+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. január 11. péntek, 13:19
Számíthatnak-e a rabszolgatörvényként elhíresült módosítás alkalmazására a legnagyobb cégek magyar dolgozói? Kell-e négyszáz órát túlórázniuk, és lesz-e hároméves munkaidőkeret? Mi lesz a Richter Gedeon, a Bosch vagy az Auchan munkavállalóival? Az Azonnali körbekérdezett.

Január elsején hatályba lépett a munka törvénykönyvének hírhedt módosítása, amely szerint a dolgozó beleegyezésével négyszáz órára lehet növelni az éves túlórát, kollektív szerződés pedig akár harminchat hónapos munkaidőkeretet is megállapíthat, ami azt jelenti, hogy akár három évig is lehet csúsztatgatni a túlórákat. Az Azonnalin már kielemeztük az új szabályok jogi hátterét, és még a törvény elfogadása előtt megkérdeztünk pár céget arról is, hogy kinek jó ez. Vágó Gábor pedig a rabszolgatörvényt alkalmazó cégek termékeinek bojkottjára szólított fel, mondván, kapitalizmusban a pénztárcánkkal szavazunk.

 

Most, hogy hatályba lépett a törvény, arra voltunk kíváncsiak, hogy mely cégek fogják ténylegesen alkalmazni ezeket az új szabályokat. Eddig annyit lehet tudni, hogy néhány önkormányzat már döntött arról, hogy a városi cégek nem alkalmazzák, a nagy multik közül pedig a Tesco lengette be, hogy két évig egyelőre nem vezeti be a négyszáz túlórát.

 

De mi a helyzet az elektronikus kütyükkel, az élelmiszerboltokkal, a gyógyszerekkel, vagy az autógyárakkal? Körbekérdeztünk pár nagy céget.

 

A Samsung és a Spar nem fogja alkalmazni, a CBA nem tud ilyenről

 

„A Samsung Electronics munkavállalóbarát belső szabályozásának köszönhetően munkavállalóink éves engedélyezhető túlóráinak száma kétszázhuszonöt óra volt, és társaságunk nem is tervezi, hogy ezen a belső szabályzatán illetve a munkaidő menedzsmentjén változtasson”. Vagyis a munka törvénykönyvének módosításai nem lesznek hatással magyarországi alkalmazottainak munkaidő-beosztására – ezt válaszolta a közel 2400 munkavállalót foglakoztató cég körkérdésünkre, miszerint terveznek-e élni az új négyszáz órás túlórakerettel.

 

Az összesen huszonötezer főt foglalkoztató CBA úgy reagált, hogy

 

„franchise-rendszergazdaként nincs olyan információnk, hogy bármelyik hálózatunkhoz csatlakozó franchise-partnerünk be kívánná vezetni a négyszáz órás túlórakeretet”.

 

A több mint tizenháromezer munkavállalót foglalkoztató Spar pedig arról tájékoztatta az Azonnalit, hogy évek óta háromszáz óra a túlórakeretük az érvényben lévő kollektív szerződés szerint, amin nem terveznek változtatni.

 

A Richter és a Bosch inkább csak félrebeszél

 

A Magyarországon több mint ötezer főt alkalmazó Richter Gedeon gyógyszergyár PR-osztálya azt írta, a kollektív szerződést érintő kérdésekről szóló egyeztetés még nem kezdődött el a szakszervezetekkel, a társaság pedig nem foglalhat állást egyoldalúan ebben a kérdésben.

 

A Bosch pedig bonyolult szóvirágok keretében „a jogszabályok maradéktalan betartására”, „munkatársaik érdekeinek legnagyobb mértékű figyelembe vételére”, és „a szakszervezetekkel való együttműködésre” hivatkozott, anélkül, hogy bármi konkrétumot elárult volna.

 

Amíg az új jogszabállyal kapcsolatban gyakorlati tapasztalatok nem állnak rendelkezésre, nem kívánnak részletesebben reagálni a sajtóban

 

– tették hozzá. A magyarországi Bosch csoport egyébként több mint 13500 munkatársat foglalkoztat.

 

Voltak, akik a „normál munkaidőre” és a meglévő túlóráztatási gyakorlatukra hivatkoztak

 

„Célunk, hogy munkatársaink és vásárlóink érdekében kollégáinkat elsősorban normál munkaidőben foglalkoztassuk. Munkaszervezésünk során törekszünk arra, hogy az előírt törvényi kereteken felül is figyelembe vegyük kollégáink elvárásait például a szünetek vagy szabad hétvégék meghatározásakor” – írta a közel hétezer főt foglalkoztató Auchan. Azt persze nem árulták el, hogy náluk a szerződés szerint mit jelent pontosan a „normál munkaidő”. Hozzátették még, hogy azért, hogy biztosítani tudják a megfelelő szolgáltatási színvonalat a kiemelt kereskedelmi időszakokban is,

 

diákmunkások, nyugdíjas vagy kölcsönzött munkaerő segítségét is igénybe veszik áruházaikban.

 

A jövőben is akkor terveznek élni a túlóra lehetőségével, amikor azt a munkaerő-piaci helyzet feltétlenül megkívánja, vagy ha munkatársaik erre igényt tartanak.

 

A mintegy négyezer embernek munkát adó Mercedes-Benz gyár tájékoztatása szerint kecskeméti üzemük 2018-ban is teljes kihasználtsággal működött, így termelési okokból előfordul, hogy munkavállalóik részére túlórát rendelnek el. „Ezt minden alkalommal a kollektív szerződésben meghatározott folyamatnak megfelelően és a maximális havi keret betartásával tesszük. A túlórák esetében a munkavállalók a Munka törvénykönyve előírásainak megfelelő pótlékokban részesülnek havi elszámolás alapján” – írták, anélkül, hogy megválasztolták volna a kérdést, hogy fogják-e közös megegyezéssel emelni az éves maximális túlóraszámot.

 

Az Azonnali több más nagy munkáltatót is keresett az ügyben. A Telekom későbbre ígért visszajelzést, míg az Aldi, a Lidl, az Audi, a MOL, a Vodafone, a MÁV, az MVM, a BKK, a Tungsram és az Opel nem válaszoltak cikkünk megjelenéséig. 

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás