében.

 

A jeget végül a Liberálisok és a kvázi-parasztpárt Centrum törték meg (róluk már írtunk is elemzést az Azonnalin): ők hajlandóak koalícióra lépni a szocdemekkel és a zöldekkel, akiknek viszont komoly árat kell fizetniük az értékes mandátumokért, például fel kell hagyniuk az elmúlt éveket jellemző adóemeléssel.

 

Ahogy a Centrumpárt vezetője, Annie Lööf (képünkön balra) fogalmazott, a Stefan Löfven (képünkön jobbra) által vezetett szocdemek „nem kapnak zöld utat a baloldali irányelvekhez”, csökkenteniük kell a munkáltatókra és vállalkozásokra nehezedő adóterheket, a környezetvédelmi adót pedig emelniük kell.

 

Még így sem biztos a kormányalakítás

 

Nagy változás ez Lööf részéről, aki a kampányban még azt mondta, inkább megenné az egyik cipőjét, minthogy asszisztáljon még egy, Stefan Löfven által vezetett kormányhoz. A tömbök felborulásán persze a kormányzás lehetőségétől eleső Mérsékeltek és Kereszténydemokraták nagyon kiakadtak, előbbiek elnöke, Ulf Kristersson „nagyon rossz döntésnek” titulálta a koalíciókötést, utóbbiak közül volt olyan politikus, aki „árulóknak” és „quislingeknek” nevezte a dezertőröket. (A skandináv országokban a nácikkal kollaboráló kormány vezetőjéhez hasonlítani valakit, főleg a centrista Annie Lööf-öt, egészen durva sértésnek számít.)

 

A csetepaténak leginkább ketten örülhetnek: Stefan Löfven, aki a Szociáldemokraták botladozása ellenére miniszterelnök maradhat, valamint Jimmie Åkesson, a Svédddemokraták elnöke,

 

akinek nagyon nem is kell csinálnia semmit, hogy a két tömbből kiábrándult szavazókat magához édesgesse.

 

Persze még ezzel sem biztos a kormányalakítás: az új koalíció 167 mandátummal rendelkezik, így annak megalakításához a kormányt kívülről támogató radikális Baloldal voksaira is szükség lesz. Először éppen szerdán szavaz minderről a svéd parlament, ha pedig szerdán nem sikerül megállapodni, január 23-án lehet A Mindent Eldöntő Szavazás, ahol, ha elbukik a megállapodás, új választásokat kell kiírni. Mi persze mindenről tudósítunk az Azonnalin!

 

Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy szivárogtató szerint az elnök nyolcszor is vizsgálatot kért Zelenszkijtől Joe Biden ellen, de Trump szerint csak a balos álhírmédia újabb támadásáról van szó.

Szerintük nem túl környezetkímélő a Brüsszel és Strasbourg közötti ingázás, de a francia tagpártjuk ellenkezik.

Németország eddigi legnagyobb klímatüntetéseit rendezték ma meg. Az Azonnali ott volt, és megmutatja nektek a legjobb transzparenseket!

De német és olasz régiók is szívesen csatlakoznának a helvét államszövetséghez. Te belépnél?

Szeptember 20-ára írták ki viccből az ufókutató körökben legendás 51-es körzet megrohamozását az USA-ban, amiből már mindenki kihátrált, de pár cég azért keresne egy kis pénzt az ufóhívőkön.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár.

Ezt is szerettétek

Mennyire kapják meg a mindennapi szexizmust azok a lányok, akik bevallottan azzal akarnak érvényesülni, hogy jól néznek ki?

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Kárpátaljáról viszont mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a rossznak tartott magyar egészségügybe. Mutatjuk, miért.

Mutatunk pár jó társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Twitter megosztás Google+ megosztás