+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 19. szerda, 18:47
Az Il Foglio napilap az Édes Anna olasz fordításának megjelenésének kapcsán gondolkodik az akkori és a mai Magyarország közötti hasonlóságokról – az urak és cselédek országáról.

Nemrég jelent meg olasz fordításban Kosztolányi Dezső Édes Annája. Ennek kapcsán a jobboldali (berlusconista, iszlámellenes, cionista, de a jelenlegi római kormánnyal szemben felettébb kritikus) napilap, az Il Foglio aktuálpolitizáló recenziót közölt:

 

„Orbán megvadult Magyarországa, amely annyira hasonlít Édes Annára.” A szerző szerint a mai Magyarország Édes Annaként él és szenved csendben az uraktól – de mintha lassan mégis megvadulna a sok megaláztatástól.

 

„Európa édes szíve lázad” – kezdi Simonetta Sciandivasci, a fiatal római irodalmár-újságíró a cikkét, utalva a budapesti tüntetésekre. Szerinte a mai lázadó Magyarország, amely oly sokáig tűrt, Édes Anna sorsához hasonlatos.

 

Ezután a szerző leírja az Édes Anna történetét, amely részletekben 1926-ban már megjelent Olaszországban, de teljes egészében csak most jött ki az Anfora kiadónál. A most megjelent könyv utószavában Antonella Cilento azt írja, hogy Magyarország „egy olyan világ, ahol megesznek, ha étvágygerjesztő vagy, és a társadalmi szabály által előírt közömbösségben mindenki felfal mindenkit“.

 

Majd Simonetta Sciandivasci egy aktuális párhuzamot húz:

 

ahogy Vizy úr nem vette emberszámba se Édes Annát, és ezért tudta lelkiismeretlenül elcsábítani, úgy csábította el Orbán „az édes/jámbor magyarokat”, és azt hitte, már mindenre hajlandók lesznek, még „egy olyan törvényre is, amely rabszolgákká teszi őket, és amely felfalja a népet”.

 

Orbán, aki eddig nagyon jól megtestesítette a szerző szerint a magyarok vágyait és identitáskeresését, elárulta az országot, elárulta a magyaroknak tett ígéretét: nem új identitást adott nekik, amit vártak, hanem megalázta őket, mint Vizy Édes Annát. Ez „egy olyan hiba, amit nehéz megbocsátani, különösen egy olyan nép esetében [mint a magyar], amely a népszavazás eszméjéhez annyira hű”.

 

De mi ez az Il Foglio egyáltalán?

 

Az Il Foglio Olaszország egyik legbefolyásosabb napilapja – nem a példányszáma, hanem az alapító személye, Giuliano Ferrara miatt.

 

A napi harmincezer példányban elkelt újság, amely nagy hangsúlyt fektet a klasszikus műveltséget igénylő témákra (a több oldalas operakritikák sem ritkák) politikailag nehezen leírható: Berlusconi híve a kezdetektől, ma is jobboldali, egyre iszlámellenesebb, Izrael-pártibb, de közben a mai római kormányt – főleg annak primitív stílusa miatt – egyfajta konzervatív elitizmusból megveti.

 

Az újságot 1996-ban az addigi szocialista politikus, értelmiségi, Giuliano Ferrara alapította, aki Berlusconi Forza Italiájának lett az egyik szürke eminenciása. A kommunista nagypolgári családból származó Ferrara, aki papája tudósítói munkája miatt Moszkvában töltötte gyerekkorát, 1996-ban Berlusconi minisztere lett, és

 

gyakorlatilag a berlusconizmus ideológiai védelmére jött ekkor létre az Il Foglio.

 

A hatalmas étvágyára büszke és magát „vallásos ateistának” tartó újságíró és a Forza Italia-elnök Berlusconi a mai napig jó viszonyban vannak.

 

Ferrara az utóbbi időkben iszlámkritikus, a homoszexualitást természetellenes aberrációnak tartó, illetce radikális abortuszellenes véleményeivel, valamint Matteo Salvini szélsőjobboldali politikájának bírálójaként hallat magáról – az Il Foglio-t azonban már nem ő irányítja.

 

A lap – és maga Ferrara is – Magyarországgal sokszor – és a nyugati lapok sokszor felületes, klissészerű cikkeivel ellentétben elég alapos elemzésekben – foglalkozik.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás