+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 6. vasárnap, 18:45
Belgrádban sorozatban ötödször tüntetett Vučić szerb elnök ellen az eddigieknél még nagyobb tömeg, ami igencsak heterogén. Nacionalisták, putyinisták és liberálisok is tiltakoznak.

Most szombaton is a szokásos forgatókönyv szerint, a belgrádi Filozófia Kar elől indulva követelte több mint ötvenezer ember az erőszak, a korrupció, az autoriter politika és a gyarmatosítás végét. Utóbbi arra utalt, hogy

 

a tüntetők és a mögöttük álló ellenzéki pártok egy része szerint Aleksandar Vučić szerb elnökkel az a legnagyobb gond, hogy kiárusítaná az országot a német gazdasági érdekeknek, és feladná közben Koszovót.

 

Ez is bizonyítja: a tüntetéseken megjelent tömeg ugyanolyan heterogén, mint a budapesti. Balliberális EU-pártiak mellett Koszovó-párti nacionalisták is vonulnak. Az ellenzéki politikusok egyik legnagyobb gondja például, hogy Vučić nem mutat elég keménységet a koszovói kérdésben. Vuk Jeremić, az ellenzéki Néppárt elnöke egyenesen azzal vádolta meg Vučićot, hogy nem áll elég közel Putyinhoz. Jeremić szerint

 

„Putyin Szerbiát, de nem Vučićot támogatja“, az ellenzék tehát gyakorlatilag putyinistábbnak akar mutatkozni a jelenlegi belgrádi rezsimnél is.

 

A tüntetések azonban – hasonlóan a magyarországi rezsimellenes megmozdulásokhoz – belpolitikai irányultságúak, a vučići autoriter és korrupt rendszer elutasításában, a szabad média és rendőrség követelésében pedig valóban egy nagyon színes koalíció is egyet tud érteni. Az Al Jazeera Balkans véleménycikke szerint

 

Vučić alatt Szerbiában egy autoriter maffiaállam alakult ki, amely a médiát – főleg a közszolgálati adókat – goebbelsi propaganaként használja.

 

A hírportál egy másik véleménycikke meg arról írt, hogy miloševići idők járnak ma Szerbiában. A kormány befolyása alatt álló média szerint viszont Szerbia minden a legnagyobb rendben van.

 

A tüntetések öt hete azért kezdődtek, mert továbbra se találták meg a lassan egy éve meggyilkolt koszovói szerb ellenzéki politikus, Oliver Ivanović gyilkosát. Hasim Thaqi koszovói elnök szerint amúgy a tettes Belgrádban van, és az ottani hatalom védelmét élvezi. Novemberben aztán ismeretlenek, akiknek kilétét még mindig nem derítette ki a rendőrség, megvertek három baloldali szerb politikust, köztük az egyik ellenzéki párt elnökét. Az ellenzéki, összevert politikus összevérzett ingjét látva indult be akkor a tüntetési hullám a „nemet a véres ingekre” jelszóval.

 

December eleje óta minden szombaton több tízezrek vonultak az utcára. A hatalom kontrollja alatt álló közszolgálati RTS azonban egyáltalán nem tudósít a tüntetésekről, a Vučićhoz kötődő bulvármédia, például az Informer napilap, brutálisan támadják az ellenzékieket.

 

Természetesen Szerbiában is a korrupt és autoriter hatalom minden ellenállás és kritika mögött Soros Györgyöt látja.

 

Bár Aleksandar Vučić az Espreso lakájhetilapnak adott év elejei interjúban felpezsdítette az összeesküvés-elméleteket, és rögtön a horvát politikát pillantotta meg az események mögött. A szerb elnök azt kifogásolja, hogy a horvát közszolgálati híradó – ellentétben a szerbbel – mindig beszámol a belgrádi tüntetésekről.

 

A tüntetések egyik kultikus dala, amit a vonuláskor az RTS székháza előtt el is szoktak játszani, szintén a médiahelyzethez kapcsolódik. Az első tüntetés alkalmával a kormánypárti Studio B kiküldött tudósítólánya kevés embert látott, de annál több lincselést és erőszakot. Azóta dalban örökítették meg az ellenzékiek Barbarát.

 

Vučić amúgy a mai karácsonyi (azaz vízkereszti) üdvözletében gazdaságilag jó, politikailag viszont nehéz évet vár 2019-től. A tüntetéseket azonban nem is említette (azokról az RTS most sem számolt be): a politikai nehézségek alatt a koszovói kérdés rendezését, a Szerbián kívül élő szerbek helyzetének javítását és az egész térség stabilitását értette.

 

A tüntetések azonban folytatódni fognak: jövő szombaton ismét utcára vonulnak a Vučić-ellenesek, utána pedig január tizenhatodikán – Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolásának egyéves évfordulójára emlékezve – lesz újabb tüntetés. Közben Vučić Haladás Pártja (SNS) is tüntetéskre készül:

 

Vlagyimir Putyin január közepi belgrádi látogatásának idején szeretné a kormánypárt utcára hívni híveit, mintegy békemenetként.

 

Ha az ellenzék is tüntetni fog aznap, gyakorlatilag az a sajátos helyzet alakulhat ki, hogy két putyinista tábor vonul majd Belgrád utcáin. A kormányerők már most kétszázezer embert ígérnek az utcákra, bár nem biztos, hogy a tüntetés Belgrádban lesz megtartva.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Alexander Dobrindt annyit azonban elismert, a CEU Budapesten tartása ügyében még nem született pozitív döntés a magyar kormány részéről.

Miután Matteo Salvini is kikelt az opera működtetésébe való szaúdi beavatkozás terve ellen, a La Scala igazgatótanácsa inkább visszautalja a szaúdi milliókat.

Egy kínai nő kipróbálta, mert azt hitte, a friss gyümölcsök semmi kárt nem okozhatnak. Tévedett.

A román miniszterelnöknek sikerült olyan magyarázatot adnia az eltűnő pénzekre, ami mellett a magyarok teljesítménye a fasorban sincs.

A sorozatsztár Volodimir Zelenszkij támogatói #ZeFake hashtaggel osztják meg, hogy Zelenszkij valójában Angela Merkel szeretője, sőt, nő.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás