+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 19. szerda, 18:00
A kis balkáni ország fővárosát egykoron eleve Titovgradnak hívták. Ez az első szobor, amit a volt jugoszláv államfő a délszláv államalakulat szétesése óta kap. A többi jugoszláv államban ugyanis gőzerővel megy a titótlanítás.

Podgoricában, Montenegró fővárosában szerdán felavatták Josip Broz Tito egykori jugoszláv államfő szobrát.

 

 

A szobor híre a többi balkáni országot is bejárta.

 

A szobor felállításáról még október végén döntött a főváros, amely így akart emlékezni Podgorica felszabadulására. Amint Ivan Vuković podgoricai polgármester elmondta, nem jugó nosztalgiáról van szó, hanem így akarják kifejezni: „az ország hű marad az antifasiszta irányhoz”. A politikus kijelentette:

 

noha Tito rendszere nem volt demokratikus, „de az alternatívája még keményebb lett volna”, amivel vélhetően a náci (vagy nácibarát) uralomra gondolt.

 

A montenegrói televízió beszámolója alapján a mai szoboravatáson mind Vuković polgármester, mind Predrag Bošković védelmi miniszter jelen volt. Itt lehet videón megtekinteni, milyen lett a szobor:

 

 

A Vijesti podgoriciai napilap tudósítása szerint az avatáson Zuvdija Hodžić montenegrói akadémikus arról beszélt, hogy

 

noha Tito szobra csak most tért vissza, de „Tito soha nem hagyta el Podgoricát”.

 

A montenegrói tudós „népünk legnagyobb fiának“ nevezte az amúgy horvát-szlovén származású Titót.

 

Miközben Podgorica, amit egykoron eleve Titovgradnak hívtak Jugoszláviában, Titónak szobrot avat, az egykori jugoszláv térségben folytatódik a titótlanítás.

 

Tavaly nyáron például szélsőjobboldali nyomásra Zágráb főpolgármestere a Horvát Nemzeti Színház előtti teret átnevezte Tito térről Horvát Köztársaság terére –, pedig Franjo Tuđman elnöknek, aki nagy tisztelője volt Tito marsallnak, az volt a kérése, hogy a Tito-szobrok és a róla elnevezett közterek maradjanak meg. Ma kérését csak leginkább Fiumében és Isztriában tartják meg: a két vörös régióban, ahol sehol sincs Tuđman-szobor, még vannak Tito utcák és terek.

 

AMIKOR MÉG VOLT ZÁGRÁBBAN TITO TÉR. LEFÚJTÁK

 

De kinek kell ma még Tito?

 

Idén száz évvel ezelőtt alakult meg az első jugoszláv állam, akkor még Szerb-Horvát-Szlovén Királyság név alatt. A szerb dinasztia uralma alatt egyesültek akkor szerbek, horvátok, bosnyákok, szlovénok, montenegróiak és macedónok, de számos olasz, német, albán és magyar is élt a többnemzetiségű országban. Belgrád azonban egy centralizált államot akart, ami miatt kezdettől szembe került főleg a horvát nacionalizmussal.

 

Tito ebből okulva már nem akarta túlcentralizálni a második Jugoszláviát: az egyes nemzetek önálló köztársaságot alakíthattak. Szlovénia vagy Macedónia gyakorlatilag – még mint jugoszláv tagköztársaság – Titónak köszönhetően jelenhetett meg ezzel először a történelemben. Nem véletlen, hogy e két országban ma is relatíve erős a Tito-nosztalgia, a szlovén parlamentbe idén tíz százalékkal bekerült Levica párt nyíltan jugoszlavista, titoista.

 

Horvátországban, noha a szélsőjobboldal rendszeresen jugókommunistázza a baloldali és liberális ellenzéket, pártszinten már nincs jelen a titoizmus. Az isztriai regionális párt (IDS/DDI) ápolja talán leginkább Tito emlékét. A zágrábi balliberális értelmiség lapja – a hivatalosan a szerb kisebbséghez tartozó –, a Novosti szerzőinek többsége nyíltan titoista, idén Yubilej címszó alatt indítottak megemlékezéseket, amiben vezető horvát értelmiségiek mondhatták el, nekik miért fontos Jugoszlávia. Tény:

 

maga a jugoszlavizmus mint eszme is a 19. században a horvátok között született meg, alapvetően a horvát nacionalizmus egyik leágazása volt.

 

Miljenko Jergović zágrábi irodalmár szerint azonban a mai horvát emlékezet hálátlan, ugyanis „Jugoszláviában szabadabbak voltunk, mint most”. Szerinte amúgy egykoron azok voltak a legnagyobb titóisták, akik ma nacionalistaként és katolikusként gyűlölik az akkori országot.

 

Jugoszláviát, újra!

 

Mára gyakorlatilag a horvát lakosságból eltűntek a jugoszlávok. Egy tavaly márciusi felmérés szerint Szerbia polgárainak harminckét, Montenegró lakosságának huszonnyolc százaléka még mindig jugoszlávnak érzi magát – ez az arány Horvátországban csak három százalék.

 

Ha a kérdés viszont nem az identitásra, hanem az államra vonatkozik, akkor már a horvátoknál is majdnem húsz százalék visszakívánná Jugoszláviát. Persze az arányok itt is nagyobbak másutt:

 

a szerbek hetvenegy, a bosznia-hercegovinaiak hatvannyolc és a montenegróiak hatvanhárom százaléka szeretne megint egy Jugoszláviában élni

 

– ez vélhetően azzal is összefügg, hogy ezen országok éleszínvonala marad el leginkább az egykori jugoszláv átlagtól.

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Csak a képviselők egyharmada szavazott bizalmat Svédország eddigi leggyengébb kormányának, de a radikális jobboldalt sikerült kiszorítani.

Nem látod át, hogy pontosan mi is lesz most szombaton? Tüntetés, sztrájk, vagy útlezárás? Netán mindegyik? Elmondjuk, jelen állás szerint hogyan alakul a hétvége!

Pedig az ortodox egyházfő pár hete még arról beszélt, az okostelefonok szolgaságba döntik felhasználóikat, és elhozhatják az Antikrisztust.

Hiába kérték ki ausztriai állampolgárok a róluk szóló személyes adatokat az óriáscégektől, nem kaptak meg minden lényegi információt – állítja egy adatvédelemmel foglalkozó szervezet.

Ha a Twitter androidos alkalmazását használod, és megváltoztattad a fiókodhoz tartozó e-mail-címet 2014 novembere és 2019 januárja között, van egy rossz hírünk.

A hét kérdése

A rabszolgatörvény nyomán sztrájkban gondolkoznak a szakszervezetek. Neked mi lenne az utolsó csepp a pohárban? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án Karácsony Gergely és Horváth Csaba csapnak össze az ellenzéki főpolgármesteri előválasztás keretein belül!

Dé:Nash, Pe$tipatkány és LIL IOM január 24-én lépnek fel.

Milyen a vidék az egyik legjelentősebb magyar képzőművész szemével?
Január 24-én kiderül!

Végig lehet kóstolni az összes hazai furmintot! Február 7-én!

Világhírű természetfotósok képeit lehet megcsodálni február 16-án Budapesten.

Ezt is szerettétek

Szerinte nyolc és fél éve úgy kéne viselkednie az ellenzéknek a parlamentben, ahogyan azt a rabszolgatörvénynél tette.

Mi az, ami miatt megdicsérné Lázár Jánost, és mi az, ami miatt csak őrá tud gondolni?

Kell-e tőle félni, és eléggé félünk-e tőle már most?

Elmagyarázzuk, ki hogyan ferdíti el a túlóratörvényt, és mi is
az igazság valójában!

Twitter megosztás Google+ megosztás