+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerényi Gábor
2018. december 26. szerda, 09:36
Amikor a magyar politikus még arról deliráltak, hogy a neten csak pornót nézni és káromkodni lehet, az észt fiatalok már vállalkozhattak rajta. De miért lett ez így?

Szerdán jelent meg egy cikk az Indexen, vezető pozícióban tálalva, amelyben páratlan terjedelemben és elmélyült alapossággal ad Hermann Irén körképet az észt informatikai-digitalizációs csoda mindennapjairól. A leírtakból az a teljesen valós kép bontakozik ki, hogy itt egy nagyon kicsi és nagyon eszes nemzetnek szorgos munkával és sok-sok gondolattal, logikával sikerült a világ élmezőnyébe küzdenie magát.

 

A valódi okot, a döntést, amely ezt a sikersztorit megalapozta, ebből az írásból azonban nem tudjuk meg. Általánosságban megjelenik a történetben, hogy hamar felismerték az internet jelentőségét, és törekedtek rá, hogy minél olcsóbban hozzáférhetővé váljon – de vajon mi tette ezt lehetővé?

 

A válasz a helyes privatizációs stratégia.

 

Az észtek már a kilencvenes évek elején felismerték, hogy az évtized nagy sztorija a távközlés lesz, és noha alapvetően gazdaságilag és politikailag is liberális felfogással vezették az országot,

 

a telekommunikáció területén mégsem a teljes állami kivonulás mellett döntöttek, mint a magyarok, hanem az államilag kontrollált megoldást választották.

 

1992-ben az észt állami telekomcéget (Eesti Telecom), amely monopoljogot élvezett az ország egész területére, csak részben privatizálták: a pénzügyi és szakmai segítséget nyújtó finn és svéd állami telekomcég összesen 49 százalék tulajdonrészt kapott, 51 százalékkal pedig az észt állam maradt az ország távközlési stratégiai irányítója.

 

Az elvileg marha rossz tulajdonos állam az észteknél nagyon okos gazdának bizonyult,

 

és már az internet korai éveiben teljes erővel arra fókuszált, hogy a lakosság minél nagyobb részének tudjon minél jobb minőségű, lehetőleg minél olcsóbban elérhető szolgáltatást nyújtani. Nem a rövid távú profitérdek volt az első, hanem a hosszú távú győzelem.

 

A nép pedig harapott az új játékra, és hamar kitanulta a csínját-bínját – amikor a magyar politikusok még arról deliráltak, hogy a neten csak pornót nézni és káromkodni lehet, az észt fiatalok már vállalkozhattak rajta, hiszen olcsón bekötötték őket a világba; ne felejtsük, a kilencvenes évek volt az internetes világ eredeti tőkefelhalmozásának szakasza, aki akkor egy jót húzott, pillanatok alatt az élvonalban találta magát, dollártengerben úszkálva.

 

Emlékeztetőül a magyar privatizációs „sikersztori”: a magyar postából kivált telefoncéget, a Matávot a kilencvenes évek közepén a magyar állam teljes egészében eladta egy külföldi befektetőnek, amely egészen 2001-ig, a monopoljog lezárultáig óriási tempóban, extrém magas árazással szívta ki a magyar piacból a befektetésének (többszörös) megtérüléséhez szükséges profitot. Internetezésről, kedvezményekről, piacserkentésről, a digitális kultúra terjesztéséről szó sem lehetett,

 

a magyar államnak semmi beleszólása nem maradt ezekbe a stratégiai kérdésekbe.

 

2001-ben, a monopólium megszűnésével az internetszolgáltatói piac aztán idehaza is kivirágzott, az árak is normalizálódtak – de a kilencvenes elvesztegetett évek már soha nem térnek vissza, így ezen a pályán mi már nagy valószínűséggel soha nem lehetünk az észtek versenytársa. Hacsak nem hoz valami izgalmas fordulatot az élet.

 

Az észt telekomtörténelemről itt egy érdekes és részletes tanulmány.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol lennének most, ha nem lett volna rendszerváltás? Van-e olyasmi, amiben nem értenek egyet a kormánnyal? Ez az interjú egyedülálló módon a perbeli egyezség terméke.

Szűts Ildikó nyerte el a pályázatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei vezérigazgatói posztjára.

A kormánynak ingyen adott tanácsokon túl az egykori tisztifőorvos és főpolgármester-jelölt más pártoknak is felajánlotta szakértelmét.

A kétfarkús alpolgármestert, Döme Zsuzsannát lekiscsajozó Deutsch László megjegyezte, neki ez a szavajárása.

A brit királynő vasárnap óta már a Habsburg-császárnál is régebb óta uralkodik: már attól sincs messze, hogy megdöntse a francia XIV. Lajos rekordját.

Orbán miatt egymást üti a két szlovén jobboldali párt: egyikük mellette, másikuk ellene szavazott az EP-ben a magyar jogállamiságról.

Marjan Šarec miniszterelnök új választást akar, nem véletlenül: ezzel megduplázná pártja támogatottságát a legutóbbi, 2018-as voksoláshoz képest.

A hét kérdése

Nagyon sima győzelmet aratott az összellenzék jelöltje ellen Dézsi Csaba András. Sok elemzés született már róla, de mi megkérdezünk téged is.

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Az ijesztő maszkos metálosok a We Are Not Your Kind című új lemezükkel térnek vissza Magyarországra február 4-én.

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás