+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2018. december 20. csütörtök, 08:34
Az ellenzék az RDMSZ-re mutogat a bizalmatlansági indítvány várható sikertelensége miatt, az RMDSZ szerint inkább matekozni kéne. Mindenesetre a román kormány tevékenységével senki nem elégedett, de bukni nem fog.

Csütörtökön újra meg fogják próbálni buktatni a román kormányt egy bizalmatlansági indítvánnyal, és nagyon valószínű, hogy az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan most sem fog sikerülni,

 

Sokan tűkön ülve várták, hogy mit fog ebben a helyzetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség dönteni, de ők is a forgatókönyv szerint működtek: Kelemen Hunor, a szövetség elnöke ugyanis elmondta, a bizalmatlansági indítványról szóló vitán részt fognak venni, de szavazni már nem fognak, ugyanis egyrészt az ellenzék nagyon jól tudja, hogy a kormánybuktatásra nincs esélye, nincs annyi képviselő és szenátor, aki támogatná az indítványt,

 

másrészt az ellenzék nem kínál alternatívát, nem tudni, mit is akarnának, ha kormányra kerülnének.

 

Kelemen elmondta, hogy maguk is elégedetlenek a Viorica Dăncilă által vezetett kormány munkájával, viszont az ellenzéknek közel sincs meg a megfelelő számú szavazata a kormány megbuktatásához – sem velük, sem nélkülük. „Nincs miniszterelnök-jelölt és kormányprogram, az (esetleges) főbb miniszterek nevei sem ismertek. Az ellenzék szándéka nem komoly. A jelenlegi kormánykoalíció teljesítményével sem értünk egyet ugyanakkor: kritikáinkat minden egyes alkalommal elmondtuk, ahogyan a holnapi vita alkalmával is megfogalmazzuk" – magyarázta az RMDSZ elnöke.

 

Kelemen Hunor a kormány gazdaságpolitikáját is bírálta. Rendkívül aggasztónak nevezte azt, hogy a kabinet alig néhány nappal tervezett hatályba lépésük előtt adóügyi intézkedések egész sorával lepte meg a gazdasági, pénzpiaci szereplőket, pánikot okozva az értéktőzsdén, ahol hatalmas zuhanások voltak.

 

Ez pontosan amiatt van, mert Eugen Teodorovici pénzügyminiszter bejelentett egy olyan sürgősségi kormányendeletet, amely egyfajta „kapzsisági adót” vezetne be, és elsősorban az energetikai vállalatok, a telekommunikációs cégek és a bankok kell majd több adót fizessenek jövőtől. Erre azért lenne szükség, hogy a kormány által bevezetett jelentős bér- és nyugdíjemeléseket fedezni tudják.

 

A jobbközép ellenzék 163 törvényhozója a múlt héten terjesztette be a „bűnöző Dragnea bábkormányának” távozását sürgető bizalmatlansági indítványát (címadásban mindig kreatívak), amelynek elfogadásához, vagyis a kormány megbuktatásához 233 voksra lenne szükség. Ezzel együtt meg az RMDSZ-re mutogat az ellenzék, szerintük ők tartják életben a jogállamiság megsértésével vádolt PSD-ALDE kormányt, és – európai néppárti tagsága ellenére – nem hajlandóak segíteni megbuktatását.

 

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az ellenzéknek akkor is hiányozna 20-30 szavazat a kormánybuktatáshoz, ha az RMDSZ 30 képviselője és szenátora megszavazná a bizalmatlansági indítványt.

 

Az RMDSZ kritikájára, miszerint az ellenzék által bizalmatlansági indítvány komolytalan volna, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kvázi azt mondta, hogy az RMDSZ előbb segítsen megbuktatni a jelenlegi kormányt, és majd utána ötleteljenek, hogy mi legyen a továbbiakban. A matekezésbe nem ment bele, azaz arról nem beszélt, hogy szerinte az RMDSZ-szel együtt is honnan jönne ki a további 30 képviselő. Az alsóházban ugyanis Victor Ponta furkálódásainak köszönhetően elfogyott a PSD-ALDE-többség, nem úgy a szenátusban – a bizalmatlansági indítványt ugyanis mindkét ház meg kell szavazza.

 

Az RMDSZ a 2016-os választások után parlamenti együttműködési megállapodást kötött a szociálliberális kormánytöbbséggel. A szövetség kritikusai szerint azonban ennek nem nagyon látszanak az eredményei, és nem sikerült egyetlen kardinális kisebségi kérdésben sem eredményt elérni ennek köszönhetően. Az RMDSZ szerint még ennél is rosszabb lenne a helyzet, ha nem lennének tűzközelben.

 

FOTÓ: rador.ro

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ÖVP EP-listavezetője inkább bécsi tévéstúdiókban népszerűsíti magát.

Mi vár Orbánékra? Kizárás? Felfüggesztés? Kilépnek ők maguk? Elnapolják az egészet?

Alexander Dobrindt annyit azonban elismert, a CEU Budapesten tartása ügyében még nem született pozitív döntés a magyar kormány részéről.

Az „Európa Csapat” teljes névsorát csak holnap hozzák nyilvánosságra, de az már biztos, hogy Cseh Katalin is köztük van.

A britek EU-ból való kilépése kapcsán jelentkező zűrzavar a demokrácia halálát jelzi az Egyesült Királyságban, véli az amerikai elnök legidősebb fia.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás