Szakad az AfD? Külön keletnémet AfD-t szervez a párt egyik radikálisa

Szerző: Techet Péter
2019.01.11. 16:32

Az AfD keleti fenegyereke szerint hiába a volt NDK-s területek adják a bázist és a legtöbb szavazót, az irányt a nyugatiak határozzák meg. Például most azzal, hogy kiszorítanák a széljobbot, amelynek egy része önálló keletnémet AfD-t szervezne.

Szakad az AfD? Külön keletnémet AfD-t szervez a párt egyik radikálisa

Az AfD-t 2013-ban főleg nyugatnémet professzorok, ügyvédek, vállalkozók hozták létre, de Bernd Lucke alapító 2015-ös kiszorítása után egyre inkább a keletnémet befolyás nőtt. A párt elnöke akkor a szászországi Frauke Petry lett, de végül a keletieknek ő sem volt eléggé radikális: a 2017-es választások után ott is kellett hagynia az AfD-t.

Azonban hiába meghatározó a keletiek akarata, ráadásul a párt eleve a volt NDK területén hasít leginkább – mára mindenütt az első helyért versenyez ott –, a pártot még most is nyugatiak vezetik. A két társelnök, Alexander Gauland és Jörg Meuthen nyugatnémet, Gauland a hesseni CDU-ból jön, a frakció élén pedig Gauland mellett Alice Weidel áll, aki szintén nyugatnémet, egykoron a liberális FDP-nek volt a tagja.

Gauland, Meuthen, Weidel persze érti, mire van igény, és egy-egy beszólással kiszolgálják a radikálisokat – de közben azért meg is próbálják rendszabályozni, akár kiszorítani őket.

A radikálisok egyik vezére volt André Poggenburg, aki az AfD-t Szász-Anhalt tartományban húsz százalék felé repítette. Egyrészről a keletnémet frusztráltságot szólítja meg sikeresen, másrészről – és ez szintén fontos különbség a főleg neoliberális nyugatiakhoz képest – szociális jelszavakkal operál. Ő az AfD-t tényleg egy nemzeti és szocialista pártként képzelné el, völkisch (rasszista) nézeteket vall, és a nácizmus maga sem áll távol tőle: kék búzavirágot hord az öltönyén, ami a huszas években a nácik titkos jelképe volt Ausztriában.

POGGENBURG KEDVENCE, A BÚZAVIRÁG A TERMÉSZETBEN

Az AfD-től jobbra új párt jön

A jelképhez és az ezáltali provokációhoz hű marad: Poggenburg ma jelentette be, hogy új pártot alapít, mert „baloldali fordulatot“ és „nyugati“ dominanciát lát felfedezni az AfD-nél. Az új párt tudatosan a keletnémetekhez akar csak szólni: Német Patrióták Fellendülése (AdP, a rövidítés tehát nagyon megtévesztö), és a névhez hozzátűzte, hogy: „Közép-Németország”. A nagynémet nacionalizmus ugyanis keletnémet területeknek a mai Nyugat-Lengyelországot tartja: ezt kifejezendő az egykori NDK-s tartományokat középnémetként nevezik meg. A párt jele pedig, igen, a kék búzavirág.

Poggenburg sikeresen összehozott egy pártot, amely az AfD nevére emlékeztet, az AfD fő bázisához, a keletnémetekhez (pardon, középnémetekhez) szól, és nyíltan vállalja azt a náci örökséget,

ami a volt NDK területén – az elmaradt múltfeldolgozás miatt – a mai napig sem olyannyira elítélt, mint a nyugatiaknál.

Éppen ez volt az AfD-n belüli viták oka is, ami Poggenburg kilépéséhez vezetett. Hiába tesz a nyugatiakból álló vezetőség néha széljobbos kiszólásokat, már csak saját szocializációjuk miatt is ők azért irtóznak egy náci iránytól. Az EU-ellenesség, az eurókritika, a menekültellenesség még belefér, de a nyílt nácizmust Gaulandék igyekeznek visszaszorítani.

Attól tartanak, hogy különben az Alkotmányvédelmi Hivatal megfigyelése alá kerülnek (jelenleg a parlamenti pártok közül csak a szélbalos Linkét figyelik meg az alkotmányvédök). Ezt a párt tavaly őszig el tudta azzal is kerülni, hogy az Alkotmányvédelem addigi elnöke, Hans-Georg Maaßen titokban súgott az AfD-seknek, miként kerülhetik el a megfigyelést. A Merkel-kriitikus, keményen konzervatív, de határozottan náciellenes főhivatalnak pedig vélhetően azt súgta: szorítsátok ki a párton belüli nácikat.

A megfigyelés elkerülése mellett az is a szélsőségek ellen szól, hogy az AfD a nyugati tartományokban sok olyan CDU-s vagy FDP-s voksát kapja meg, akik bár nem értenek mondjuk egyet a merkeli centrumpolitikával, de még véletlenül sem akarnának egy olyan pártra szavazni, amely szélsőjobboldali. Amikor tavaly Chemnitzben két bevándorló megölt egy német-kubai fiatalembert, és erre nácik lepték el a várost és „hajtóvadászatot” folytattak külföldiek ellen (bár a „hajtóvadászat” tényét maga Maaßen tagadta akkor még az Alkotmányvédelem éléről), a helyi AfD nagyon belesodrott a náci tömegbe, együtt vonult velük – ez a nyugati szavazókra meg is tette a hatást: az AfD népszerűsége visszaesett.

A keletiek persze ilyenkor azzal jönnek, hogy a nyugatiak ne szóljanak bele az ügyeikbe, ott nem számít annyira kínosnak a széljobbosság, mint akár csak egy átlag düsseldorfi vagy stuttgarti AfD-snek – ráadásul az AfD erejét is nagyban a keleti tartományoknak köszönheti.

Keleten már 2017-ben, a szövetségi parlamenti választáson is a második helyre futottak be, Szászországban elsők lettek, a mostani felmérések szerint pedig jó eséllyel elsők lehetnek valamennyi idei keletnémet tartományi választáson. Ilyen jó eredményeket egyetlen nyugati szervezet se hoz – igaz, a keletiek csak hatodát adják a német választópolgároknak.

POGGENBURG CSAK A PÁRTLOGÓT CSERÉLTE LE A FACEBOOKON

Kelet népe

André Poggenburg, aki Björn Höcke türingiai tartományi elnök mellett az AfD-beli széljobbos platform, a Szárny egyik kulcsfigurája volt, mégis úgy véli: elég a keletiek voksa is akár, ráadásul nekik lehet szélsőségesebben is játszani. Poggenburg a kilépésével amúgy azt előzte meg, hogy a nyugatiak dominálta pártvezetés két évre eltiltsa minden pártbeli tevékenységtől. Björn Höckét, aki többek között a berlini holokausztemlékművet bíráló szavai miatt akar a pártvezetés kirakni az AfD-ből, a saját tartományi alapszervezete levédte.

Poggenburg agresszív és sokszor prolis stílusa azonban még a saját tartományában se tetszett mindenkinek. Éppen amúgy a túl prolis-balos nyelvezete miatt már nincs jóban az AfD körüli újjobboldali értelmiség két vezető figurájával, a Schmidt Mária meghívására tavaly Magyarországon is előadó Götz Kubitschek fasiszta író-kiadóval, valamint Karlheinz Weißmann konzervatív történésszel.

AfD-k

Az AfD nem most szakad először. 2015 után a párt radikálisai kiszorították a nyugati mérsékeltek egy részét, akik ma a Bernd Lucke alapító körüli Liberális-Konzervatív Reformereknél vannak, bár egyre fogyatkozva. 2017 után egy másik mérsékeltebb elnököt, Frauke Petryt tolta ki a radikális lobbi: Petry Kékek nevű pártjával próbál a csalódott AfD-sek között szavazókat halászni.

Most először fordul azonban elő, hogy egy radikális politikus távozik – márpedig ami tényleg veszélyes lehet az AfD nyugatnémet vezetőire, az egy keletnémet, nyíltabban nacionalista párt.

Poggenburg most ezt szervezte meg: az idei három keletnémet tartományi választásokon indulni is akar, és ez akár az AfD eddig biztosnak hitt elsőségét veszélyeztetheti.

Ha érdekel, hol volt erős a 2017-es németországi szövetségi parlamenti választáson az AfD, ez a térkép neked szól:

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek