+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. január 13. vasárnap, 12:34
Már a Zöldeknél és a baloldali Linkénél is vannak politikusok, akik rámennének a szélsőjobboldali AfD szavazóira.

Talán az az egyik legnagyobb politikai probléma idén Németországban, hogy nincs kommunikáció az AfD és a Zöldek között, fogalmazott a német Zöldek egyik legérdekesebb politikusa, Boris Palmer. Ő ezért egy hétvégi lapinterjúban arra szólította fel pártját, szólítsa meg az AfD-szavazókat. Szerinte egy felelős pártnak integratívnak kell lennie, ehhez pedig az kell, hogy az AfD szavazóiban demokratákat, ne pedig nácikat lássanak. Magától az AfD-től semmit nem akar Palmer: a szélsőjobboldali szárnyát kordában tartani csak nehezen tudó párt szerinte

 

csak a német társadalom megosztásában érdekelt, hiszen így szerzi szavazóit.

 

Kevesebb ideológiát, kevesebb idealizmust

 

A zöld politikus – aki amúgy a 90 ezres baden-württembergi egyetemváros, Tübingen polgármestere is – szerint az olyan, az AfD kapcsán az antifasiszta szubkultúrától egészen a zöldekig és a szociáldemokratákig is használt szlogenek, mint a „Nazis raus!” (Nácik, kifelé!) csak az igazi nácik elleni küzdelemben hatásosak. „Nem nevezhetjük nácinak a baden-württembergiek 15, a szászországiak 25 százalékát csak azért, mert az AfD-re szavaznak. Ezzel senkit nem fordítunk át magunhoz” – fogalmazott.

 

Palmer beszólt pártja egy ideje egyre inkább középre tolódó migrációs politikájára is, mondván túlteng benne az idealizmus. Szerinte a párt gyakran ignorál problémákat, ha azokat olyan csoportok okozzák, akik hátrányos helyzetűnek vagy védettnek tekintendők. A politikus szerint ideje a Zöldeknek is elismerni, hogy vannak gondok a Németországban tartózkodó menekültekkel – az ideológia helyett ezért jobb lenne, ha a párt a saját, helyi szinten, önkormányzatokban politizáló embereinek gyakorlati tapasztalata alapján formálna álláspontot. Tübingen főpolgármestere leginkább a CSU szigorú álláspontját viszi menekültügyben – Robert Habeck, a német Zöldek férfi társelnöke az Azonnalinak azt mondta, ez a vélemény kisebbségben van párton belül.

 

Palmer ötletére a baloldali Linkspartei részéről Stefan Liebich, a párt berlini politikusa reagált: „Boris Palmer sokat gondolkodhatott azon, hogyan tudna ismét bekerülni a hírekbe. És akkor eszébe jutott ez.”

 

Before it was cool

 

Holott az AfD-szavazók elszedése nem Boris Palmernek jutott először eszébe, hanem pont a baloldali Linkspartei Bundestag-beli frakcióvezetőjének, Sahra Wagenknechtnek.

 

A baloldali politikus szerint abszurd már maga a gondolat is, hogy az AfD szavazói rasszisták lennének – a Die Zeit hetilapnak még 2016-ban elárulta, hogy ő maga is számos e-mailt kap emberektől, amiben azt kérdezik tőle, az AfD-re vagy a Linksparteire szavazzanak-e inkább. Wagenknecht szerint az AfD szavazói nem rasszisták, hanem olyan emberek, akik úgy érzik, magukra hagyták őket. Wagenknecht az interjúban arról is beszélt, hogy aki szóba hozza, hogy problémák lennének a menekültek integrációjával, azt a baloldalon szinte azonnal gyanús jobboldali elemnek bélyegzik. Szerinte viszont pont ez a hozzáállás, ez a gondolkodásmód erősíti az AfD-t: nem szabad átengedni nekik a merkeli menekültpolitika kritikáját.

 

Wagenknecht egy ideje függetleníti már magát pártjától, noha továbbra is egyik fontos tisztségviselője annak. A politikus 2018 őszén hívta életre az Aufstehen nevű baloldali gyűjtőmozgalmat, aminek állítása szerint már 167 ezer támogatója van, köztük száz AfD-tag is. A mozgalom hivatalosan is a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a Linkspartei jelenlegi irányvonala ellen szerveződik: a három pártnak ugyanis 2013-2017 között többsége volt ugyan a német alsóházban, mégsem álltak össze, hogy baloldali kormányt alakítsanak. Ennek oka, hogy az SPD-ben a Linksparteit sokan szalonképtelennek tartják NATO-ellenessége és oroszbarát irányvonala miatt. De ez a hajó elúszott – ma az SPD bezuhanása miatt már nem lenne meg a többsége a három pártnak – új választókat viszont leginkább csak az AfD-től tudnak (vissza)szerezni.

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

Pénteken ül össze az alakuló ülés után először a győri közgyűlés. De ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje?

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

Az ország ezzel szeretné megakadályozni, hogy a szélsőjobboldal kegyhelyévé váljon a 17. századi ház.

Ez a legmagasabb Európában: Franciaország három, Ausztria öt százalékos adót vezetett be idén, de készül a megoldás nemzetközi szinten is.

Egy kilenc éven át tartó korrupciós sémát tártak fel a spanyol hatóságok.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás