+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. január 8. kedd, 13:10
2015-ben még átvitte az AfD EP-képviselőinek többségét saját pártjába, mára ott is egyedül maradt Bernd Lucke, az AfD-t megalapító euróellenes német közgazdászprofesszor. Aki ismét nekivág az EP-választásnak.

A Liberális-Konzervatív Reformerek nevű alakulat marginális, de annál érdekesebb szereplője a német politikának: Brüsszelben és Strasbourgban jóval aktívabb, mint Berlinben. A párt alapítója Bernd Lucke, aki a mostanra szélsőjobboldalivá változott, de eredetileg eurókritikus-liberális pártként induló AfD egyik alapítója, elnöke, mi több, arca volt korábban. Az AfD-ből Lucke 2015-ben lépett ki, mikor a Lucke-féle elitista, gazdasági liberális irányvonallal szakítani akaró párt népies-keletnémet jobbszárnya annyira megerősödött, hogy azt a Frauke Petryt ültette a helyére, aki aztán 2017-ben szintén távozott az addigra már csak a bevándorlásellenességre építő pártból, az egyre szélsőségesebb jobbszárny további erősödésére hivatkozva.

 

AfD --> ALFA --> LKR

 

Már a Lucke-féle AfD-t is eleve azzal szekálták, hogy egy elitértelmiségi párt – született is az Alternative für Deutschland (Alternatíva Németországnak) pártnév feloldására egy Akademiker verarschen Deutschland (Értelmiségiek átverik Németországot) verzió is (mivel a v-t a németben f-nek ejtik, ezért ki is jön a szóvicc) –, az LKR-re ez még inkább igaz. A párt 2015-ben még eleve ALFA, azaz Szövetség a Fejlődésért és Fellendülésért jött létre, csakhogy az ALFA mozaikszó már egy abortuszellenes egyesületé volt, ezért 2016 végén átnevezték a mostani Liberális és Konzervatív Reformerekre a pártot. Elutasítják a komplex problémákra adott egyszerű válaszokat, a szélsőséges gondolatokat, és eleve ellenzik azt a fajta politikát, ami nem a hosszútávú megoldásokra, hanem a választások időpontjára fókuszál.

 

Az LKR ehelyett ideológiamentes szakpolitikát, véresen komolyan vett jogállamiságot és kontrollált bevándorlást ígér – Bernd Lucke Orbán Viktor határkerítését már 2015-ben is megvédte egy lapinterjúban, mondván a magyar miniszterelnök az EU külső határainak védelmével csak azt teszi, ami a dolga. Szimpátiája a magyar kormány iránt azóta sem változott: tavaly ősszel Lucke az Azonnalinak azt nyilatkozta, nem szavazza meg a Sargentini-jelentést, az ugyanis  „semmilyen meggyőző bizonyítékkal nem támasztja alá, hogy a magyar kormány szisztematikusan sértené meg az EU alapértékeit”. De Lucke volt az is, aki arról beszélt: a német kormány helyében menedékjogot adna Carles Puigdemont katalán exelnöknek. Szerinte el kéne gondolkodni azon, van-e politikai üldözés az Európai Unióban.

 

Lucke fő problémája egyébként az euró léte. Szerinte eleve karcsúbb EU-ra és erős nemzetállamokra, pláne Németországra van szükség, de az eurót külön ostorozni szokta még ezen felül is – az AfD-nek 2013-as alapításakor is ez volt a fő témája. A közgazdász úgy látja, az euró megbukott: „A maastrichti szerződés aláírásakor biztonságos monetáris politikát ígértek – a kiszámítható Németország volt a példa. Azóta legalább 165 alkalommal szegték meg a maastrichti szerződést. Az eurózóna időközben adósságunióvá vált, az Európai Központi Bank olyan fiskális politikát folytat, amilyet nem is szabadna neki. Eddig több, mint 2 billió eurónyi államadósságot vásároltunk, és irgalmatlan mennyiségű eurót nyomtattunk – mindezt azért, hogy »megmentsük« az eurózónát.” 

 

Lucke pártja választási plakátjain poénkodott is ezzel: ők szívesen adnak pénzt a görögöknek – már amennyiben giroszt árulnak.

 

Az AfD-ből Lucke magával vitt az LKR-be pár EP-képviselőt: Hans-Olaf Henkelt, a német iparszövetség korábbi elnökét, Ulrike Trebesius építőmérnököt, az LKR későbbi főtitkárát és Joachim Starbatty-t, az eurókritikus közgazdászt is. Az akkor még az ECR-frakcióban helyet foglaló hét AfD-s EP-képviselőből öt tartott Lucke pártjával, a többiek távoztak az ECR-ből: volt, aki a Farage-féle EFDD-be lépett, volt, aki az Európai Parlament legjobboldalibb frakciójába, a Le Pen-féle ENF-be.

 

Egyszemélyes párt lett a vége

 

Az LKR eleve olyan szavazókat óhajt megszólítani, akik a régi CDU és a régi FDP értékeire vevők. Ez annyira sikerül nekik, hogy a 2017-es szövetségi parlamenti választáson el sem indultak, a tavaly őszi bajorországi tartományi választáson 0,02 százalékot kaptak, Hessenben pedig 0,0-t, azaz 1337 voksot. Mondjuk elég magasra tették maguknak a lécet, amikor Bajorországban helyi témák helyett azzal kampányoltak, hogy véget kell vetni az euró megmentésének és a brexitnek is.

 

Mivel az EP-választásokon Németországban nincs ötszázalékos bejutási küszöb, ezért egy mandátum talán még ki is néz az LKR-nek – amikor ezért ketten is elindultak, rögtön szétszakadt a párt.

 

Az LKR tagjai ugyanis 78:62 arányban Bernd Luckéra szavaztak Hans-Olaf Henkel ellenében, hogy az EP-ben most is bent ülő közgazdászprofesszor legyen a párt 2019-es EP-választási listavezetője: több sem kellett a maradék három EP-képviselőnek (Hans-Olaf Henkel, Joachim Starbatty, Bernd Kölmel), tavaly szeptemberben kiléptek a pártból. Döntésüket azzal indokolták, hogy ők anno az LKR tagjai akartak lenni, nem pedig Bernd Lucke pártjának.

 

Németországban körülbelül a szavazatok 0,6 százalékát kell elérni ahhoz, hogy egy párt EP-mandátumhoz jusson. 2014-ben így lett EP-képviselői helye például a német neonáci NPD-nek, az EP-listájára idén poénból náci húzóneveket pakoló német viccpártnak és az állatvédőknek is. Akkor a 0,6 százalékos eredmény eléréséhez  nagyjából 180 ezer szavazatra volt szükség. Idén még izgalmasabb lesz a németországi EP-választás: itt indul ugyanis Bernd Lucke tökéletes ellentéte, Janisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter is.

 

Jelenleg úgy néz ki, hogy az idei lesz az utolsó olyan EP-választás, ahol ilyen minimális támogatottság is elég lehet egy mandátumhoz, ugyanis pont a német kormánypártok kezdeményezésére a Tanács úgy fogja módosítani a szabályokat, hogy a nagyobb tagállamokban kötelező legyen 3-5 százalékos küszöböt alkalmazni az EP-választáson. Az ügy beszédes előzménye, hogy a német alkotmánybíróság korábban kétszer is megsemmisítette az EP-választási küszöböt.

 

FOTÓ: Bernd Lucke / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését a nyárra.

A paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások! Mutatjuk, hogyan!

A nemrég megválasztott, progresszív szlovák elnök beszédében minden polgár szolgálatát ígérte, és hitet tett az etnikai és nemzeti kisebbségek védelme mellett is.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia.

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás