+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 19. szerda, 18:00
A kis balkáni ország fővárosát egykoron eleve Titovgradnak hívták. Ez az első szobor, amit a volt jugoszláv államfő a délszláv államalakulat szétesése óta kap. A többi jugoszláv államban ugyanis gőzerővel megy a titótlanítás.

Podgoricában, Montenegró fővárosában szerdán felavatták Josip Broz Tito egykori jugoszláv államfő szobrát.

 

 

A szobor híre a többi balkáni országot is bejárta.

 

A szobor felállításáról még október végén döntött a főváros, amely így akart emlékezni Podgorica felszabadulására. Amint Ivan Vuković podgoricai polgármester elmondta, nem jugó nosztalgiáról van szó, hanem így akarják kifejezni: „az ország hű marad az antifasiszta irányhoz”. A politikus kijelentette:

 

noha Tito rendszere nem volt demokratikus, „de az alternatívája még keményebb lett volna”, amivel vélhetően a náci (vagy nácibarát) uralomra gondolt.

 

A montenegrói televízió beszámolója alapján a mai szoboravatáson mind Vuković polgármester, mind Predrag Bošković védelmi miniszter jelen volt. Itt lehet videón megtekinteni, milyen lett a szobor:

 

 

A Vijesti podgoriciai napilap tudósítása szerint az avatáson Zuvdija Hodžić montenegrói akadémikus arról beszélt, hogy

 

noha Tito szobra csak most tért vissza, de „Tito soha nem hagyta el Podgoricát”.

 

A montenegrói tudós „népünk legnagyobb fiának“ nevezte az amúgy horvát-szlovén származású Titót.

 

Miközben Podgorica, amit egykoron eleve Titovgradnak hívtak Jugoszláviában, Titónak szobrot avat, az egykori jugoszláv térségben folytatódik a titótlanítás.

 

Tavaly nyáron például szélsőjobboldali nyomásra Zágráb főpolgármestere a Horvát Nemzeti Színház előtti teret átnevezte Tito térről Horvát Köztársaság terére –, pedig Franjo Tuđman elnöknek, aki nagy tisztelője volt Tito marsallnak, az volt a kérése, hogy a Tito-szobrok és a róla elnevezett közterek maradjanak meg. Ma kérését csak leginkább Fiumében és Isztriában tartják meg: a két vörös régióban, ahol sehol sincs Tuđman-szobor, még vannak Tito utcák és terek.

 

AMIKOR MÉG VOLT ZÁGRÁBBAN TITO TÉR. LEFÚJTÁK

 

De kinek kell ma még Tito?

 

Idén száz évvel ezelőtt alakult meg az első jugoszláv állam, akkor még Szerb-Horvát-Szlovén Királyság név alatt. A szerb dinasztia uralma alatt egyesültek akkor szerbek, horvátok, bosnyákok, szlovénok, montenegróiak és macedónok, de számos olasz, német, albán és magyar is élt a többnemzetiségű országban. Belgrád azonban egy centralizált államot akart, ami miatt kezdettől szembe került főleg a horvát nacionalizmussal.

 

Tito ebből okulva már nem akarta túlcentralizálni a második Jugoszláviát: az egyes nemzetek önálló köztársaságot alakíthattak. Szlovénia vagy Macedónia gyakorlatilag – még mint jugoszláv tagköztársaság – Titónak köszönhetően jelenhetett meg ezzel először a történelemben. Nem véletlen, hogy e két országban ma is relatíve erős a Tito-nosztalgia, a szlovén parlamentbe idén tíz százalékkal bekerült Levica párt nyíltan jugoszlavista, titoista.

 

Horvátországban, noha a szélsőjobboldal rendszeresen jugókommunistázza a baloldali és liberális ellenzéket, pártszinten már nincs jelen a titoizmus. Az isztriai regionális párt (IDS/DDI) ápolja talán leginkább Tito emlékét. A zágrábi balliberális értelmiség lapja – a hivatalosan a szerb kisebbséghez tartozó –, a Novosti szerzőinek többsége nyíltan titoista, idén Yubilej címszó alatt indítottak megemlékezéseket, amiben vezető horvát értelmiségiek mondhatták el, nekik miért fontos Jugoszlávia. Tény:

 

maga a jugoszlavizmus mint eszme is a 19. században a horvátok között született meg, alapvetően a horvát nacionalizmus egyik leágazása volt.

 

Miljenko Jergović zágrábi irodalmár szerint azonban a mai horvát emlékezet hálátlan, ugyanis „Jugoszláviában szabadabbak voltunk, mint most”. Szerinte amúgy egykoron azok voltak a legnagyobb titóisták, akik ma nacionalistaként és katolikusként gyűlölik az akkori országot.

 

Jugoszláviát, újra!

 

Mára gyakorlatilag a horvát lakosságból eltűntek a jugoszlávok. Egy tavaly márciusi felmérés szerint Szerbia polgárainak harminckét, Montenegró lakosságának huszonnyolc százaléka még mindig jugoszlávnak érzi magát – ez az arány Horvátországban csak három százalék.

 

Ha a kérdés viszont nem az identitásra, hanem az államra vonatkozik, akkor már a horvátoknál is majdnem húsz százalék visszakívánná Jugoszláviát. Persze az arányok itt is nagyobbak másutt:

 

a szerbek hetvenegy, a bosznia-hercegovinaiak hatvannyolc és a montenegróiak hatvanhárom százaléka szeretne megint egy Jugoszláviában élni

 

– ez vélhetően azzal is összefügg, hogy ezen országok éleszínvonala marad el leginkább az egykori jugoszláv átlagtól.

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha hihetünk az exit polloknak, a 2019-es EP-választás első csatáját a mainstream erői nyerték a szélsőjobbal szemben.

Természetesen a kiesések számára gondolok: 2010 óta harmadszorra kényszerül másodosztályba a focicsapat.

Migránsozás és sorosozás helyett kivételesen a fenntartható fejlődésért aggódnak a még néppárti kereszténydemokraták.

Állítólag az úzvölgyi katonatemető miatt rágott be az RMDSZ, de amúgy is kínos lehet nekik a kampányfinisben a PSD.

Farkas Flóriánék attól tartanak, beilleszkedni képtelen, idegen kultúrájú milliók fenntartására kellene költeni az állami pénzt.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

A MoMe hallgatói értelmezik újra a stílust mindenféle formában a plakáttól a webdesignig. Május 31-től.

A Piacok Napján, az Erzsébet tér, egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án vasárnap.

Ezt is szerettétek

Hallottad, hogy lesz már megint valami választás, de azt már nem tudod, hogy pontosan miről meg minek meg mikor?

Vajon csak az etnikai alapú szavazást tudják elképzelni a székelyek? Az Azonnali Székelyföldön járt, és megkérdezte a járókelőket.

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Strache politikai pályájának ugyan vége, de ez nem jelenti azt, hogy a zeneit is fel kell adja. Mutatjuk a legjobb számait!

Twitter megosztás Google+ megosztás