+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 19. szerda, 18:47
Az Il Foglio napilap az Édes Anna olasz fordításának megjelenésének kapcsán gondolkodik az akkori és a mai Magyarország közötti hasonlóságokról – az urak és cselédek országáról.

Nemrég jelent meg olasz fordításban Kosztolányi Dezső Édes Annája. Ennek kapcsán a jobboldali (berlusconista, iszlámellenes, cionista, de a jelenlegi római kormánnyal szemben felettébb kritikus) napilap, az Il Foglio aktuálpolitizáló recenziót közölt:

 

„Orbán megvadult Magyarországa, amely annyira hasonlít Édes Annára.” A szerző szerint a mai Magyarország Édes Annaként él és szenved csendben az uraktól – de mintha lassan mégis megvadulna a sok megaláztatástól.

 

„Európa édes szíve lázad” – kezdi Simonetta Sciandivasci, a fiatal római irodalmár-újságíró a cikkét, utalva a budapesti tüntetésekre. Szerinte a mai lázadó Magyarország, amely oly sokáig tűrt, Édes Anna sorsához hasonlatos.

 

Ezután a szerző leírja az Édes Anna történetét, amely részletekben 1926-ban már megjelent Olaszországban, de teljes egészében csak most jött ki az Anfora kiadónál. A most megjelent könyv utószavában Antonella Cilento azt írja, hogy Magyarország „egy olyan világ, ahol megesznek, ha étvágygerjesztő vagy, és a társadalmi szabály által előírt közömbösségben mindenki felfal mindenkit“.

 

Majd Simonetta Sciandivasci egy aktuális párhuzamot húz:

 

ahogy Vizy úr nem vette emberszámba se Édes Annát, és ezért tudta lelkiismeretlenül elcsábítani, úgy csábította el Orbán „az édes/jámbor magyarokat”, és azt hitte, már mindenre hajlandók lesznek, még „egy olyan törvényre is, amely rabszolgákká teszi őket, és amely felfalja a népet”.

 

Orbán, aki eddig nagyon jól megtestesítette a szerző szerint a magyarok vágyait és identitáskeresését, elárulta az országot, elárulta a magyaroknak tett ígéretét: nem új identitást adott nekik, amit vártak, hanem megalázta őket, mint Vizy Édes Annát. Ez „egy olyan hiba, amit nehéz megbocsátani, különösen egy olyan nép esetében [mint a magyar], amely a népszavazás eszméjéhez annyira hű”.

 

De mi ez az Il Foglio egyáltalán?

 

Az Il Foglio Olaszország egyik legbefolyásosabb napilapja – nem a példányszáma, hanem az alapító személye, Giuliano Ferrara miatt.

 

A napi harmincezer példányban elkelt újság, amely nagy hangsúlyt fektet a klasszikus műveltséget igénylő témákra (a több oldalas operakritikák sem ritkák) politikailag nehezen leírható: Berlusconi híve a kezdetektől, ma is jobboldali, egyre iszlámellenesebb, Izrael-pártibb, de közben a mai római kormányt – főleg annak primitív stílusa miatt – egyfajta konzervatív elitizmusból megveti.

 

Az újságot 1996-ban az addigi szocialista politikus, értelmiségi, Giuliano Ferrara alapította, aki Berlusconi Forza Italiájának lett az egyik szürke eminenciása. A kommunista nagypolgári családból származó Ferrara, aki papája tudósítói munkája miatt Moszkvában töltötte gyerekkorát, 1996-ban Berlusconi minisztere lett, és

 

gyakorlatilag a berlusconizmus ideológiai védelmére jött ekkor létre az Il Foglio.

 

A hatalmas étvágyára büszke és magát „vallásos ateistának” tartó újságíró és a Forza Italia-elnök Berlusconi a mai napig jó viszonyban vannak.

 

Ferrara az utóbbi időkben iszlámkritikus, a homoszexualitást természetellenes aberrációnak tartó, illetce radikális abortuszellenes véleményeivel, valamint Matteo Salvini szélsőjobboldali politikájának bírálójaként hallat magáról – az Il Foglio-t azonban már nem ő irányítja.

 

A lap – és maga Ferrara is – Magyarországgal sokszor – és a nyugati lapok sokszor felületes, klissészerű cikkeivel ellentétben elég alapos elemzésekben – foglalkozik.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás