+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2019. január 22. kedd, 16:20
Összesítettük, kik lógtak a legtöbbet a parlamenti bizottsági ülésekről az őszi ciklusban azok közül, akik a bizottsági munkáért plusz pénzt is kapnak.

Ugyan magasabb fizetés jár azoknak az országgyűlési képviselőknek, akik valamelyik parlamenti bizottság elnökei vagy alelnökei,

 

mégsem sikerült minden politikusnak legalább az ülések többségén részt venni az őszi ciklusban – derül ki az Azonnali összesítéséből.

 

Az, hogy melyik politikus nem volt jelen személyesen egy-egy ülésen, az adott bizottság honlapján található határozatképességi dokumentumokból derült ki. Miután jellemző, hogy gyakran cserélődnek a politikusok a bizottságokban, ezért csak azoknak a képviselőknek a jelenlétét vizsgáltuk, akik legalább fél évet eltöltöttek már egy-egy bizottságban.

 

Miért kifizetődő bizottsági vezetőnek lenni?

 

Azoknak, akik egy-egy állandó parlamenti bizottság vezetői, jóval magasabb adófizetői forintokból fedezett fizetés jár.

 

Az Országgyűlésről szóló törvény szerint az elnökök a képviselői tiszteletdíj 1,7-szeresére, az alelnökök pedig 1,5-szörösére jogosultak.

 

Ugyanakkor ha egy bizottsági tag hiányzik ülésszakonként a bizottsági ülések több mint a feléről, vagy legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt, akkor arányosan csökken a tiszteletdíja, de csak egyszer: mégpedig az adott ülésszakot követően esedékes első havi fizetése. Az ülésen részt nem vevő képviselőnek az számít, aki a bizottsági ülés – teljes vagy részbeni tartamára – eseti képviseleti megbízást adott.

 

Íme azok a képviselők, akik az ülések maximum felén vettek részt személyesen

 

+ Az egyik legnagyobb bizottsági hiányzó a KDNP-s volt nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós.

 

Seszták ugyan a gazdasági bizottság alelnöke június óta, mégis mindössze három ülésen volt jelen az azóta megtartott tizenhét alkalomból.

 

+ Hozzá hasonlóan a fideszes Tilki Attila sem volt túl gyakori vendége a költségvetési bizottságnak, holott annak ő az alelnöke. A kormánypárti politikus tizenöt ülés mindössze harmadán vett részt.

 

+ A fideszes Vitányi István – az igazságügyi bizottság alelnökeként – éppen az ülések felén vett részt decemberig.

 

+ A fideszes Hoppál Péter a kulturális bizottság alelnökeként is az ülések felén vett részt decemberig a határozatképességről szóló dokumentumok szerint, igaz, a jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az egyébként vidékről érkező politikus kis késéssel, de akkor is megérkezett az ülések nagy részére, mikor helyettesítését kérte.

 

+ Selmeczi Gabriella – akiről korábban az Azonnali már megírta, hogy lecserélték a törvényalkotási bizottságból, amit szintén nem látogatott túl sűrűn – a népjóléti bizottság alelnökeként sem volt mindig jelen személyesen: tizenegy ülésből hatszor hiányzott.

 

Nemcsak kormánypárti, de

 

ellenzéki politikusok közt is találni olyanokat, akiknek nem sikerült túl nagy rendszerességgel betalálni az általuk alelnökölt bizottságba.

 

Jó példa erre a szocialista Mesterházy Attila, aki a külügyi bizottság tizennégy üléséből mindössze négyen tette tiszteletét, vagy a DK-s Oláh Lajos, akit az európai ügyek bizottságában hatszor jelent meg személyesen a tizenhatból.

 

Vajon miért hiányoztak a képviselők?

 

Az Azonnali megkereste az összes érintett pártot, hogy megtudjuk: igazoltan hiányoztak-e a képviselőik,

 

elégedett-e az adott frakció a munkájukkal vagy inkább lecserélnék posztjáról a politikust?

 

Írásos választ cikkünk megjelenéséig csak az MSZP-től kaptunk. A párt hangsúlyozta, Mesterházy Attila nemcsak a külügyi bizottság alelnöke, hanem a NATO Parlamenti Közgyűlésének tagja és az ottani szocialista frakció vezetője, a Szocialista Internacionálé alelnöke, és egy sor más nemzetközi szervezet tagja.

 

Így szerintük Mesterházy igazolt távolléteikor, halaszthatatlan külügyi és hazai közfeladatainak tett eleget. Hozzátették: az MSZP Mesterházy Attila munkájával teljes mértékben elégedett, ezért fel sem merült képviselőjük cseréje. 

 

Az Azonnali kereste a parlament sajtóirodáját is a bizottsági ülésekről való hiányzás kapcsán, hogy megtudjuk, a gyakorlatban mennyi pénzt jelent az arányos tiszteletdíjcsökkentés, és pontosan hogyan kell igazolnia a képviselőknek a távollétet, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyhónapos szünet után megújul és visszatér az Azonnali podcastja, a Helyzet – új formátummal, logóval és tartalommal. Tartsatok velünk!

A Képzőművészeti Központ épülete hétfőn gyulladt ki, a pár éve felújított orgonát sem biztos, hogy meg lehet-e menteni.

Nem volt már hova beszállítaniuk, az éttermek bezártak a lockdown miatt.

Budapestről már csak Szkopjéba és Podgoricába lehet repülni.

Mint írják, az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.

A huszonhároméves ötletgazda szerint szakítani kell azzal, hogy a király többet ér, mint a dáma, mert azt üzeni, hogy a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak.

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás