+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 26. szerda, 18:14
Három jelöltet mutatunk be, mindhárom mellett felsorolunk érveket. A döntést azonban a nép, azaz az Azonnali olvasói hozzák meg. Az Azonnali versenyén a győztes Év Embere egy Azonnali-táskát és egy díszoklevelet fog nyerni, amit szerkesztőségünk – a ti döntésetek értelmében – vagy Berlinbe, vagy Budapestre, vagy Rómába fog kipostázni.

Szavazni a cikk alján lehet csak, addig is jó olvasást!

 

A MERKELI ÖRÖKSÉG

 

1. JELÖLT: ANGELA MERKEL

 

A német kancellár tizenhárom éve áll az ország élén, ezzel már most behozta Helmut Kohl kivételével valamennyi elődjét. De vélhetően Kohl rekordját, a tizenhatévnyi kancellárságot is el fogja tudni érni, ha sikeresen kitölti a mostani, negyedik ciklusát. Márpedig Merkel kancellári hatalmát nem veszélyezteti semmi sem:

 

noha rendszeresen felsikkant örömében vagy ijedtségében a nemzetközi és a magyar sajtó, hogy Merkel megbukott – ő még mindig tartja magát.

 

Idén leadta elegánsan tizennyolc év után a CDU elnöki posztját. Miközben sokan ebben is már a bukását látták, Merkel valójában úgy és annak adta át a CDU vezetését, ahogy és akinek akarta.

 

Merkel sikeresen tette rá a CDU-t egy olyan centrumpályára, aminek a végén a párt minden irányba – a szélsőségek kivételével – koalícióképes lehet. Hogy csökken a CDU támogatottsága, és már nem is lenne meg a többség az SPD-vel? Ez nem Merkel problémája, hanem a szocdemeké. A CDU egyrészről kezdi visszahízni magát, már ismét harminc százalék felett van. Másrészről a merkeli CDU számára a cél úgyis a megújult német társadalom új polgári közepének nagykoalíciója, azaz a CDU/CSU és a Zöldek közötti kormány. Ennek pedig már most is megvan a többsége.

 

Merkel sikeresen vette idén kancellárságának tizenharmadik évét, és fordul rá a tizennyedikre. Már csak kevesebb, mint három év, és behozza Kohl rekordját. Eközben a CDU-t megtartotta az általa kijelölt irányban. Kormányzásának valódi vesztese pedig a baloldal, amely mára fényévekre került egy önálló kormány lehetőségétől.

 

DWA BRATANKI: JAROSŁAW KACZYŃSKI ÉS ORBÁN VIKTOR

 

2. JELÖLT: ORBÁN VIKTOR

 

Orbán Viktor esetében a magyar ellenzéki nyilvánosság minden egyes több százfős tüntetés után a miniszterelnök bukásáról és a jogállam végéről értekezik. Az utóbbi vád persze érthetetlen, mert állítólag a jogállam már az elmúlt majdnem kilenc évben évente legalább hatszor véget ért – de most már aztán igazán! –; nem kevésbé nevetségesek azonban Orbán bukásáról vagy az Európai Néppártból való kizárásáról szóló hírek.

 

Mit látni ezzel szemben?

 

A Fidesz harmadszorra nyerte meg idén a parlamenti mandátumok kétharmadát, stabilan ötven százalék felett áll, a jövő évi EP-választáson jó eséllyel hatvan százalék felett fog teljesíteni.

 

Eközben az egykori szkinhedvezérrel néppártosodó Jobbik szétesett és zuhan össze, az MSZP elnökének nevét még egy MSZP-s se tudná megnevezni, az LMP pedig pár hónap alatt távozásig hergelte (esetleg szó szerint ütötte) két volt társelnökét – ma a törpepártot egy zselézett hajú és egy festett szemöldökű politikus (nevük lényegtelen) vezeti. Ilyen versenyben persze nem nagy dicsőség győzni – de Orbán nem csak a magyar belpolitikát nyerte meg 2018-ban.

 

Orbán az európai politikában is egyre fontosabb tényező, egyre több országban erősödnek a vele és az ő nézeteivel szimpatizáló pártok, politikusok. Rómában, Prágában, Varsóban a kormány zöme, Zágrábban és Bécsben a kormány egy része, a többieknél pedig az erősödő szélsőjobboldali ellenzék gondolkodik hasonlóan a világról, mint Orbán.

 

Persze a magyarországi szájszagú, provinciális nyilvánosság egyrészről naponta jósolja meg, hogy Orbánra mindjárt megharagszanak a németek, másrészről hogy mindjárt ki is zárják az Európai Néppártból – ennek a teljes ellenkezője következett be. Orbán németországi kapcsolatai megszilárdultak, Merkel eleve csak akkor szakítana Budapesttel, ha az Aldinak vagy a BMW-nek lenne bántódása, a német külpolitikát az se érdekelné, ha Budapesten minden ellenzéki újságírót felkötnének.

 

Másrészről Orbán még mindig az Európai Néppárt tagja – ha távozni fog, nem kizárni fogják, hanem ő lép át felemelt fejjel egy esetleg másik, új konzervatív pártcsaládba, amely az EU-párti jobbközép erők jelentős visszaesését hozó EP-választások után akár tényleg létre is jöhet.

 

MATTEO SALVINI SZÉLSŐJOBBOLDALI OLASZ BELÜGYMINISZTER

 

3. JELÖLT: MATTEO SALVINI

 

Matteo Salvini, aki csupán érettségivel rendelkezik, sikeresen tette az északi polgárság szuverenista pártját, a Lega Nordot, amiből lassan-lassan elfogyott a lendület, és 2014-ben majdnem még a római parlamentből is kiesett, egy összolasz nacionalista párttá. Északon és Délen is átvette Berlusconi szavazóinak nagy részét. Az idei parlamenti választáson még a jobbközéppel indult közösen koalícióban, már itt megelőzte Berlusconi Forza Italiáját, de a tizenhét százalék összesen csak a harmadik helyre volt elegendő.

 

Hosszú tárgyalások után végül Salvini ki mert lépni Berlusconi árnyékából, és a baloldali populista Öt Csillag Mozgalommal kötött koalíciót. Matteo Salvini belügyminiszterként megszerezte azt a tárcát, ahol leginkább tudott jól helyezkedni menekültellenes és law&order programjával. Kicsit több mint fél éve van hatalomban a populista római kormány, és Salvini

 

már maga mögé utasított mindenkit: leelőzte a Cinque Stellét, és ma már Salvini egymaga egyedül harminc százalék felett áll. Gyakorlatilag idén megduplázta a támogatottságát, és egy kinézett szélsőjobbosból Olaszország legbefoyásosbb politikusa lett.

 

Ahogy az Il Foglio napilap elemzése írta: Salvini „felfalta“ az összes többi olasz pártot. Az ellenzék romokban: a baloldal Renzivel hadakozik, a jobboldalon Berlusconi próbálkozik, a Cinque Stelle pedig nem tudja se szervezettségben, se keménységben felvenni a versenyt Salviniékkal.

 

A két populista kormánypárt közül Salvini tudott jobban profilírozni: a menekültellenes retorika jobban bejön, mint a gazdagellenes populizmus, amit Grilloék tolnak. Salvininek az sem ártott, hogy a költségvetési hiányról és az eladósodottságról szóló meccset végül elvesztette Brüsszellel szemben, és megszorításokra kényszerül.

 

Az európai parlamenti választások után Salvini európai befolyása is nőni fog. Egyrészről körülötte szerveződhet egy még a mainál is szélesebb EU-ellenes, Moszkva-barát szélsőjobboldal; másrészről Salvini maga se zárja ki, hogy akár az Európai Néppártba tartana, és ott erősítené az orbánista szárnyat.

 

Szavazzatok december 31. délelőtt 10 óráig,
hogy ki legyen az év embere az Azonnalin!

 

A szavazás lezárult, itt a végeredmény:

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ÖVP EP-listavezetője inkább bécsi tévéstúdiókban népszerűsíti magát.

Mi vár Orbánékra? Kizárás? Felfüggesztés? Kilépnek ők maguk? Elnapolják az egészet?

Alexander Dobrindt annyit azonban elismert, a CEU Budapesten tartása ügyében még nem született pozitív döntés a magyar kormány részéről.

Az „Európa Csapat” teljes névsorát csak holnap hozzák nyilvánosságra, de az már biztos, hogy Cseh Katalin is köztük van.

A britek EU-ból való kilépése kapcsán jelentkező zűrzavar a demokrácia halálát jelzi az Egyesült Királyságban, véli az amerikai elnök legidősebb fia.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás