+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2018. december 21. péntek, 15:46
A Publicus Intézet felmérte: nem nagyon ért egyet ebben a kérdésben a Fidesszel a lakosság.

A lakosság döntő többsége, 76 százaléka gondolja úgy, hogy semmi kivetnivaló nincs abban, hogy emberek tüntetnek a munka törvénykönyvének módosítása miatt. Mindez a Publicus Intézetnek, a Népszava megrendelésére készült közvélemény-kutatásából derül ki, minthogy az is, hogy a diplomások azok, akik legkevésbé értenek egyet a tüntetésekkel.

 

A magyar lakosságnak 92 százaléka van tisztában azzal, hogy megváltoztak a túlórával kapcsolatos jogszabályok, ám megoszlik a véleményük abban, hogy jobb, vagy rosszabb lett most nekik. 

 

A megkérdezettek 66 százaléka nem ért egyet azzal, amit a Fidesz mond, azaz, hogy a 400 órásra emelt túlórakeret jó lehetőség lenne arra, hogy az emberek jobban keressenek.

 

A válaszadók háromnegyede (74 százalék) szerint elsősorban azért alakult ki a munkaerőhiány, mert sokan mentek ki külföldre dolgozni, míg 7 százalék szerint azért, mert annyira szárnyal a gazdaság, további 12 százalék úgy gondolja, hogy mindkét ok érdemi.

 

 

Minden vizsgált társadalmi csoport eképpen gondolkodik, legkevésbé a Fidesz-szavazók látják oknak a kivándorlást (57 százalék), leginkább pedig az MSZP- és a Jobbik-szavazók (97 és 92 százalék). A Fidesz-szavazók negyede (24 százalék) szerint a gazdaság teljesítménye az elsődleges ok, míg az MSZP- és a Jobbik-szavazók ezt egyáltalán nem említették (0, 0 százalék).

 

A válaszadók abból a szempontból viszonylag optimisták abban a tekintetben, hogy a munkaadók alkalmazni fogják-e rajtuk a törvényeket (26 százalék) mondja azt, hogy várható, hogy a munkaadó a jelenleginél több túlórát fog elrendelni. Leginkább a legfeljebb nyolc általánost és a szakmunkást végzettek mondják ezt (42 és 30 százalék), illetve a kereskedelemben és az iparban dolgozók tartanak ettől (31 és 28 százalék).

 

 

Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 71 százaléka gondolja úgy, hogy növekedik a törvénymódosítás következtében a dolgozók kiszolgáltatottsága. Az emberek többsége azt sem hiszi el, hogy a munkaerőhiányt enyhítenék a nemrégiben elfogadott változtatások, legalábbis 63 százalék nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.

 

A felmérésből az is kiderül, hogy mely munkavállalói ágazatokban legnagyobb az elutasítottság: ebben a mezőnyben a mezőgazdasági dolgozók vezetnek, nekik 88 százaléka mondja, hogy nem ért egyet, az iparban és szolgáltatásban dolgozóknak 81 százaléka, a kereskedelmi alkalmazottaknak pedig 63 százaléka.

 

Ha érdekel, mi igaz, és mi nem a rabszolgatörvény körül kialakult vitában, van neked egy tisztázó cikkünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A francia politikában és gazdaságban gyakorlatilag nem lehetett karriert csinálni a párizsi Nemzeti Közigazgatási Főiskolán, a legendás ENA-n szerzett diploma nélkül. Macron ennek akar véget vetni, noha maga is az ENA-ról került ki.

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás