+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 19. szerda, 18:47
Az Il Foglio napilap az Édes Anna olasz fordításának megjelenésének kapcsán gondolkodik az akkori és a mai Magyarország közötti hasonlóságokról – az urak és cselédek országáról.

Nemrég jelent meg olasz fordításban Kosztolányi Dezső Édes Annája. Ennek kapcsán a jobboldali (berlusconista, iszlámellenes, cionista, de a jelenlegi római kormánnyal szemben felettébb kritikus) napilap, az Il Foglio aktuálpolitizáló recenziót közölt:

 

„Orbán megvadult Magyarországa, amely annyira hasonlít Édes Annára.” A szerző szerint a mai Magyarország Édes Annaként él és szenved csendben az uraktól – de mintha lassan mégis megvadulna a sok megaláztatástól.

 

„Európa édes szíve lázad” – kezdi Simonetta Sciandivasci, a fiatal római irodalmár-újságíró a cikkét, utalva a budapesti tüntetésekre. Szerinte a mai lázadó Magyarország, amely oly sokáig tűrt, Édes Anna sorsához hasonlatos.

 

Ezután a szerző leírja az Édes Anna történetét, amely részletekben 1926-ban már megjelent Olaszországban, de teljes egészében csak most jött ki az Anfora kiadónál. A most megjelent könyv utószavában Antonella Cilento azt írja, hogy Magyarország „egy olyan világ, ahol megesznek, ha étvágygerjesztő vagy, és a társadalmi szabály által előírt közömbösségben mindenki felfal mindenkit“.

 

Majd Simonetta Sciandivasci egy aktuális párhuzamot húz:

 

ahogy Vizy úr nem vette emberszámba se Édes Annát, és ezért tudta lelkiismeretlenül elcsábítani, úgy csábította el Orbán „az édes/jámbor magyarokat”, és azt hitte, már mindenre hajlandók lesznek, még „egy olyan törvényre is, amely rabszolgákká teszi őket, és amely felfalja a népet”.

 

Orbán, aki eddig nagyon jól megtestesítette a szerző szerint a magyarok vágyait és identitáskeresését, elárulta az országot, elárulta a magyaroknak tett ígéretét: nem új identitást adott nekik, amit vártak, hanem megalázta őket, mint Vizy Édes Annát. Ez „egy olyan hiba, amit nehéz megbocsátani, különösen egy olyan nép esetében [mint a magyar], amely a népszavazás eszméjéhez annyira hű”.

 

De mi ez az Il Foglio egyáltalán?

 

Az Il Foglio Olaszország egyik legbefolyásosabb napilapja – nem a példányszáma, hanem az alapító személye, Giuliano Ferrara miatt.

 

A napi harmincezer példányban elkelt újság, amely nagy hangsúlyt fektet a klasszikus műveltséget igénylő témákra (a több oldalas operakritikák sem ritkák) politikailag nehezen leírható: Berlusconi híve a kezdetektől, ma is jobboldali, egyre iszlámellenesebb, Izrael-pártibb, de közben a mai római kormányt – főleg annak primitív stílusa miatt – egyfajta konzervatív elitizmusból megveti.

 

Az újságot 1996-ban az addigi szocialista politikus, értelmiségi, Giuliano Ferrara alapította, aki Berlusconi Forza Italiájának lett az egyik szürke eminenciása. A kommunista nagypolgári családból származó Ferrara, aki papája tudósítói munkája miatt Moszkvában töltötte gyerekkorát, 1996-ban Berlusconi minisztere lett, és

 

gyakorlatilag a berlusconizmus ideológiai védelmére jött ekkor létre az Il Foglio.

 

A hatalmas étvágyára büszke és magát „vallásos ateistának” tartó újságíró és a Forza Italia-elnök Berlusconi a mai napig jó viszonyban vannak.

 

Ferrara az utóbbi időkben iszlámkritikus, a homoszexualitást természetellenes aberrációnak tartó, illetce radikális abortuszellenes véleményeivel, valamint Matteo Salvini szélsőjobboldali politikájának bírálójaként hallat magáról – az Il Foglio-t azonban már nem ő irányítja.

 

A lap – és maga Ferrara is – Magyarországgal sokszor – és a nyugati lapok sokszor felületes, klissészerű cikkeivel ellentétben elég alapos elemzésekben – foglalkozik.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért nem történik semmi a Magyarországi ellenes hetes cikkel? A román elnökség részéről ígérik: áprilisban tárgyalni fognak az ügyről.

Húsz év megfigyelését elemezve tudósok arra jutottak: ugyan ritkábban alakulnak ki a nyugodt tengervízen hirtelen megjelenő óriáshullámok, de évről évre egyre nagyobb lesz a méretük.

Már be is jelentették az abortuszjogok pártolói: beperelik Mississippit,
hogy blokkolják a törvényt.

Edvard Munch híres képén valójában nem is az alak sikolt, sokkal inkább csak ő maga hall sikoltást – állítja a Brit Múzeum.

Hát mi mással foglalkozna az eheti Azonnali-lista, mint az esti Szlovákia-Magyarország szuperrangadóval? Ezúttal taktikai tanácsokkal látjuk el Rossi szövetségi kapitányt.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás