Ezek a problémák izgatják most legjobban az európai választókat

A legtöbb helyen dobogós problémának számít a migráció, de északon a klímaváltozás, délen a gazdaság problémái miatt aggódnak leginkább az emberek.

Stagnálásra számítanak az európai választók, akik eléggé megosztottnak tűnnek abban a kérdésben, hogy mi számít szerintük az EU legfontosabb problémájának – derül ki a Politico közvélemény-kutatásából.

A kutatás szerint

Magyarországon a válaszadók 27 százaléka gondolja ezt most a legnagyobb problémának; míg 11-11 százalék a gazdaság helyzetét és az emberi jogok, demokrácia helyzetét tartja a legfontosabbnak.

A migrációt tartják a legfontosabb problémának Máltán (52 százalék), Olaszoszágban (33 százalék), Csehországban (24 százalék) Németországban (22 százalék), Észtországban (19 százalék) és Szlovákiában (14 százalék) is, míg

Dél-Európában a gazdaság miatt aggódnak leginkább: Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban, Horvátországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában is ezt tartják a legfontosabb ügynek; de északon, így Lengyelországban, Lettországban és Litvániában is.

Nem gondoljuk, hogy jobban fogunk élni

A felmérésben EU-szerte megkérdezettek kevesebb, mint harmada (32 százalék) gondolja, hogy jobban fog élni öt év múlva, mint most, 42 százalék szerint stagnálás, 18 százalék szerint viszont nehéz időszak jön. A legoptimistábbak az írek és az észtek, a legpesszmistábbak pedig a görögök és a franciák.

míg a nyugati és északi tagországoknál ez pont fordítva van. Érdekes módon a magyarok helyzetértékeléséhez legközelebb a franciák állnak: Magyarországon az emberek 43 százaléka elégedetlen az EU-s, 47 százaléka a belföldi demokráciával; Franciaországban az EU-val 47, a hazai demokráciával 44 százalék nincs kibékülve. Az is kiderült, hogy viszonylag sokan tartanak attól, hogy nem lesz tiszta az EP-választás: a kibertámadásoktól és az átlagos választási csalástól is sokan tartanak az EU minden országában.

Arról is erősen megoszlanak a vélemények, hogy melyek lesznek a legnagyobb problémák, amivel az EU-nak a következő években szembe kell néznie: 

míg a Benelux-államok, Németország, Svédország, az Egyesült Királyság és Írország a politikai szélsőségek erősödését. Franciaországban, Dél-Európában és a Balkánon a természeti katasztrófák és a környezetszennyezés problémáit tartották a legfontosabbnak.