Mi történik december 24-én azoknál, akik nem tisztelik a kereszténységet, a nemzet karácsonyfáját, magát a karácsonyt, a kis Jézust sem?
Nálunk is ünnep ám a karácsony, de korábban is feltűnt, hogy mi valahogy máshogy ünneplünk, mint a többiek, hiszen mi nem tiszteljük a kereszténységet, a nemzet karácsonyfáját, magát a karácsonyt, a kis Jézust sem.
A hagyományos reggeli keléskor például évek óta visszafelé hallgatjuk a legnépszerűbb keresztény énekeket. Amikor apukám fekete csuklyában jelenik meg és mormol valamit, akkor már tudom, hogy itt az év legfontosabb napja.
Aztán családilag szoktunk kimenni elvenni a gyerekek szánkóit. Nem csak úgy gonoszságból, hiszen mi is egy család vagyunk, ezért általában felaprítjuk őket, hogy máglyát rakjunk belőlük. Ritka a száraz fa decemberben. Általában még csak kora délelőtt van, mikor mi már körbeálljuk a kertben a tüzet, és furcsa latin szavakat kiabálunk. Egyszer mosolyogtam közben, de a testvérem gyorsan a számra ütött.
Ha érkezik szűzlány, akkor feláldozzuk még gyorsan, hogy aztán fiatalságunkat megőrzendő megfürödjünk a vérében, de ha úgy hozza, vidáman elindulunk a nap első igazi csúcspontjára.
Természetesen a templomgyújtogatásra gondolok, hiszen mi nem tiszteljük a kereszténységet, a nemzet karácsonyfáját, magát a karácsonyt, a kis Jézust sem.
Soha nem felejtem el, mikor gyerekkoromban apu elfelejtett benzint hozni, az volt aztán a nagy kalamajka! Anyu teljesen ki volt rajta akadva, hogy mégis hogy felejthette el az év legfontosabb napján pont azt a hülye kannát, de hatalmas szerencsére ott volt a kocsma előtt Öcsi bácsi Wartburgja, abból könnyedén leszívtuk, én pedig életemben először kipróbálhattam, milyen ráfújni a benzint egy égő fáklyára!
Egy ideig nem értettem, miért annyira fontos a templomok felégetése, de apu azt mondta, minden évben ki kell ütni egy téglát a keresztény kultúrából, különben soha nem jön el a Gonosz.
Tudjátok, így felnőttként azt kell mondjam, semmi nem hozza össze annyira a családot, mint az égő templom látványa. Bárhova megyünk, mindig kiszaladnak mások is a házból akár egy szál köntösben is, megnézni, mi adja ezt a nekem egyszerűen az otthont eszembe juttató illatot! Amikor eszembe jut, mindig arra gondolok, hogy de jó úgy élni, hogy mi nem tiszteljük a kereszténységet, a nemzet karácsonyfáját, magát a karácsonyt, a kis Jézust sem.
Jaj, és még el sem jött az ebéd! Anyu mindig kecskével készül, amit úgy készít el, ahogy szerintem csak ő tud! Először is elvágja a nyakát, a vérét pedig egy ilyen vicces csillag alakban csepegteti ki a padlóra. Ha csak a környékre megyek, már hallom is a kiabálást, hogy ha kicsit is elmaszatolom a pantografonját vagy mit, akkor szíjat hasít a hátamból!
Ha kész a csillag, begyújtjuk azt is, és elénekeljük együtt az Ave Satani című egyházi éneket, és már kezdődhet is a lakoma! Az égő csillag közepére dobott kiskecskét térdre rogyva esszük kézzel, és bár én, szerintem, ha lesz saját családom, átsütöm valamennyire, anyum szerint ezt csak nyersen szabad, mert akkor jár át igazán az ereje.
Ebéd után kicsit lefekszünk aludni, bár én általában inkább vagdosni szoktam magam, ha már úgysem tudok aludni az esti dolgok miatt. Ugyanis mi is szoktunk ajándékozni!
Nem mondom, hogy nem unom például, hogy évek óta az ebédnél már látott kecske fejét kapom meg, de még mindig jobban járok, mint öcsém, aki csak valami fura fogakból kirakott nyakláncokkal szokott gazdagodni, ráadásul mindig azzal viccelődnek nekünk, hogy ezek a legutóbb elköltözött szomszédunktól valók. Haha, mintha hülye lennék, hát ki hagyna ott egy nyakláncot?
A nagy berhelés után jön minden ünnepünk csúcspontja! Mivel nem tiszteljük a kereszténységet, a nemzet karácsonyfáját, magát a karácsonyt, a kis Jézust sem, ezért körbeállunk egy égő fát, és skandáljuk összeölelkezve:
„Égjen a karácsonyfa, égjen a rendőr!”
Gyorsan el is megy minden évben ez a nap, zárásként általában még hálát adunk Barangónak, amiért már több, mint egy évtizeddel korábban kimondta a rádióban a célt, ami mindannyiunkat mozgat. Felolvasunk egy-egy történetet fordítva a Bibliából, aztán irány aludni, hiszen másnap már megyünk is egy akasztófával Tőkés László házához!
Hát, ilyen egy karácsony nálunk, Soros-ügynököknél.
Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
