+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2018. december 28. péntek, 13:06
A legtöbb helyen dobogós problémának számít a migráció, de északon a klímaváltozás, délen a gazdaság problémái miatt aggódnak leginkább az emberek.

Stagnálásra számítanak az európai választók, akik eléggé megosztottnak tűnnek abban a kérdésben, hogy mi számít szerintük az EU legfontosabb problémájának – derül ki a Politico közvélemény-kutatásából.

 

A kutatás szerint

 

a legtöbb országban az első három legfontosabb probléma között ott van a migráció kérdése.

 

Magyarországon a válaszadók 27 százaléka gondolja ezt most a legnagyobb problémának; míg 11-11 százalék a gazdaság helyzetét és az emberi jogok, demokrácia helyzetét tartja a legfontosabbnak.

 

A migrációt tartják a legfontosabb problémának Máltán (52 százalék), Olaszoszágban (33 százalék), Csehországban (24 százalék) Németországban (22 százalék), Észtországban (19 százalék) és Szlovákiában (14 százalék) is, míg

 

Franciaországban, Hollandiában, Dániában, Svédországban és Finnországban a klímaváltozást érzik a legfontosabb ügynek.

 

Dél-Európában a gazdaság miatt aggódnak leginkább: Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban, Horvátországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában is ezt tartják a legfontosabb ügynek; de északon, így Lengyelországban, Lettországban és Litvániában is.

 

Nem gondoljuk, hogy jobban fogunk élni

 

A felmérésben EU-szerte megkérdezettek kevesebb, mint harmada (32 százalék) gondolja, hogy jobban fog élni öt év múlva, mint most, 42 százalék szerint stagnálás, 18 százalék szerint viszont nehéz időszak jön. A legoptimistábbak az írek és az észtek, a legpesszmistábbak pedig a görögök és a franciák.

 

A felmérésből az is kiderült, hogy az EU déli és keleti tagállamai jobban bíznak az EU-s intézményekben, mint saját országuk demokráciájában,

 

míg a nyugati és északi tagországoknál ez pont fordítva van. Érdekes módon a magyarok helyzetértékeléséhez legközelebb a franciák állnak: Magyarországon az emberek 43 százaléka elégedetlen az EU-s, 47 százaléka a belföldi demokráciával; Franciaországban az EU-val 47, a hazai demokráciával 44 százalék nincs kibékülve. Az is kiderült, hogy viszonylag sokan tartanak attól, hogy nem lesz tiszta az EP-választás: a kibertámadásoktól és az átlagos választási csalástól is sokan tartanak az EU minden országában.

 

Arról is erősen megoszlanak a vélemények, hogy melyek lesznek a legnagyobb problémák, amivel az EU-nak a következő években szembe kell néznie: 

 

a visegrádi országok, Finnország és Ausztria lakói leginkább a migráció rossz kezelését tartják problémának,

 

míg a Benelux-államok, Németország, Svédország, az Egyesült Királyság és Írország a politikai szélsőségek erősödését. Franciaországban, Dél-Európában és a Balkánon a természeti katasztrófák és a környezetszennyezés problémáit tartották a legfontosabbnak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bár már régóta ígérgetik ennek a három országnak, hogy beléphetnek a schengeni zónába, az Európai Bizottság illetékes biztosa most azt mondta: tényleg hamarosan Schengen-tagok lehetnek.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő mátrai szénerőművet azért záratná be a szervezet, hogy a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb széndioxid-kibocsátást lehessen megspórolni.

Párbeszéd-szimpatizánsoknak küldték ki az IDEA Intézet online felmérését, mert szerintük az nem közvélemény-kutatás. Az IDEA szerint viszont igen.

A városban az országos átlag kétszerese a munkanélküliségi ráta, és egyre kevesebben tehetik meg, hogy ott
lakjanak. Egyetértesz
a berlini városvezetés
lépésével? Szavazz!

Az EP-választások siralmas eredménye, Boris Johnson lehetséges miniszterelnöksége és a magas rangú munkáspárti polikusok meggyőzhették Jeremy Corbyn pártelnököt.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás