+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. január 14. hétfő, 19:44
A Ramzan Kadirov által vezetett dél-oroszországi tartományban újabb önkényes letartóztatási hullám indult a helyi melegek ellen. Volt, aki nem élte túl a kínzásokat.

Legalább két meleg férfit is halálra kínozhattak Csecsenföldön egy, a tartományban élő melegek elleni újabb tisztogatást követően helyi jogvédő aktivisták szerint – írja az Independent.

 

Leszámolási hullámok

 

Az Oroszország részének számító, de mégis nagyfokú önállóságot élvező, iszlám többségű csecsen tartományban már régóta problémát jelentenek a hatóságok emberi jogi visszaélései. Helyi aktivisták szerint 2017 elején legalább három ember halt meg, többen eltűntek, valamint csaknem 200-at megkínoztak egy nagyszabású, melegek elleni fellépés keretében. Azóta alacsonyabb szinten folytak önkényes letartóztatások az LMBT-közösség tagjai ellen, de a tavaly december legvégén megindult hullám új fejezetet jelent az ügyben.

 

Hétfőn Igor Kocsetkov, az orosz LMBT-hálózat vezetője videoüzenetben arról beszélt,

 

most a közösség körülbelül negyven tagját tartóztatták le és kínozták meg. Kettőjük „nem élte túl a kínzást”, tette hozzá.

 

Kocsetkov szerint december 29-én letartóztatták egy helyi LMBT-csoport közösségimédia-adminisztrátorát, a hatóságok pedig ezzel hozzájutottak a zárt csoportban szereplő többi névhez is, így kitéve őket a letartóztatásnak. A letartóztatottakat egy Argunban található központba szállították, mely a legutóbbi, 2017-es hullám során vált ismertté, mint a kínzások és a visszaélések főbb tetthelye. Azóta többeket is hazaengedtek, de folyamatosan a levegőben lóg a további büntetés lehetősége.

 

Moszkvát nem érdekli

 

Az Oroszország déli részén található tartományt a nagyfokú önállóságot élvező, és a Kreml által a régió biztonságáért cserébe megtűrt Ramzan Kadirov vezeti. Bár 2017-ben Kadirov tagadta, hogy köze lett volna a leszámoláshoz, leszögezte, hogy Csecsenföld továbbra is ellenséges marad a meleg férfiak és nők számára.

 

Kocsetkov nem is igazán a tartományt kénye-kedve szerint irányító Kadirovot, mintsem a moszkvai vezetést hibáztatja: „Kadirov politikája azon alapul, hogy a csecsen vért meg kell tisztítani az általa károsnak ítélt elemektől – mondta – 

 

ennél nagyobb viszont Moszkva felelőssége. A 2017-es visszaéléseket nem vizsgálták ki megfelelően, a vizsgálatok célja nem a szálak felgöngyölítése volt”.

 

Moszkva viszont arra hivatkozik, hogy „nem találtak tanúkat”, így nem is folytatható le a nyomozás. 2017 októberében végül egy Csecsenföldön dolgozó orosz állampolgár, Makszim Lapunov a sajtó elé állt, és mesélt 12 napos letartóztatása és kínzása történetéről, valamint arról, hogy biztos volt benne, hogy megölik. Ugyanakkor még ez sem vezetett vizsgálathoz Moszkva részéről, így Lapunov az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult – később biztonsági okokból a férfit evakuálták Oroszországból.

 

Az orosz LMBT-hálózat végül január 10-én közleményben figyelmeztette a Csecsenföldön élő melegeket, hagyják el a régiót. Sokan azonban attól tartanak, szökésükkel a családjuk kerülne bajba, mivel a kollektív felelősség elvét egyre szélesebb körben alkalmazzák. „Tudják, hogyha elszöknek, saját testvéreik, unokatestvéreik, apáik és néha még a nők is ki lesznek téve ennek a horrornak. Így sokan inkább maguk veszik a vállukra a felelősséget” – fogalmaz Jekatyerina Szokrjanszkaja, a Konfliktuselemző és Megelőző Központ igazgatója. Sok szökésen gondolkodót azzal tántorítanak el a hatóságok, hogy az Interpolnál iszlamista terroristaként fogják őket jelenteni.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás