A Samsung nem használja ki a négyszáz órás túlórakeretet, a CBA-nál se tudnak ilyenről

Szerző: Hutter Marianna
2019.01.11. 13:19

Számíthatnak-e a rabszolgatörvényként elhíresült módosítás alkalmazására a legnagyobb cégek magyar dolgozói? Kell-e négyszáz órát túlórázniuk, és lesz-e hároméves munkaidőkeret? Mi lesz a Richter Gedeon, a Bosch vagy az Auchan munkavállalóival? Az Azonnali körbekérdezett.

A Samsung nem használja ki a négyszáz órás túlórakeretet, a CBA-nál se tudnak ilyenről

Január elsején hatályba lépett a munka törvénykönyvének hírhedt módosítása, amely szerint a dolgozó beleegyezésével négyszáz órára lehet növelni az éves túlórát, kollektív szerződés pedig akár harminchat hónapos munkaidőkeretet is megállapíthat, ami azt jelenti, hogy akár három évig is lehet csúsztatgatni a túlórákat. Az Azonnalin már kielemeztük az új szabályok jogi hátterét, és még a törvény elfogadása előtt megkérdeztünk pár céget arról is, hogy kinek jó ez. Vágó Gábor pedig a rabszolgatörvényt alkalmazó cégek termékeinek bojkottjára szólított fel, mondván, kapitalizmusban a pénztárcánkkal szavazunk.

Most, hogy hatályba lépett a törvény, arra voltunk kíváncsiak, hogy mely cégek fogják ténylegesen alkalmazni ezeket az új szabályokat. Eddig annyit lehet tudni, hogy néhány önkormányzat már döntött arról, hogy a városi cégek nem alkalmazzák, a nagy multik közül pedig a Tesco lengette be, hogy két évig egyelőre nem vezeti be a négyszáz túlórát.

De mi a helyzet az elektronikus kütyükkel, az élelmiszerboltokkal, a gyógyszerekkel, vagy az autógyárakkal? Körbekérdeztünk pár nagy céget.

A Samsung és a Spar nem fogja alkalmazni, a CBA nem tud ilyenről

„A Samsung Electronics munkavállalóbarát belső szabályozásának köszönhetően munkavállalóink éves engedélyezhető túlóráinak száma kétszázhuszonöt óra volt, és társaságunk nem is tervezi, hogy ezen a belső szabályzatán illetve a munkaidő menedzsmentjén változtasson”. Vagyis a munka törvénykönyvének módosításai nem lesznek hatással magyarországi alkalmazottainak munkaidő-beosztására – ezt válaszolta a közel 2400 munkavállalót foglakoztató cég körkérdésünkre, miszerint terveznek-e élni az új négyszáz órás túlórakerettel.

Az összesen huszonötezer főt foglalkoztató CBA úgy reagált, hogy

„franchise-rendszergazdaként nincs olyan információnk, hogy bármelyik hálózatunkhoz csatlakozó franchise-partnerünk be kívánná vezetni a négyszáz órás túlórakeretet”.

A több mint tizenháromezer munkavállalót foglalkoztató Spar pedig arról tájékoztatta az Azonnalit, hogy évek óta háromszáz óra a túlórakeretük az érvényben lévő kollektív szerződés szerint, amin nem terveznek változtatni.

A Richter és a Bosch inkább csak félrebeszél

A Magyarországon több mint ötezer főt alkalmazó Richter Gedeon gyógyszergyár PR-osztálya azt írta, a kollektív szerződést érintő kérdésekről szóló egyeztetés még nem kezdődött el a szakszervezetekkel, a társaság pedig nem foglalhat állást egyoldalúan ebben a kérdésben.

A Bosch pedig bonyolult szóvirágok keretében „a jogszabályok maradéktalan betartására”, „munkatársaik érdekeinek legnagyobb mértékű figyelembe vételére”, és „a szakszervezetekkel való együttműködésre” hivatkozott, anélkül, hogy bármi konkrétumot elárult volna.

Amíg az új jogszabállyal kapcsolatban gyakorlati tapasztalatok nem állnak rendelkezésre, nem kívánnak részletesebben reagálni a sajtóban

– tették hozzá. A magyarországi Bosch csoport egyébként több mint 13500 munkatársat foglalkoztat.

Voltak, akik a „normál munkaidőre” és a meglévő túlóráztatási gyakorlatukra hivatkoztak

„Célunk, hogy munkatársaink és vásárlóink érdekében kollégáinkat elsősorban normál munkaidőben foglalkoztassuk. Munkaszervezésünk során törekszünk arra, hogy az előírt törvényi kereteken felül is figyelembe vegyük kollégáink elvárásait például a szünetek vagy szabad hétvégék meghatározásakor” – írta a közel hétezer főt foglalkoztató Auchan. Azt persze nem árulták el, hogy náluk a szerződés szerint mit jelent pontosan a „normál munkaidő”. Hozzátették még, hogy azért, hogy biztosítani tudják a megfelelő szolgáltatási színvonalat a kiemelt kereskedelmi időszakokban is,

diákmunkások, nyugdíjas vagy kölcsönzött munkaerő segítségét is igénybe veszik áruházaikban.

A jövőben is akkor terveznek élni a túlóra lehetőségével, amikor azt a munkaerő-piaci helyzet feltétlenül megkívánja, vagy ha munkatársaik erre igényt tartanak.

A mintegy négyezer embernek munkát adó Mercedes-Benz gyár tájékoztatása szerint kecskeméti üzemük 2018-ban is teljes kihasználtsággal működött, így termelési okokból előfordul, hogy munkavállalóik részére túlórát rendelnek el. „Ezt minden alkalommal a kollektív szerződésben meghatározott folyamatnak megfelelően és a maximális havi keret betartásával tesszük. A túlórák esetében a munkavállalók a Munka törvénykönyve előírásainak megfelelő pótlékokban részesülnek havi elszámolás alapján” – írták, anélkül, hogy megválasztolták volna a kérdést, hogy fogják-e közös megegyezéssel emelni az éves maximális túlóraszámot.

Az Azonnali több más nagy munkáltatót is keresett az ügyben. A Telekom későbbre ígért visszajelzést, míg az Aldi, a Lidl, az Audi, a MOL, a Vodafone, a MÁV, az MVM, a BKK, a Tungsram és az Opel nem válaszoltak cikkünk megjelenéséig. 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek