Olaszország ketté, Románia három részre szakadt, bezzeg Magyarország egységes. Legalábbis, ha az európai pártcsaládok támogatottságát nézzük. Mutatunk egy izgalmas infografikát!
Régiós bontásban vizsgálta az európai pártprefenciákat a Europe Elects infografikája. Először megmutatjuk ezt:
Az adatvizualizáció a legfrissebb tagállami közvélemény-kutatási eredmények átlagolásából született, és azért izgalmas, mert jól leolvashatóak róla a különféle EP-frakciók és európai pártcsaládok országokon belül támogatottságának megoszlásai, és azon belül is az, hogy mennyire vannak előnyben egy-egy régión belül.
Magyarország kevésbé izgalmas, itt a nyugati és a keleti régiókban is a jobbközép Európai Néppárthoz tartozó Fidesz jelentős, 50 százalék fölötti előnyét mutatják, míg az ország középső régióiban ennél kicsit alacsonyabb, 40-50 százalék közötti támogatottságot. Horvátországban ugyanez a helyzet: a kormányzó jobbközép HDZ mindenhol az élen áll.
Ennél megosztottabb képet mutat Románia, ahol Erdélyen az Európai Néppárt (ide tartozik a magyar RMDSZ és a román jobboldali ellenzéki Nemzeti Liberális Párt, a PNL, valamint a Traian Băsescu volt román elnök pártja, a Népi Mozgalom Párt, a PMP), illetve a liberális ALDE osztozik. Utóbbi EP-frakciót helyben a szintén ALDE nevű kisebbik kormánypárt képviseli, de bár még nincsenek EP-képviselőik, ide szokás számolni a román Momentumnak is nevezett elitellenes ellenzéki USR-t és a volt technokrata miniszterelnök, Dacian Cioloș most alakult új, PLUS nevű pártját is. Moldvában és Bukarestben szintén a liberális pártok erősek, míg a többi régióban az Európai Parlament balközép S&D frakcióját erősítő/gyengítő, nevében szociáldemokrata kormánypárt, a PSD.
Csehországban a jelenleg kisebbségben kormányzó Andrej Babiš pártja, az ALDE-hoz tartozó ANO 2011 vezet a legtöbb régióban; míg Lengyelországban kirajzolódik a kelet-nyugat megosztottság: a konzervatív ECR frakció tagja és brexit után várhatóan legerősebb pártja, a kormányon lévő nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) keletről nyugatra egyre kisebb támogatottsággal bír, a nyugati régiókban már a Néppártot erősítő jobboldali-liberális Polgári Platform erős.
Ausztriában a néppárti, nagyobbik kormánypártot adó jobbközép ÖVP uralja a legtöbb régiót, csak Bécs és Burgenland vörös: itt az S&D-t erősítő SPÖ erős; míg a kisebbik kormánypárt, a szélsőjobboldali FPÖ csak Karintiában van enyhe előnyben (Jörg Haider öröksége).
Németországban enyhe előnyt mutat a néppárti, nagyobbik kormányerőt adó CDU/CSU a legtöbb régióban. A korábban stabil második erőnek számító szociáldemokrata SPD már régi fellegváraiban sincs az első helyen, a fővárosban. Berlinben a térkép szerint a szélsőbalos GUE/NGL frakcióhoz tartózó Die Linke (Baloldal) a legerősebb, habár egy ideje ez már nem igaz: nemrég ugyanis az elmúlt hónapokban új erőre kapó Zöldek átvették a vezetést a fővárosban. Baden-Württembergben és északon, Hamburgban is a zöldek erősek, Szászországban és Türingiában viszont az EU-kritikus, a jövő évi EP-választást követően minden bizonnyal megszűnő EFDD-frakciót erősítő bevándorlásellenes Alternative für Deutschland nagyobb támogatottságát mutatja a grafika.
Ugyanígy az EFDD erős Dél-Olaszországban, pláne Szicíliában, itt a frakció helyi ereje a nagyobbik olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom. Olaszország északi részén a kisebbik, de az országos közvélemény-kutatásokban már vezető kormánypárt, a Matteo Salvini belügyminiszter által vezetett Liga előnyét láthatjuk. Az egyetlen kilógó régió Toszkána, ahol az S&D-t erősítő szocdem Demokrata Párt mutat egy enyhe előnyt.
Franciaország is megosztott: az észak-keleti régiókban a szélsőjobboldali ENF-frakciót erősítő Nemzeti Gyűlés, Marine Le Pen pártja van előnyben; az ország középső régióiban enyhe, nyugaton komolyabb előnyt mutat az EP-választásnak a liberális ALDE-val együtt nekiinduló Emmanuel Macron elnök pártja, a már hivatalos ideológiával is bíró En Marche. Délen, Occitanie régióban a Jean-Luc Mélenchon vezette Baloldali Front erős, amely az EP szélbalos GUE/NGL-frakciójában ül.
Görögországban az EU ellenségének a neoliberalizmust és a szélsőjobboldalt látó Alekszisz Ciprasz miniszterelnök baloldali kormánypártja, a Sziriza már csak Krétán és az Athént körülölelő Attika megyében áll az élen, mindenhol máshol a jobbközép néppárti Új Demokrácia vezeti a közvélemény-kutatásokat.
Spanyolországban három párt között oszlik meg a szavazatok nagy része. Az ország északkeleti tartományában Mariano Rajoy korábbi miniszterelnök pártja, az EPP-hez tartozó Néppárt a legerősebb. A jelenleg is kormányzó – és az S&D-hez húzó Spanyol Szocialista Munkáspárt az ország déli részén erős. A centrista, liberális ALDE-frakcióban ülő Ciudadanos (Polgárok) pártja eközben Madridban, Katalóniában, Aragóniában és Valencia tartományban van domináns helyzetben. Sehol sem a legerősebb egyelőre az orbáni, keményvonalas migrációs politikát támogató, az ECR soraiban ülő radikális-jobboldali VOX párt.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.