+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 31. hétfő, 09:03
Horvátországban az államfő váratlanul letért az eddigi orbánista, nacionalista útról. Rájött: ha jövőre is elnök akar maradni, nem csúszhat le teljesen a széljobbra. A nacionalisták már dühöngenek is ellene.

Noha Horvátországban mind a kormányfői, mind az államfői poszton konzervatív politikus ül, mégpedig a tudjmani HDZ politikusa, éles ellentétek feszülnek közöttük. Mivel az ellenzék jelenleg alig jelent komoly alternatívát, a politikai viták a két hatalmi központ között zajlanak: Andrej Plenković kormányfő a HDZ jobbközepéről a merkeli és macroni politika híve, elutasítja a nacionalizmust és nem akar közeledni a többi visegrádi országhoz. Ezzel szemben Kolinda Grabar-Kitarović államfő hiába van szintén a HDZ-ből, ő a párt jobbszélét gyűjtötte maga körül össze:

 

az államfő eddig Orbánhoz közeledett volna, bevitte volna Horvátországot egy kiszélesített visegrádi együttműködésbe (az ún. három tenger-tervbe).

 

Az államfő számos tekintetben nehezítette meg Plenković munkáját. Az isztambuli egyezmény körüli viták körül, ha nyíltan nem is, de háttérben segítette az ellenkezőket, valamint pozitívan nyilatkozott a kisebbségek jogainak megcsorbítását célul tűző szélsőjobboldali aláírásgyűjtésről. Élesen kritizálta korábban már a kormány gazdaság- és demográfiai politikáját is.

 

Azonban december első hetében a horvát titkosszolgálat (SOA) vezetője egy zágrábi cukrászdába kérette az elnök egyik tanácsadóját, Mate Radeljićet, és gyakorlatilag távozásra szólította fel.

 

A közvélemény előtt addig kevéssé ismert egykori újságíró-politikus „bűne” az volt, hogy az államfőt folyamatosan jobbra – azaz orbáni és putyini – irányokba tolta volna tanácsaival.

 

A baloldali Nacional hetilap információi szerint, amelyeket az e heti számban tudtok részletesen elolvasni, Radeljić arra próbálta volna rávenni az államfőt, hogy vegye át Plenkovićtól a HDZ vezetését – azaz gyakorlatilag puccsot tervezett volna a jelenlegi mérsékelt irányvonal ellen. Radeljić kormányfő-helyettesi és belügyminiszteri posztot is ki akart volna magának harcolni. (A horvát politika belső vitáiról és Orbán itteni szerepéről itt olvashattok egy hosszabb elemzést.)

 

ORBÁN ÉS A HORVÁT ÁLLAMFŐ DECEMBER ELEJÉN ZÁGRÁBBAN. FOTÓ: OVFB

 

Mate Radeljić a cukrászdai találkozó után azonnal szedte is a sátorfáját. A tanácsadóról már korábban is lehetett tudni, hogy jó kapcsolatokat ápol szélsőjobboldali körökkel, így például a zágrábi iszlamo-fasiszta történész, a HDZ-ből kizárt korábbi kulturális miniszter, Zlatko Hasanbegović pártjával.

 

A szélsőjobboldal, amely eddig nagy híve volt az államfőnek, dühöng. A horvát Bayer Zsolt, Velimir Bujanec már tegnap egy hosszú Facebook-posztban állt bele Kolinda Grabar-Kitarovićba, akit az usztasa-szimpatizáns televíziós újságíró szélkakaskodással és korrupcióval vádolt meg.

 

Míg eddig az volt a kérdés, hogy a HDZ plenkovićista szárnya indít-e saját jelöltet a jövő decemberi államfőválasztáson, most már inkább úgy néz ki:

 

Radeljić kiszorításával nagy léptékben középre tartó Grabar-Kitarović mögül kihátráltak a szélsőjobboldaliak.

 

Hasanbegović pártja, a Függetlenek Horvátországért egy zágrábi fiatal történésznőt, Bruna Esihet – aki főleg Tito szidalmazásával tűnt eddig ki – szeretné indítani majd. A fundamentalista-katolikus ellenzék pedig szintén bejelentette, hogy nem áll majd Grabar-Kitarović mögé.

 

A konzervatív államfő ezzel szemben most már számíthat az egész HDZ támogatására.

 

Komoly kihívóra csak akkor akadna, ha a korábbi szociáldemokrata kormányfő, Zoran Milanović elindulna az elnökválasztáson.

 

A Grabar-Kitarović-tyal szemben még mindig azért szkeptikus Plenković – amint pártja egyik nagyöregje a zágrábi Express hetilapnak elárulta – így is jobban örülne, ha egy balközép politikus ülne be a zágrábi elnöki palotába.

 

Tüske a köröm alatt: HDZ és Fidesz

 

Orbán és Plenković viszonya nem volt sohasem felhőtlen. Eleve a 2016-ig a HDZ-t vezető Tomislav Karamarkoval volt inkább jóban a magyar kormányfő, ami vélhetően azzal is összefügg, hogy Karamarko második felesége a horvát olajcéget többségileg tulajdonló MOL-nak hatvanezer euróért adott tanácsokat – ami azon Horvátországban, ahol sokan visszavennék az INA-t a „magyaroktól”, nagyon rosszul festett.

 

A botrányba akkor Karamarko bele is bukott. Az utódja, Andrej Plenković már a párt mérsékelt köreiből jött. Korábban az Európai Parlament képviselője volt, ott főleg Ukrajna melletti kiállásával vívta ki például Moszkva haragját.

 

Plenković és Orbán között kódolva volt a hüvös viszony, mert más az irányuk.

 

Plenković például végleg levette a napirendről, hogy országa a visegrádi államokhoz csatlakozzék,

 

valamint a menekültpolitikában is inkább a merkeli út híve.

 

December elején, amikor Orbán Zágrábban találkozott Plenković-tyal, érezhető volt: a két politikus eltérő politikai nézetrendszere és a MOL-INA körüli viták – Orbán szavai szerint is – „tüske a köröm alatt”. Mindazonáltal egy vitás pontot Zágráb és Budapest között, azaz a horvátok OECD-tagságának magyar blokkádját, Orbán feloldotta.

 

A MAGYAR ÉS A HORVÁT KORMÁNYFŐ DECEMBER ELEJÉN ZÁGRÁBBAN. FOTÓ: OVFB

 

A HDZ és a Fidesz közötti viszony javulását mutatta, hogy szeptemberben a HDZ-sek a hetedik cikk alkalmazása ellen voksoltak. A baloldali Index.hr véleménycikkben fel is háborodott azon, hogy

 

a HDZ miért áll ki azon Orbán mellett, aki „mint valami szemetet kezeli Horvátországot”.

 

A lap az akkor még érvényes OECD-blokád mellett a Hernádi-ügyet emlegette: Budapest továbbra sem hajlandó kiadni – a meglévő Interpol-körözés ellenére sem – Hernádi Zsolt MOL-vezért a zágrábi bíróságnak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás