Hogyan lett Csehország liberális zárvány, és hol vannak még Európában kommunisták?

2018.12.18. 13:22

Olaszország ketté, Románia három részre szakadt, bezzeg Magyarország egységes. Legalábbis, ha az európai pártcsaládok támogatottságát nézzük. Mutatunk egy izgalmas infografikát!

Hogyan lett Csehország liberális zárvány, és hol vannak még Európában kommunisták?

Régiós bontásban vizsgálta az európai pártprefenciákat a Europe Elects infografikája. Először megmutatjuk ezt:

Az adatvizualizáció a legfrissebb tagállami közvélemény-kutatási eredmények átlagolásából született, és azért izgalmas, mert jól leolvashatóak róla a különféle EP-frakciók és európai pártcsaládok országokon belül támogatottságának megoszlásai, és azon belül is az, hogy mennyire vannak előnyben egy-egy régión belül.

Magyarország kevésbé izgalmas, itt a nyugati és a keleti régiókban is a jobbközép Európai Néppárthoz tartozó Fidesz jelentős, 50 százalék fölötti előnyét mutatják, míg az ország középső régióiban ennél kicsit alacsonyabb, 40-50 százalék közötti támogatottságot. Horvátországban ugyanez a helyzet: a kormányzó jobbközép HDZ mindenhol az élen áll.

Ennél megosztottabb képet mutat Románia, ahol Erdélyen az Európai Néppárt (ide tartozik a magyar RMDSZ és a román jobboldali ellenzéki Nemzeti Liberális Párt, a PNL, valamint a Traian Băsescu volt román elnök pártja, a Népi Mozgalom Párt, a PMP), illetve a liberális ALDE osztozik. Utóbbi EP-frakciót helyben a szintén ALDE nevű kisebbik kormánypárt képviseli, de bár még nincsenek EP-képviselőik, ide szokás számolni a román Momentumnak is nevezett elitellenes ellenzéki USR-t és a volt technokrata miniszterelnök, Dacian Cioloș most alakult új, PLUS nevű pártját is. Moldvában és Bukarestben szintén a liberális pártok erősek, míg a többi régióban az Európai Parlament balközép S&D frakcióját erősítő/gyengítő, nevében szociáldemokrata kormánypárt, a PSD.

Csehországban a jelenleg kisebbségben kormányzó Andrej Babiš pártja, az ALDE-hoz tartozó ANO 2011 vezet a legtöbb régióban; míg Lengyelországban kirajzolódik a kelet-nyugat megosztottság: a konzervatív ECR frakció tagja és brexit után várhatóan legerősebb pártja, a kormányon lévő nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) keletről nyugatra egyre kisebb támogatottsággal bír, a nyugati régiókban már a Néppártot erősítő jobboldali-liberális Polgári Platform erős.

Ausztriában a néppárti, nagyobbik kormánypártot adó jobbközép ÖVP uralja a legtöbb régiót, csak Bécs és Burgenland vörös: itt az S&D-t erősítő SPÖ erős; míg a kisebbik kormánypárt, a szélsőjobboldali FPÖ csak Karintiában van enyhe előnyben (Jörg Haider öröksége).

Németországban enyhe előnyt mutat a néppárti, nagyobbik kormányerőt adó CDU/CSU a legtöbb régióban. A korábban stabil második erőnek számító szociáldemokrata SPD már régi fellegváraiban sincs az első helyen, a fővárosban. Berlinben a térkép szerint a szélsőbalos GUE/NGL frakcióhoz tartózó Die Linke (Baloldal) a legerősebb, habár egy ideje ez már nem igaz: nemrég ugyanis az elmúlt hónapokban új erőre kapó Zöldek átvették a vezetést a fővárosban. Baden-Württembergben és északon, Hamburgban is a zöldek erősek, Szászországban és Türingiában viszont az EU-kritikus, a jövő évi EP-választást követően minden bizonnyal megszűnő EFDD-frakciót erősítő bevándorlásellenes Alternative für Deutschland nagyobb támogatottságát mutatja a grafika.

Ugyanígy az EFDD erős Dél-Olaszországban, pláne Szicíliában, itt a frakció helyi ereje a nagyobbik olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom. Olaszország északi részén a kisebbik, de az országos közvélemény-kutatásokban már vezető kormánypárt, a Matteo Salvini belügyminiszter által vezetett Liga előnyét láthatjuk. Az egyetlen kilógó régió Toszkána, ahol az S&D-t erősítő szocdem Demokrata Párt mutat egy enyhe előnyt.

Franciaország is megosztott: az észak-keleti régiókban a szélsőjobboldali ENF-frakciót erősítő Nemzeti Gyűlés, Marine Le Pen pártja van előnyben; az ország középső régióiban enyhe, nyugaton komolyabb előnyt mutat az EP-választásnak a liberális ALDE-val együtt nekiinduló Emmanuel Macron elnök pártja, a már hivatalos ideológiával is bíró En Marche. Délen, Occitanie régióban a Jean-Luc Mélenchon vezette Baloldali Front erős, amely az EP szélbalos GUE/NGL-frakciójában ül.

Görögországban az EU ellenségének a neoliberalizmust és a szélsőjobboldalt látó Alekszisz Ciprasz miniszterelnök baloldali kormánypártja, a Sziriza már csak Krétán és az Athént körülölelő Attika megyében áll az élen, mindenhol máshol a jobbközép néppárti Új Demokrácia vezeti a közvélemény-kutatásokat.

Spanyolországban három párt között oszlik meg a szavazatok nagy része. Az ország északkeleti tartományában Mariano Rajoy korábbi miniszterelnök pártja, az EPP-hez tartozó Néppárt a legerősebb. A jelenleg is kormányzó – és az S&D-hez húzó Spanyol Szocialista Munkáspárt az ország déli részén erős. A centrista, liberális ALDE-frakcióban ülő Ciudadanos (Polgárok) pártja eközben Madridban, Katalóniában, Aragóniában és Valencia tartományban van domináns helyzetben. Sehol sem a legerősebb egyelőre az orbáni, keményvonalas migrációs politikát támogató, az ECR soraiban ülő radikális-jobboldali VOX párt.

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek