+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. január 13. vasárnap, 12:34
Már a Zöldeknél és a baloldali Linkénél is vannak politikusok, akik rámennének a szélsőjobboldali AfD szavazóira.

Talán az az egyik legnagyobb politikai probléma idén Németországban, hogy nincs kommunikáció az AfD és a Zöldek között, fogalmazott a német Zöldek egyik legérdekesebb politikusa, Boris Palmer. Ő ezért egy hétvégi lapinterjúban arra szólította fel pártját, szólítsa meg az AfD-szavazókat. Szerinte egy felelős pártnak integratívnak kell lennie, ehhez pedig az kell, hogy az AfD szavazóiban demokratákat, ne pedig nácikat lássanak. Magától az AfD-től semmit nem akar Palmer: a szélsőjobboldali szárnyát kordában tartani csak nehezen tudó párt szerinte

 

csak a német társadalom megosztásában érdekelt, hiszen így szerzi szavazóit.

 

Kevesebb ideológiát, kevesebb idealizmust

 

A zöld politikus – aki amúgy a 90 ezres baden-württembergi egyetemváros, Tübingen polgármestere is – szerint az olyan, az AfD kapcsán az antifasiszta szubkultúrától egészen a zöldekig és a szociáldemokratákig is használt szlogenek, mint a „Nazis raus!” (Nácik, kifelé!) csak az igazi nácik elleni küzdelemben hatásosak. „Nem nevezhetjük nácinak a baden-württembergiek 15, a szászországiak 25 százalékát csak azért, mert az AfD-re szavaznak. Ezzel senkit nem fordítunk át magunhoz” – fogalmazott.

 

Palmer beszólt pártja egy ideje egyre inkább középre tolódó migrációs politikájára is, mondván túlteng benne az idealizmus. Szerinte a párt gyakran ignorál problémákat, ha azokat olyan csoportok okozzák, akik hátrányos helyzetűnek vagy védettnek tekintendők. A politikus szerint ideje a Zöldeknek is elismerni, hogy vannak gondok a Németországban tartózkodó menekültekkel – az ideológia helyett ezért jobb lenne, ha a párt a saját, helyi szinten, önkormányzatokban politizáló embereinek gyakorlati tapasztalata alapján formálna álláspontot. Tübingen főpolgármestere leginkább a CSU szigorú álláspontját viszi menekültügyben – Robert Habeck, a német Zöldek férfi társelnöke az Azonnalinak azt mondta, ez a vélemény kisebbségben van párton belül.

 

Palmer ötletére a baloldali Linkspartei részéről Stefan Liebich, a párt berlini politikusa reagált: „Boris Palmer sokat gondolkodhatott azon, hogyan tudna ismét bekerülni a hírekbe. És akkor eszébe jutott ez.”

 

Before it was cool

 

Holott az AfD-szavazók elszedése nem Boris Palmernek jutott először eszébe, hanem pont a baloldali Linkspartei Bundestag-beli frakcióvezetőjének, Sahra Wagenknechtnek.

 

A baloldali politikus szerint abszurd már maga a gondolat is, hogy az AfD szavazói rasszisták lennének – a Die Zeit hetilapnak még 2016-ban elárulta, hogy ő maga is számos e-mailt kap emberektől, amiben azt kérdezik tőle, az AfD-re vagy a Linksparteire szavazzanak-e inkább. Wagenknecht szerint az AfD szavazói nem rasszisták, hanem olyan emberek, akik úgy érzik, magukra hagyták őket. Wagenknecht az interjúban arról is beszélt, hogy aki szóba hozza, hogy problémák lennének a menekültek integrációjával, azt a baloldalon szinte azonnal gyanús jobboldali elemnek bélyegzik. Szerinte viszont pont ez a hozzáállás, ez a gondolkodásmód erősíti az AfD-t: nem szabad átengedni nekik a merkeli menekültpolitika kritikáját.

 

Wagenknecht egy ideje függetleníti már magát pártjától, noha továbbra is egyik fontos tisztségviselője annak. A politikus 2018 őszén hívta életre az Aufstehen nevű baloldali gyűjtőmozgalmat, aminek állítása szerint már 167 ezer támogatója van, köztük száz AfD-tag is. A mozgalom hivatalosan is a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a Linkspartei jelenlegi irányvonala ellen szerveződik: a három pártnak ugyanis 2013-2017 között többsége volt ugyan a német alsóházban, mégsem álltak össze, hogy baloldali kormányt alakítsanak. Ennek oka, hogy az SPD-ben a Linksparteit sokan szalonképtelennek tartják NATO-ellenessége és oroszbarát irányvonala miatt. De ez a hajó elúszott – ma az SPD bezuhanása miatt már nem lenne meg a többsége a három pártnak – új választókat viszont leginkább csak az AfD-től tudnak (vissza)szerezni.

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Dél-Afrikai Köztársaságban akkor esőzések voltak a héten, hogy nem bírta a téglafal a Pünkösdi Egyház
húsvéti szolgálata alatt.

Hosszú hányattatás után megnyerte az Izraeli Nemzeti Könyvtár a megmaradt kéziratok tárolásának lehetőségét.

Alojz Peterle a mostani ülésével egy időre búcsúzó Európai Parlamentben vidította fel a képviselőket.

Vágó Gábor LMP-s EP-listavezető mindenkit meg akar győzni, aki elbizonytalanodott az LMP-vel kapcsolatban, így Puzsért is, aki a Kétfarkúakra akar szavazni májusban.

Zavargások voltak egy rendőrségi rajtaütés miatt Londonderryben: a rendőrökre lőttek, Molotov-koktélokat dobáltak, egy fiatal nő meghalt.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Imádod a 80-as éveket? Akkor április 19-én TRIP-ben a helyed.

Április 21-én a folkmetálé lesz a főszerep a Barba Negrában. Vendégek: Týr, Heidevolk, Dalriada, Dirty Shirt, Surma.

Bringázz április 28.-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

Csak egy szlogen, vagy történelmileg megalapozott külpolitikai program? Megkérdeztünk pár politológust a V4-es országokból.

A szociális munkásokat a sajtó is üti, közben az embereknek fogalma sincs róla, hogy működik a rendszer – és hogy mennyi szakember hiányzik.

Mit szóltak hozzá a parlamenti képviselők április elsején, hogy Juncker bizottsági elnök kiírta Twitterre, hogy O1G?

Megkérdeztük a magyar pártokat, mit lépnek arra, hogy Szlovákiában büntetni fogják a magyar himnusz eléneklését.

Twitter megosztás Google+ megosztás