+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter & Illés Gergő
2018. december 16. vasárnap, 07:58
Az emberek azt gondolják Macedóniában, hogy Zaev és Gruevszki megegyezett, hogy utóbbi hozza a szavazatokat a bebörtönzött képviselőtársai és a saját szabadságáért cserébe – mondja az Azonnalinak Marija Risteska, a szkopjei Center for Research and Policy Making (CRPM) vezető kutatója. Macedóniában egyébként sem a korrupcióellenes ügyészség, sem a közbeszerzési hatóság, sem a választási bizottság nem működik, és az emberek negyede normálisnak tartja a korrupciót. Interjú.

Az eredménytelen népszavazást követően a macedón kormány a parlamenten keresztül vitte végig az ügyet, hogy az országot nevezzék át Észak-Macedóniára. Hogyan csapódott ez le a társadalomban?

 

Az ország nevének megváltoztatása kizárólag politikai döntés alapján valósulhat meg, de ez egy nagyon problémás téma. Az egyik részről az ország európai integrációja kétségtelenül első számú prioritás a mindenkori kormánynak, a politikai pártoknak és a macedón polgároknak.

 

Az emberek azonban nem gondolták, hogy a névváltoztatás közelebb hozhatja az uniós tagságot, legfeljebb a NATO-ba való belépést. Előbbihez ugyanis

 

reformokat is végre kellene hajtani, amit a helyiek el is várnak. A Zoran Zaev vezette kormány erre kapott mandátumot az előző miniszterelnök, Nikola Gruevszki leváltását követően, nem pedig a névcserére.

 

Nagy a csalódottság. A legfrissebb felmérések szerint 50 százaléknál kisebb a választási hajlandóság, a jelenlegi politikai folyamatokat nem támogatják.

 

MARIJA RISTESKA, A CENTER FOR RESEARCH AND POLICY MAKING VEZETŐ KUTATÓJA NYILATKOZIK AZ AZONNALINAK

 

Külföldről nézve meglepő, hogy ennyire súlyos a demokráciadeficit Macedóniában.

 

2012 óta nem csak Macedóniában, hanem világszinten is egyre több helyen tapasztalható a képviseleti demokrácia csődje, mivel a hatalmon lévő politikai pártok nem igazán képviselik a polgárokat. Macedónia estében az eddigi választásokon viszonylag magas részvételi arányokat tapasztaltunk, ám a politikai pártok csak korlátozottan tudták megvalósítani a kampány során tett ígéreteiket, ami azt eredményezte, hogy folyamatosan csökkent a bizalom a mindenkori kormányok iránt.

 

A korrupciós indexen 17 helyet esett Macedónia az elmúlt években.

 

A macedónok negyede a korrupciót az élet normális velejárójának tartja. És ez az egész a fiatalokra is kihat, nagyrészük már személyesen is részt vett ilyen ügyletekben.

 

Politikai oldalaktól független a korrupció az országban?

 

A Gruevszki-érában a demokratikus kormányzás igencsak problémás volt, ezért a társadalom bizalmatlansága nőtt az intézményekkel szemben. Gruevszki vezetési stílusa nem kedvezett a döntéshozatalban való demokratikus részvételnek, erős politikai kontroll alatt tartotta a bíróságokat, a közbeszerzési- és a korrupcióellenes hatóságot. A 2015-ben kirobbant lehallgatási botrány csak megerősítette az embereket, hogy mekkora bajok vannak az államszervezetben.

 

A kormányváltással azonban nem jöttek a szükséges reformok.

 

Zaevnek korántsem sikerült feltornáznia a megingott bizalmat a független intézményekben. Macedóniában jelenleg sincs működő korrupcióellenes ügynökség. Csak egy-két ember maradt a testületben, mert mindenki lemondott, a parlament pedig nem választott új tagokat.

 

De választási bizottság sincs. A névcseréről szóló népszavazást is egy ideiglenes szerv bonyolította le. Ez azt jelenti, hogy most nem lehetne választásokat tartani Macedóniában, hiszen nincsen olyan független intézmény, ami lebonyolítaná az egész folyamatot.

 

Nincs közbeszerzési hatóság sem. Minden kormányzati tender közvetlen tárgyalások során dől el.

 

Az állam foglyul ejtése (a közérdek helyett a magánérdekek előtérbe kerülése – a szerk.) folytatódik, csak a párt változott. Az emberek politikai hovatartozástól függetlenül csalódottak a reformokban és a pártokban. A Gruevszki leváltását követően felállított különleges ügyészség sem hozta a várt eredményeket, pedig kezdetben elég sokan bíztak az intézményben.

 

SZKOPJE FŐTERE, A MACEDÓNIA TÉR. ELŐTÉRBEN NAGY SÁNDOR LOVASSZOBRA, A HÁTTÉRBEN A VODNÓ-HEGY.

 

Gruevszki azzal érvelt a menedékkérelmében, hogy csorbult a tisztességes eljáráshoz való joga. Valóban így történt?

 

Független megfigyelő szervek szerint több hiba is volt az eljárások során, persze nem csak Gruevszkivel szemben. A különleges ügyészség munkatársai több esetben is kezdeményezték a korábban Gruevszki által vezetett konzervatív-nacionalista párt (VMRO-DPMNE) képviselőinek letartóztatását, de amint ezekre a politikusokra szükség volt a parlamentben, egyből szabadon engedték őket. Ez is tisztán mutatta, hogy a különleges ügyészség az elvárásokkal szemben politikai befolyás alatt áll.

 

Meglepetésként érte a helyieket Gruevszki szökése?

 

Meglepetés volt, hogy hogyan sikerült úgy meglógni hat testőr mellől három határon át, hogy még csak észre sem vették. De a polgárok meglepődtek azon is, hogy a kormányzat mind a mai napig nem kommentálta hivatalosan az ügyet a kiadatási kérelmen kívül. Nincs hivatalos álláspont, nincs válasz arra, hogy hogyan történhetett meg ez.

 

Az emberek azt gondolják, hogy politikai alku áll az egész ügy mögött. Ezen értelmezés szerint Zaev és Gruevszki megegyezett, hogy utóbbi hozza a szavazatokat a bebörtönzött képviselőtársai és a saját szabadságáért cserébe.

 

Gruevszkinek azonban csak a saját szabadságát sikerült megmentenie. Az ügyészség jóval keményebben lép fel azóta a VMRO-DPMNE politikusai ellen.

 

Igen, sokakat letartóztattak. De nem csak politikusokat, hanem üzletembereket is. Többek között ennek a hotelnek a tulajdonosát is, ahol most ülünk. Komoly politikai nyomás van a VMRO-DPMNE-n Gruevszki távozását követően.

 

A kemény fellépés egyfajta kockázatkezelés a kormány részéről, hogy megőrizzék a tekintélyüket az emberek előtt.

 

Ennek ellenére tehetetlennek tűnnek, és megint az igazságszolgáltatást használják, ami persze csak a bizalom további csökkenéséhez vezet.

 

ÉPÜLŐ HÍD A FÉLKÉSZ BELVÁROSBAN. A HÁTTÉRBEN A KŐHÍD LÁTHATÓ. 

 

A Gurevszki-botrány továbbra is tartja magát a közbeszédben?

 

Az embereket érdekli, beszélnek róla. Csalódottak, hogy mennyire félrekezelték ezt az ügyet. A Gruevszki-kormány leváltása igazán egyedi folyamat volt, mely során az emberek a korrupció és a rossz kormányzás megállítását akarták elérni. Valós reformok ugyanakkor nem voltak azóta, hanem folytatódik minden a korábban megszokott kerékvágásban. Az emberek nem azt kapták, amit akartak. 

 

Magyarország megítélése változott Macedóniában a botrány kirobbanását követően?

 

A helyi média nem nagyon fókuszál a külpolitikai hírekre.

 

Magyarországgal kapcsolatban jobbára az EU és az Orbán-kormány közötti vita, és a CEU-ügy jut el ide. Utóbbi azért is fontos nálunk, mert sok tehetséges macedón fiatal tanulhatott az egyetemen ösztöndíjjal. Többek között az én férjem is, tíz évvel ezelőtt.

 

A macedón értelmiség számára ez azt mutatja, hogy a magyar politikai elit milyen jelentős befolyással bír a független intézményerre. Persze az is érdekes, hogy Gruevszki mennyire gyorsan megkapta a menedékjogot. Zaev arra használja a helyzetet, hogy Orbánt egy autoriter vezetőnek állítsa be, aki nem ér fel az európai értékek jelentette színvonalhoz.

 

J'EXISTE: ESTE SZKOPJÉBEN.

 

Elképzelhetőnek tartja, hogy Gruevszki valamikor visszatérjen?

 

Nem.

 

Gruevszkinek vége. Ha vissza is tér Macedóniába, a politikában biztos nem lesz keresnivalója.

 

Egy igazi csoda kellene ahhoz, hogy a hitelességét visszanyerje, és a választók hajlandóak legyenek rá szavazni. Persze vannak, akik hősnek tartják a vele szemben folytatott eljárás miatt, de nem valószínű, hogy Gruevszki jelentősebb támogatói bázist tudna mobilizálni, sőt a pártja sincs kész arra, hogy újból vezetőként fogadja.

 

FOTÓK: Illés Gergő – Bakodi Péter / Azonnali

 

Az Azonnali csapata Szkopjéban nemcsak a civil szféra képviselőit, de politikusokat is faggatott a Gruevszki-ügyről: ide kattintva a Gruevszki-párt kommunikációs igazgatójával készített interjúnk olvasható, az alábbi videón pedig Zoran Zaev miniszterelnököt kérdezzük arról, hogy mi lesz, ha Magyarország nem adja ki Gruevszkit Macedóniának:

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Első helyre a centrista Kékfehérek futhatnak be, harmadik az arab lista. Netanjahu a szövetségeseivel együtt se éri el a kormánytöbbséghez szükséges hatvanegy mandátumot.

Semmit sem szabad túlbecsülnünk, csak a klíma miatt ne legyünk vegák és nyugodtan vállaljunk gyereket is – mondta a cseh kormányfő.

Tenné ezt csupán egy nappal azon titkos dokumentum kiszivárgása után, mely szerint az oroszok bekebeleznék a belarusz gazdaságot.

Jon Worth még áprilisban, a brexit határidejének legutóbbi kitolásakor rakta össze egy ábrára, hogy mi történhet. Hol vagyunk most? És mi jöhet még?

Míg a nyolcadik kerületi választási bizottság két, feltételezésen alapuló cikk miatt elmarasztalta Pikó Andrásékat, a Fővárosi Választási Bizottság megváltoztatta a határozatot.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás