+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Mikecz Dániel
2018. december 18. kedd, 08:16
Nem csak a focihuligánokról van szó, de az ellenzék szerdai parlamenti akciója óta a szabályok tisztelete is megtört a tüntetők szemében. A rendőrség is határozottabban használja a széles jogosítványait, ez pedig az autoriter rendszerről szóló ellenzéki narratívát igazolja.

A mostani tüntetési hullám kapcsán több helyen megírták újságírók, elemzők annak erőszakosságát, ami a radikális jobboldali tüntetési kultúrán kívül szokatlan, új jelenség. Az erőszak egy tüntetésen megjelenhet tárgyak vagy személyek ellen, amelynek vannak nyilvánvaló fokozatai. Egy kuka felborítása is erőszak, de nem olyan mértékű, mint egy autó, esetleg rendőrautó felgyújtása.

 

Személyek közötti erőszak a lökdösődés is, de nem mérhető össze azzal, ha fegyveresen, célzottan csapnak össze tüntető csoportok és a rendfenntartók. Nem véletlenül hasonlították össze a mostani tüntetéseket a 2006-os forró ősz eseményeivel, amikor jobboldali tüntetések folytak a szocialista-liberális kormány ellen.

 

Azóta a rendőrség is megtanulta kezelni a tüntetéseket, kiszűrni, leválasztani az erőszakosabb tüntetőket és kifárasztani a többieket.

 

Mikor verekednek, és mikor rongálnak?

 

A 2010 óta szervezett demonstrációkon akadt példa személyek elleni erőszakra, amikor Orbán Viktor beszéde alatt Juhász Péter által szervezett fütyülős tüntetésen véresre verték Ungváry Krisztiánt a kormánypárti közönség tagjai közül néhányan.

 

Tárgyak elleni erőszak volt a második netadós tüntetésen 2014-ben, amikor billentyűzetekkel dobálták meg a Fidesz Lendvay utcai székházát. Ezt az épületet foglalta el továbbá az Alkotmány Nem Játék csoport még 2013-ban, amikor kisebb károk keletkeztek az épületben. A legerőszakosabb fellépésre a Ligetvédő mozgalom akciói közben került sor elsősorban az építkezést felügyelő biztonságiak részéről.

 

A rendőrség ugyanakkor nem oszlatta fel a spontán tüntetéseket, foglalásokat a 2012-13-as hallgatói demonstrációi és a 2017-es CEU-tüntetések során sem. Legutóbb a Független Diákparlament tüntetésén történt, hogy a rendőrség a közlekedési szabályok megsértésére hivatkozva bírságolt meg tüntető fiatalokat.

 

A focihuligánok és a szabályok tekintélye

 

A rabszolgatörvény elfogadása miatt megkezdődött tüntetési hullám erőszakosságának több oka is van. Máshol is megjegyezték, hogy új csoportok jelentek meg a tüntetéseken, más volt a tömeg összetétele, mint a korábbi CEU-s megmozdulásokon, vagy például a Tanítanék mozgalom 2016-os tüntetésein.

 

Feltételezhető, hogy ezeknek az embereknek van tapasztalatuk a rendőrséggel, biztonságiakkal való konfliktusokkal kapcsolatban, vagy van hajlamuk az erőszakosabb cselekedetekre. A 2006-os forró ősz során is a futballhuligán szubkultúra erőszakossága, tudása miatt került sor a rendőrök bántalmazására, autók felgyújtására. Feltételezhető, hogy a mostani demonstrációkon megjelenő jobbikos, radikális jobboldali tüntetők egy része rendelkezik 2010 előtti tiltakozási tapasztalatokkal, vagy tagja a szurkolói szubkultúrának.

 

A radikális tüntetők megjelenése azonban nem az egyetlen ok. Ugyanilyen fontos, hogy megtört a szabályok tekintélye.

 

Az ellenzéki pártok országházi akciója múlt hét szerdán szembement a szokásokkal, hirtelen megváltoztatta a parlamenti politizálásról alkotott képet. Az ellenzék támogatói számára

 

meggyengült ezzel a kormány és az erőszakszervezetek autoritása, a szabályok hatalma.

 

Aristide Zolberg társadalomkutató a francia 1968-as események kapcsán az “őrület pillanatának” (moment of madness) nevezte azt a pillanatot, amikor úgy érezhetik a tüntetők, hogy minden lehetséges. Lehetőség van a düh, öröm, gúny szabad kifejezésére, a dolgok átnevezésére.

 

Spontán, mint egy karnevál?

 

Ezt az érzést erősítette a szerdai tüntetés spontaneitása is. Bár a tüntetést az ellenzéki pártok hirdették meg, de nem volt kifejezett vezetője a tömegnek. Nem moderálta ez érzelmek kifejezését a több nappal korábbi meghirdetés, a szervezés, beszédek, rendezők. Bárhonnan lehetett csatlakozni, így lehetőségük volt a fent említett radikálisabb csoportoknak részt venniük a tüntetéseken.

 

A spontaneitás, a vezetés hiánya – akárcsak egy középkori karneválon – megkérdőjelezi továbbá a fennálló hierarchiákat, tekintélyeket. Az ilyen helyzetben a felszabadult tömegben nagyobb az esély az erőszakra, a rendfenntartókkal való összecsapásra.

 

Erőszakra azonban nem kizárólag a tüntetők miatt került sor: a rendőrség paprikaspray-vel fújt le békés tiltakozókat, bántalmaztak előállítottakat.

 

Érezhetően megváltozott, ahogyan a rendőrség kezelte a szerdai demonstrációt

 

Minden bizonnyal annak lehetünk tanúi kicsiben, ami lejátszódott nemzetközi szinten. Az 1970-1980-as években egyre inkább szelídült Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a tüntetések rendőri kezelése, a súlypont ez erőszak megelőzésén és a partnerségen volt.

 

Az ezredforduló után a nemzetközi, globalizációkritikus mozgósítások során azonban a rendőrség sokkal erőszakosabbá vált. A valós terrorveszély, a határőri funkciók ellátása és a kormány erődemonstrációi miatt (TEK páncélozott autó karácsonyi vásárokon, repülőtéren) a magyar rendőrséget is elérte ez a remilitarizációs folyamat, megváltoztatta annak szervezeti kultúráját.

 

A három éve tartó tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt ráadásul jóval szélesebb a rendőrség jogköre. Megszokhatták a rendőrök, hogy nem kell indokolnia az igazoltatást,

 

hogy nagyobb hatalmuk van az állampolgár felett.

 

Eszkalálódhat-e a helyzet?

 

Kérdés, hogy eszkalálódik, esetleg deeszkalálódik majd az erőszak a további tüntetéseken. A híradások szerint szerdán még 35 embert, majd csütörtökön 16 főt állítottak elő. Vasárnap nem állítottak elő senkit, azonban könnygázt újra bevetett a rendőrség, hétfőn pedig egy embert állítottak elő. Ez deeszkalálódásra utal, amelyet erősít az is, hogy a szervezők felhívták a figyelmet a békés tüntetésre.

 

Az országgyűlési képviselőkkel szembeni erőszak azonban felveti annak lehetőségét, hogy további konfliktusokra kerüljön sor.

 

Az ellenzék szempontjából ugyanakkor a rendőrség erőszakossága erősíti, igazolja a rendszer autokratikus jellegéről szóló elbeszélést.

 

A hierarchiák felbomlása és a szabályoknak a magasabb rendű jogok való megszegése azonban nem öncél vagy a tüntetések nem szándékolt velejárója. Míg az előbbi közelebb viszi a tüntetők és a választók számára az ellenzéki politikusokat, az utóbbi a tenni akarás és képesség bizonyítéka. A rabszolgatörvény visszavonásának hiányában ezek a mostani tüntetések legfontosabb következményei.

 

FOTÓ: Gergely Előd Gellért / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

Megváltoztatta működési szabályait a YouTube: szakszervezetet alapítanának a platform alkotói.

A piacvezető online bolt statisztikái elképesztően sokat javulnak évről évre, de úgy tűnik, hogy még mindig van hova nőni, ha black friday-ről van szó.

A Mexikóba menekült volt államfő szerint a lépés alkotmányellenes, és a történelem „legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa”.

Parlamenti többséget találni mindehhez katalán függetlenségpártiak nélkül már nem lesz olyan egyszerű.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás