+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2018. december 28. péntek, 13:06
A legtöbb helyen dobogós problémának számít a migráció, de északon a klímaváltozás, délen a gazdaság problémái miatt aggódnak leginkább az emberek.

Stagnálásra számítanak az európai választók, akik eléggé megosztottnak tűnnek abban a kérdésben, hogy mi számít szerintük az EU legfontosabb problémájának – derül ki a Politico közvélemény-kutatásából.

 

A kutatás szerint

 

a legtöbb országban az első három legfontosabb probléma között ott van a migráció kérdése.

 

Magyarországon a válaszadók 27 százaléka gondolja ezt most a legnagyobb problémának; míg 11-11 százalék a gazdaság helyzetét és az emberi jogok, demokrácia helyzetét tartja a legfontosabbnak.

 

A migrációt tartják a legfontosabb problémának Máltán (52 százalék), Olaszoszágban (33 százalék), Csehországban (24 százalék) Németországban (22 százalék), Észtországban (19 százalék) és Szlovákiában (14 százalék) is, míg

 

Franciaországban, Hollandiában, Dániában, Svédországban és Finnországban a klímaváltozást érzik a legfontosabb ügynek.

 

Dél-Európában a gazdaság miatt aggódnak leginkább: Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban, Horvátországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában is ezt tartják a legfontosabb ügynek; de északon, így Lengyelországban, Lettországban és Litvániában is.

 

Nem gondoljuk, hogy jobban fogunk élni

 

A felmérésben EU-szerte megkérdezettek kevesebb, mint harmada (32 százalék) gondolja, hogy jobban fog élni öt év múlva, mint most, 42 százalék szerint stagnálás, 18 százalék szerint viszont nehéz időszak jön. A legoptimistábbak az írek és az észtek, a legpesszmistábbak pedig a görögök és a franciák.

 

A felmérésből az is kiderült, hogy az EU déli és keleti tagállamai jobban bíznak az EU-s intézményekben, mint saját országuk demokráciájában,

 

míg a nyugati és északi tagországoknál ez pont fordítva van. Érdekes módon a magyarok helyzetértékeléséhez legközelebb a franciák állnak: Magyarországon az emberek 43 százaléka elégedetlen az EU-s, 47 százaléka a belföldi demokráciával; Franciaországban az EU-val 47, a hazai demokráciával 44 százalék nincs kibékülve. Az is kiderült, hogy viszonylag sokan tartanak attól, hogy nem lesz tiszta az EP-választás: a kibertámadásoktól és az átlagos választási csalástól is sokan tartanak az EU minden országában.

 

Arról is erősen megoszlanak a vélemények, hogy melyek lesznek a legnagyobb problémák, amivel az EU-nak a következő években szembe kell néznie: 

 

a visegrádi országok, Finnország és Ausztria lakói leginkább a migráció rossz kezelését tartják problémának,

 

míg a Benelux-államok, Németország, Svédország, az Egyesült Királyság és Írország a politikai szélsőségek erősödését. Franciaországban, Dél-Európában és a Balkánon a természeti katasztrófák és a környezetszennyezés problémáit tartották a legfontosabbnak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás