+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 3. csütörtök, 20:49
Az LMP társelnöke köztük ült, a Jobbik szívesen közéjük tartozna, de ők maguk a Fideszt szeretnék leginkább. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióról van szó, amelynek amúgy volt már magyar tagja az Európai Parlamentben: 2009 és 2014 között itt ült Bokros Lajos közgazdász, aki az MDF színeiben szerzett mandátumot. De kik is ezek az Európai Konzervatívok?

Bokros Lajos valóban ide illett: gazdaságpolitikai neoliberalizmus, társadalompolitikai konzervativizmus és külpolitikai transzatlantizmus – ez jellemezte a Dávid Ibolya vezette MDF-et és magát az ECR-t is. Egyedül talán az európai egységhez való viszonyban voltak eltérések: míg Bokros és az MDF elkötelezettek voltak az EU-integráció mellett, az ECR létrejöttének oka kötödődik az EU elutasításához.

 

A frakció akkor jött létre, amikor az Európai Néppárt több EU-kritikus tagpártja, köztük a brit konzervatívok és a cseh polgári demokraták (ODS) 2009 után kiszálltak.

 

Orbánnal ellentétben ők nem ragaszkodtak foggal-körömmel a néppárti tagsághoz, hanem meghozták a logikus döntést: saját EU-kritikus jobbközép frakciót hoztak létre 2009-ben.

 

Az ECR mögött egy önálló pártszövetség is áll, az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (ACRE). Az ő Spitzenkandidatjuk Jan Zahradil cseh politikus, aki az Azonnalinak nyilatkozva

 

a Fideszt csábítgatta közéjük, noha maga is elismerte, hogy egyes kérdésekben ők azért liberálisabbak, mint a Fidesz.

 

A Jobbikról, amely a Fidesszel szemben tényleg belépne az ECR-frakcióba, Zahradil elutasítóan nyilatkozott, a korábban az ECR régiós frakciójában ülő Keresztes Lóránt LMP-jéről a Spitzenkandidat pedig nem is hallott.

 

A pártszövetség tehát a toryk, az ODS és Jarosław Kaczyński pártjának (PiS) hármasára épül; utóbbiak nem az Európai Néppártból jöttek, hanem már megelőzően egy EU-kritikus frakcióban ültek, ráadásul Kaczyńskiék gazdasági kérdésekben nem is annyira liberálisak, mint az ODS és a többi tagpárt.

 

Mellettük jelenleg kisebb pártok tagjai még a közös EP-frakciónak: Ma tizenkilenc EU-tagállamból hetvenhárom képviselő ül itt. A liberális, menekültellenes Dán Néppárttól a német eurókritikus, AfD-szakadár Liberális-Konzervatív Reformereken (LKR) és a szlovák liberális SaS-on át a holland fundamentalista-református pártokig sokféle képviselő talált itt politikai otthonra.

 

Az ECR-frakció, ha ügyes, ráadásul a májusi EP-választás egyik nagy nyertese lehet.

 

Noha a toryk kiválása jelentős veszteség, elvégre például a mai frakció több mint harmada a brit konzervatívoktól érkezik, a legtöbb tagpárt majdnem mindegyike, a felmérések szerint növelni (vagy legalábbis tartani) tudja korábbi támogatottságát. Zahradil – amint az Azonnalinak is nyilatkozta – abban is bízik, hogy a jelenleg más frakciókban ülő EU-kritikus erők közül is többen átállnak hozzájuk.

 

JAN ZAHRADIL AZ AZONNALINAK NYILATKOZIK. FOTÓ: PINTÉR BENCE

 

Főleg a Nigel Farage, UKIP-vezér és az olasz grilloisták koalíciójára épülő Szabadság és Közvetlen Demokrácia (EFDD) frakció fog – Faragék kiválása miatt – meggyengülni, és onnan többen is átléphetnek tényleg az ECR-be.

 

Az ECR akár a szélsőjobboldali Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) frakcióból is számolhat még átállókkal, például a mára a legnépszerűbb olasz párttá duzzadt Legával: az ő esetleges leigazolásuk bőven pótolni tudná a toryk miatti veszteséget.

 

Azonban látni kell: az ECR EU-kritikus, de nem szélsőjobboldali csoportosulás, azaz számos EU-kritikus párttól, amelyek ma Marine Le Pen körül tömörülnek, elzárkóznának. Kérdéses, hogy a Lega is marad-e Le Pennel, az osztrák FPÖ-vel közösen, ahogy ma még ül, vagy átáll a szalonképesebb cseh ODS és a lengyel PiS mellé.

 

Mivel a Jobbiknak nem sikerült a néppártosodásáról sikeresen tájékoztatni, pláne meggyőzni a külföldieket, a párt továbbra is büdösnek számít még a széljobbosok között is.

 

A Jobbikkal még Marine Le Penék se akarnak közösködni, az ECR pedig különösen nem akar egy olyan pártot a soraiban tudni, amelyről a nyugati közvélemény még mindig csak annyit tud, hogy „náci“. Nem véletlen, hogy a Jobbik listáján bekerült jelenlegi három EP-képviselő ugyanúgy senkinek nem kellett, mint például a német neonáci NPD vagy a görög szkinhedpárt Arany Hajnal képviselői.

 

Hogy az ECR, amely a Fideszt szeretné megnyerni – ami már mennyiségileg is jelentős előrelépés lenne a frakció számára –, megelégszik-e azon LMP-vel, amelynek jelenleg legfeljebb egyetlen képviselői helyre lehetne esélye (vagy még arra sem), kérdéses. Ráadásul hiába fordult az LMP párt Keresztes László Lóránt vezetése alatt jobboldali-menekültkritikus irányba, gazdaságpolitikailag még mindig nem passzolna az e téren „bokrosista“ ECR-be. De úgy tűnik, nem is kell passzolnia, Keresztes állítása szerint ugyanis az LMP amúgy is ragaszkodik a zöldekhez.

 

A Jan Zahradillal készített interjúnkat itt érheted el!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

Pénteken ül össze az alakuló ülés után először a győri közgyűlés. De ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje?

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

Az ország ezzel szeretné megakadályozni, hogy a szélsőjobboldal kegyhelyévé váljon a 17. századi ház.

Ez a legmagasabb Európában: Franciaország három, Ausztria öt százalékos adót vezetett be idén, de készül a megoldás nemzetközi szinten is.

Egy kilenc éven át tartó korrupciós sémát tártak fel a spanyol hatóságok.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás