+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Mikecz Dániel
2018. december 18. kedd, 08:16
Nem csak a focihuligánokról van szó, de az ellenzék szerdai parlamenti akciója óta a szabályok tisztelete is megtört a tüntetők szemében. A rendőrség is határozottabban használja a széles jogosítványait, ez pedig az autoriter rendszerről szóló ellenzéki narratívát igazolja.

A mostani tüntetési hullám kapcsán több helyen megírták újságírók, elemzők annak erőszakosságát, ami a radikális jobboldali tüntetési kultúrán kívül szokatlan, új jelenség. Az erőszak egy tüntetésen megjelenhet tárgyak vagy személyek ellen, amelynek vannak nyilvánvaló fokozatai. Egy kuka felborítása is erőszak, de nem olyan mértékű, mint egy autó, esetleg rendőrautó felgyújtása.

 

Személyek közötti erőszak a lökdösődés is, de nem mérhető össze azzal, ha fegyveresen, célzottan csapnak össze tüntető csoportok és a rendfenntartók. Nem véletlenül hasonlították össze a mostani tüntetéseket a 2006-os forró ősz eseményeivel, amikor jobboldali tüntetések folytak a szocialista-liberális kormány ellen.

 

Azóta a rendőrség is megtanulta kezelni a tüntetéseket, kiszűrni, leválasztani az erőszakosabb tüntetőket és kifárasztani a többieket.

 

Mikor verekednek, és mikor rongálnak?

 

A 2010 óta szervezett demonstrációkon akadt példa személyek elleni erőszakra, amikor Orbán Viktor beszéde alatt Juhász Péter által szervezett fütyülős tüntetésen véresre verték Ungváry Krisztiánt a kormánypárti közönség tagjai közül néhányan.

 

Tárgyak elleni erőszak volt a második netadós tüntetésen 2014-ben, amikor billentyűzetekkel dobálták meg a Fidesz Lendvay utcai székházát. Ezt az épületet foglalta el továbbá az Alkotmány Nem Játék csoport még 2013-ban, amikor kisebb károk keletkeztek az épületben. A legerőszakosabb fellépésre a Ligetvédő mozgalom akciói közben került sor elsősorban az építkezést felügyelő biztonságiak részéről.

 

A rendőrség ugyanakkor nem oszlatta fel a spontán tüntetéseket, foglalásokat a 2012-13-as hallgatói demonstrációi és a 2017-es CEU-tüntetések során sem. Legutóbb a Független Diákparlament tüntetésén történt, hogy a rendőrség a közlekedési szabályok megsértésére hivatkozva bírságolt meg tüntető fiatalokat.

 

A focihuligánok és a szabályok tekintélye

 

A rabszolgatörvény elfogadása miatt megkezdődött tüntetési hullám erőszakosságának több oka is van. Máshol is megjegyezték, hogy új csoportok jelentek meg a tüntetéseken, más volt a tömeg összetétele, mint a korábbi CEU-s megmozdulásokon, vagy például a Tanítanék mozgalom 2016-os tüntetésein.

 

Feltételezhető, hogy ezeknek az embereknek van tapasztalatuk a rendőrséggel, biztonságiakkal való konfliktusokkal kapcsolatban, vagy van hajlamuk az erőszakosabb cselekedetekre. A 2006-os forró ősz során is a futballhuligán szubkultúra erőszakossága, tudása miatt került sor a rendőrök bántalmazására, autók felgyújtására. Feltételezhető, hogy a mostani demonstrációkon megjelenő jobbikos, radikális jobboldali tüntetők egy része rendelkezik 2010 előtti tiltakozási tapasztalatokkal, vagy tagja a szurkolói szubkultúrának.

 

A radikális tüntetők megjelenése azonban nem az egyetlen ok. Ugyanilyen fontos, hogy megtört a szabályok tekintélye.

 

Az ellenzéki pártok országházi akciója múlt hét szerdán szembement a szokásokkal, hirtelen megváltoztatta a parlamenti politizálásról alkotott képet. Az ellenzék támogatói számára

 

meggyengült ezzel a kormány és az erőszakszervezetek autoritása, a szabályok hatalma.

 

Aristide Zolberg társadalomkutató a francia 1968-as események kapcsán az “őrület pillanatának” (moment of madness) nevezte azt a pillanatot, amikor úgy érezhetik a tüntetők, hogy minden lehetséges. Lehetőség van a düh, öröm, gúny szabad kifejezésére, a dolgok átnevezésére.

 

Spontán, mint egy karnevál?

 

Ezt az érzést erősítette a szerdai tüntetés spontaneitása is. Bár a tüntetést az ellenzéki pártok hirdették meg, de nem volt kifejezett vezetője a tömegnek. Nem moderálta ez érzelmek kifejezését a több nappal korábbi meghirdetés, a szervezés, beszédek, rendezők. Bárhonnan lehetett csatlakozni, így lehetőségük volt a fent említett radikálisabb csoportoknak részt venniük a tüntetéseken.

 

A spontaneitás, a vezetés hiánya – akárcsak egy középkori karneválon – megkérdőjelezi továbbá a fennálló hierarchiákat, tekintélyeket. Az ilyen helyzetben a felszabadult tömegben nagyobb az esély az erőszakra, a rendfenntartókkal való összecsapásra.

 

Erőszakra azonban nem kizárólag a tüntetők miatt került sor: a rendőrség paprikaspray-vel fújt le békés tiltakozókat, bántalmaztak előállítottakat.

 

Érezhetően megváltozott, ahogyan a rendőrség kezelte a szerdai demonstrációt

 

Minden bizonnyal annak lehetünk tanúi kicsiben, ami lejátszódott nemzetközi szinten. Az 1970-1980-as években egyre inkább szelídült Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a tüntetések rendőri kezelése, a súlypont ez erőszak megelőzésén és a partnerségen volt.

 

Az ezredforduló után a nemzetközi, globalizációkritikus mozgósítások során azonban a rendőrség sokkal erőszakosabbá vált. A valós terrorveszély, a határőri funkciók ellátása és a kormány erődemonstrációi miatt (TEK páncélozott autó karácsonyi vásárokon, repülőtéren) a magyar rendőrséget is elérte ez a remilitarizációs folyamat, megváltoztatta annak szervezeti kultúráját.

 

A három éve tartó tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt ráadásul jóval szélesebb a rendőrség jogköre. Megszokhatták a rendőrök, hogy nem kell indokolnia az igazoltatást,

 

hogy nagyobb hatalmuk van az állampolgár felett.

 

Eszkalálódhat-e a helyzet?

 

Kérdés, hogy eszkalálódik, esetleg deeszkalálódik majd az erőszak a további tüntetéseken. A híradások szerint szerdán még 35 embert, majd csütörtökön 16 főt állítottak elő. Vasárnap nem állítottak elő senkit, azonban könnygázt újra bevetett a rendőrség, hétfőn pedig egy embert állítottak elő. Ez deeszkalálódásra utal, amelyet erősít az is, hogy a szervezők felhívták a figyelmet a békés tüntetésre.

 

Az országgyűlési képviselőkkel szembeni erőszak azonban felveti annak lehetőségét, hogy további konfliktusokra kerüljön sor.

 

Az ellenzék szempontjából ugyanakkor a rendőrség erőszakossága erősíti, igazolja a rendszer autokratikus jellegéről szóló elbeszélést.

 

A hierarchiák felbomlása és a szabályoknak a magasabb rendű jogok való megszegése azonban nem öncél vagy a tüntetések nem szándékolt velejárója. Míg az előbbi közelebb viszi a tüntetők és a választók számára az ellenzéki politikusokat, az utóbbi a tenni akarás és képesség bizonyítéka. A rabszolgatörvény visszavonásának hiányában ezek a mostani tüntetések legfontosabb következményei.

 

FOTÓ: Gergely Előd Gellért / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Hiába állt össze a Strache-lista, Strache indulása még mindig kétséges, mivel az FPÖ bejelentette: még a választások előtt óvást nyújt be az egész Team Strache ellen.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás