+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 5. szombat, 09:13
A közvélemény-kutatásokat vezető Julija Tyimosenko mögött Vologyimir Zelenszkij ukrán színész áll a márciusban tartott elnökválasztás előtt. Összeszedtük a legfontosabb jelölteket!

Március 31-én elnökválasztást tartanak Ukrajnában, vagyis idén kampányüzemmódba kapcsoltak a különböző pártok és elnökjelöltek: az Europe Elects választásokkal foglalkozó oldal összegezte, mit is gondol a jelöltekről a közvélemény, mi pedig röviden bemutatjuk, mit kell tudni róluk.

 

A LEHETSÉGES JELÖLTEK TÁMOGATOTTSÁGA. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

Az első helyen 20 százalékkal Julija Tyimosenko volt ukrán miniszterelnök áll: ő 2005-ben egy bő fél évre, ezt követően pedig 2007 és 2010 között állt az ország élén, majd leváltása után rövidesen vád alá helyezték. Eszerint miniszterelnökként rendkívül előnytelen gázalkut kötött 2009-ben az oroszokkal, sikkasztás és hatalmi visszaélés miatt pedig 6 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az eljárást politikailag motiváltnak nevezte az Európai Unió, az Egyesült Államok, a NATO, valamint a Tyimosenko pártját is magában foglaló Európai Néppárt is. Végül a 2014-es ukrán forradalom után, 2014 februárjában szabadon engedték, Tyimosenko pedig rögtön elindult a májusi elnökválasztáson is. Itt Petro Porosenko állította meg, a volt miniszterelnök 12,8 százalékot kapott.

 

A showman-politizálás úgy tűnik, Ukrajnába is betette a lábát, Vologyimir Zelenszkij színész és komikus ugyanis a második helyen áll Tyimosenko mögött, 12 százalékos támogatottságával még abszolút versenyben van az elnöki székért. Televíziós szerepléseivel színészként már 2006 után belopta magát az ukránok szívébe,

 

igazán híres viszont A nép szolgája című 2015-ös televíziós sorozattal vált, ahol egy fiatal történelemtanárt játszott, akit valahogy Ukrajna elnökévé választanak.

 

Zelenszkij stúdiója ezen felül az ukrán válság idején 1 millió hrivnyát - mostani árfolyamon jó tízmillió forintot - adományozott az ukrán hadseregnek. Ezzel egyébként az orosz parlamentet is sikerült felpaprikáznia, mely akkor munkáinak betiltását követelte. Az ukrán média végül január 1-jén számolt be arról, a jelölt hivatalosan is megerősítette indulását, így jó esély van rá, hogy a színész tévés szereplése után is Ukrajna elnökévé válik.

 

12 százalékkal csak Zelenszkij mellé ért fel Petro Porosenko regnáló elnök. A megválasztása előtt befolyásos oligarchának számító Porosenko a Csokoládékirály becenevet is kiérdemelte, cégbirodalmának egyik legfontosabb márkája ugyanis a Roshen csokoládé. Volt már külügyminiszter 2009 és 2010 között, 2011 és 2012 között kereskedelmi és gazdaságfejlesztési miniszterként tevékenykedett. 2014-ben fölényesen megnyerte az ukrán elnökválasztást, ezt követően pedig valahogyan 20 százalékkal meggyarapodott a vagyona, a 9.-ről a 6. helyre repítve a politikus-oligarchát a leggazdagabb ukránok listáján.

 

Őt Jurij Bojko, az oroszbarát Janukovics-kormány meghatározó politikusa követi 10 százalékkal. Bojko volt már miniszterelnök-helyettes, energia- és szénügyi miniszter, és a Naftogaz ukrán gáz- és olajvállalat vezetője is. Jelenleg az oroszbarát, így Kelet-Ukrajnában erős Ellenzéki Blokk politikusa, ugyanakkor nem igazán szereti, ha valaki a Kreml ügynökének nevezi: ezt Oleg Ljasko radikális politikus tette meg 2016-ban,

 

mire Bojko nekiesett, ezzel is gyarapítva az ukrán törvényhozás rendkívül szórakoztató, Bud Spencer-filmbe illő verekedéseit.

 

Szintén 10 százalékos Anatolij Hricenko, a mérsékelt, Európa-párti, jobbközép Polgári Pozíció párt vezetője, korábbi védelmi miniszter, Tyimosenko pártjának volt tagja. A Tyimosenko-féle Batykivscsinát végül 2014-ben hagyta el, mivel nem volt képes „befolyásolni a párt döntéseit”. Végül elindult a 2014-es elnökválasztáson, össze is szedett 5,5 százalékot.

 

A már fentebb említett Oleg Ljasko, a Radikális Párt vezetője 9 százalékon áll. Radikális kijelentései miatt Ljasko az orosz politika megosztó figurája: a krími válság idején benyújtott egy törvényjavaslatot, mely kimondta, hogy mindazokat, akik orosz szeparatista felvonulásokhoz csatlakoznak, szabotőrökként és a megszállók bűntársaiként kell tekinteni, „katonai agresszió” idején pedig rájuk halálbüntetésnek kell vonatkoznia.

 

Öt százalék alatt mérik viszont a többi jelöltet: Jevgenyij Murajev oroszpárti politikus 5, Szlava Vakarcsuk ukrán rockénekes, és Alekszandr Sevcsenko, a nacionalista UKROP párt politikusa 4-4 százalékon állnak. 3 százalékával versenyben van még a korábbi miniszterelnök-helyettes Olekszandr Vilkul, valamint az 1 százalékos Ruszlan Kosulinszkij leszerelt ukrán katona is.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését a nyárra.

A paktumot még mindenki tagadja, de lehet benne ráció: a liberálisok megkapják az EP vezetését, cserébe a Néppárté lehet a Bizottság.

Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások! Mutatjuk, hogyan!

A nemrég megválasztott, progresszív szlovák elnök beszédében minden polgár szolgálatát ígérte, és hitet tett az etnikai és nemzeti kisebbségek védelme mellett is.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia.

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás