+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. január 14. hétfő, 17:28
Nem az első, okostévét gyártó cégnél derül ki, hogy nem csak a tévén, de az adatokon is keres. Most a Vizio vezére dicsekedett erről egy interjúban.

Hatalmas kijelzőjű tévék, nagyon jó képminőség, beépített streaming szolgáltatások: az okostévék tavaly megfizethetőbbek voltak, mint valaha, például a Vizio vállalatnak köszönhetően. Bár a Vizio tévéket Magyarországon nem árusítják, azért online simán meg lehet őket venni itt is.

 

De miért lényegesek pont ez a vállalat? A helyzet az, hogy ha egy részletesebb képminőséget biztosító HDR technológiával ellátott, a full HD-nál is jobb felbontású 4K kijelzőjű okostévét akarsz venni, akkor már 500 dolláros ár alatt is találsz ilyet (140 000 forintért körülbelül), ez pedig nagyon olcsó ár ahhoz képest, hogy a technológia mennyire drága.

 

Akkor hogy lehet ennyire olcsó? Egyszerű: egyes gyártók egyszerűen begyűjtik a felhasználók adatait, és ezeket eladják egy harmadik félnek: olyan infókat például, hogy milyen típusú műsorokat és reklámokat nézel,

 

vagy hol tartózkodsz.

 

A The Verge a Vizio vezérigazgatóját, Bill Baxtert faggatta ki egy interjúban, amely elég sok mindenre rávilágított: például arra, hogy a vezérigazgató szerint nem kell minden eladott tévé után pénzt kapni, pont olyan jövedelmezőek lehetnek az adatok is. Baxter úgy fogalmazott: nem csak a tévé eladásáról van szó, hiszen azokat átlagosan hét évig használja a fogyasztó, így a költségeket többféleképpen kell fedezni:

 

„csinálsz egy kis pénzt ebből, egy kicsit abból.

 

Eladsz pár filmet, showműsort, reklámot.” És ebben a körben csinálnak pénzt például az adatokból is, mondta Baxter az interjúban, de azt is hozzátette, hogy anonimizálják őket, tehát senkinek nem sértik a privacy-jogait. A vezérigazgató nyilatkozata mindenesetre annak fényében is érdekes, hogy a Vizio két éve már egyszer kénytelen volt kétmillió dollárt fizetni egy panasz miatt: akkor az derült ki, hogy IP-címekkel összepárosították, hogy ki mit néz az okostévén, és eladták ezeket az adatokat. Ha igaz az anonimizálásra vonatkozó kijelentése, akkor ezt most elvileg nem csinálják.

 

És ha már okostévék és adatvédelem, pár éve futott körbe az interneten, hogy a Samsung okostévéi „hallgatóznak.” A dél-koreai vállalat külön felhívta vásárlói figyelmét, hogy a kényesebb jellegű beszélgetéseket ne a televízió előtt ejtsék meg, ha az hangvezérlésre van állítva. A cég természetesen azt is kiemelte, hogy a hangvezérlés célja nem az, hogy személyes információkat gyűjtsön a tévézőről, de elvben igenis lehetséges. Ugyanis az elhangzottakat egy külön szerveren tárolják.

 

De volt már belhé az LG körül is, itt még 2013-ban robbant ki a botrány, amikor kiderült, hogy a tévék információkat küldenek a dél-koreai cég központjába a felhasználói szokásokról, de még a behelyezett pendrive-okon található állományokról is.  A vállalat célja többek között az volt ezzel, hogy minél inkább testreszabott hirdetéseket tudjon megjeleníteni a felhasználók számára. A brit hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, és az LG ígéretet tett arra, hogy változtat a helyzeten.

 

Szóval az lenne a feladat, hogy felelősen vásárolj ilyen terméket is, mondhatnánk, hacsak nem lenne reménytelen: lám, a Facebooknak sem ártott meg túlságosan az adatokkal való seftelés. Egyszerűen úgy tűnik, a felhasználókat nem nagyon érdekli ez az egész.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Rasmussen ugyanakkor kitalálta az ellenszert is: minden párt vállalja fel, hogy nyilvánosságra hozza a támogatóit!

Az ellenzék utcára hívta híveit, akik majdnem betörtek a miniszterelnöki hivatal épületébe is.

Ördögvillával csápoló zombikat láthatunk a norvég youtuber, Leo Moracchioli legújabb klipjében, aki Michael Jackson ikonikus számát, a Thrillert dolgozta fel metál stílusban.

Ha nem teljesül a kérésük, akkor a kisebbségi kormány komoly bajba juthat.

Vajon mit akar a bizottsági alelnök a 18 éves diáklánytól?

A hét kérdése

Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor annak érdekében, hogy ne fogyjon tovább a magyar. De elég ez bármire is? Mondjátok meg ti!

Azért ide elnéznénk

Vienna meets Ungarisch. Gergely's Raise Four, február 16.

Világhírű természetfotósok képeit lehet megcsodálni február 16-án Budapesten.

Szerzők, fordítók, műhelyek, beszélgetések és nagy találkozások Budapesten, február 17. vasárnapig!

Hogy végzi a munkáját a Magyar Filmalap? A Revizor folyóirat kivesézi február 18-án.

Ezt is szerettétek

Egy tangóharmonika, egy ember, egy dal, hat nép. Melyik a legjobb? A bosnyák? A horvát?

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Hiába ugyanis a rengeteg adat, ha nem tudjuk őket kutatható módon megőrizni; márpedig jelenleg még ötlet sincs erre.

És vajon mit keresett a Jobbik évadnyitóján az LMP társelnöke vagy éppen Márki-Zay Péter?

Twitter megosztás Google+ megosztás