Naná, hogy azért olcsók az okostévék, mert eladják az adataidat!

Nem az első, okostévét gyártó cégnél derül ki, hogy nem csak a tévén, de az adatokon is keres. Most a Vizio vezére dicsekedett erről egy interjúban.

Hatalmas kijelzőjű tévék, nagyon jó képminőség, beépített streaming szolgáltatások: az okostévék tavaly megfizethetőbbek voltak, mint valaha, például a Vizio vállalatnak köszönhetően. Bár a Vizio tévéket Magyarországon nem árusítják, azért online simán meg lehet őket venni itt is.

De miért lényegesek pont ez a vállalat? A helyzet az, hogy ha egy részletesebb képminőséget biztosító HDR technológiával ellátott, a full HD-nál is jobb felbontású 4K kijelzőjű okostévét akarsz venni, akkor már 500 dolláros ár alatt is találsz ilyet (140 000 forintért körülbelül), ez pedig nagyon olcsó ár ahhoz képest, hogy a technológia mennyire drága.

vagy hol tartózkodsz.

A The Verge a Vizio vezérigazgatóját, Bill Baxtert faggatta ki egy interjúban, amely elég sok mindenre rávilágított: például arra, hogy a vezérigazgató szerint nem kell minden eladott tévé után pénzt kapni, pont olyan jövedelmezőek lehetnek az adatok is. Baxter úgy fogalmazott: nem csak a tévé eladásáról van szó, hiszen azokat átlagosan hét évig használja a fogyasztó, így a költségeket többféleképpen kell fedezni:

Eladsz pár filmet, showműsort, reklámot.” És ebben a körben csinálnak pénzt például az adatokból is, mondta Baxter az interjúban, de azt is hozzátette, hogy anonimizálják őket, tehát senkinek nem sértik a privacy-jogait. A vezérigazgató nyilatkozata mindenesetre annak fényében is érdekes, hogy a Vizio két éve már egyszer kénytelen volt kétmillió dollárt fizetni egy panasz miatt: akkor az derült ki, hogy IP-címekkel összepárosították, hogy ki mit néz az okostévén, és eladták ezeket az adatokat. Ha igaz az anonimizálásra vonatkozó kijelentése, akkor ezt most elvileg nem csinálják.

És ha már okostévék és adatvédelem, pár éve futott körbe az interneten, hogy a Samsung okostévéi „hallgatóznak.” A dél-koreai vállalat külön felhívta vásárlói figyelmét, hogy a kényesebb jellegű beszélgetéseket ne a televízió előtt ejtsék meg, ha az hangvezérlésre van állítva. A cég természetesen azt is kiemelte, hogy a hangvezérlés célja nem az, hogy személyes információkat gyűjtsön a tévézőről, de elvben igenis lehetséges. Ugyanis az elhangzottakat egy külön szerveren tárolják.

De volt már belhé az LG körül is, itt még 2013-ban robbant ki a botrány, amikor kiderült, hogy a tévék információkat küldenek a dél-koreai cég központjába a felhasználói szokásokról, de még a behelyezett pendrive-okon található állományokról is.  A vállalat célja többek között az volt ezzel, hogy minél inkább testreszabott hirdetéseket tudjon megjeleníteni a felhasználók számára. A brit hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, és az LG ígéretet tett arra, hogy változtat a helyzeten.

Szóval az lenne a feladat, hogy felelősen vásárolj ilyen terméket is, mondhatnánk, hacsak nem lenne reménytelen: lám, a Facebooknak sem ártott meg túlságosan az adatokkal való seftelés. Egyszerűen úgy tűnik, a felhasználókat nem nagyon érdekli ez az egész.