+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. december 14. péntek, 07:40
Mit akar Orbán Viktor? Meddig tűrik el a Fideszt az Európai Néppártban? Mi a közös a lengyel kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság pártban (PiS) és a Fideszben? Vajon hogyan reagál majd a németfób lengyel kormány arra, ha Manfred Weber, a konzervatív csúcsjelölt lesz végül az Európai Bizottság elnöke? Az Azonnali megmutatja a válaszokat ezekre, lengyel nézőpontból.

Eredetileg a német-lengyel együttműködés EP-választást követő esélyeiről szólt volna a Visegrad Insight szerdai varsói konferenciája, ám a résztvevők találtak a magyar olvasók számára izgalmasabb témákat is ennél: olyan aktuális folyamatokat és állandó kérdéseket, amikkel az Azonnali is foglalkozik már egy ideje az EU-val kapcsolatban. A helyszín egy, a Kultúra és Tudomány Palotája melletti üvegház volt, de Varsó emblematikus épülete legalább akkora ködbe burkolózott, mint amennyire előre lehet jelezni, mi történik majd az EP-választást követően.

 

Három forgatókönyv van a Néppárt előtt

 

Nem az európai szélsőjobboldal előretörése és szereplése a jövő tavaszi EP-választás kulcskérdése, kezdte Piotr Buras. A European Council on Foreign Relations nevű páneurópai thinktank varsói részlegének vezetője szerint 

 

a radikális jobboldali erőknek a kalkulációk szerint legfeljebb 150 EP-képviselője lehet a következő EP-ciklusban, ami arra elég ugyan, hogy némileg változtassanak az erőviszonyokon, és a centrumban helyet foglaló erőket közelebb tolják egymáshoz, de a többséghez nem kellenek.

 

A szélsőjobboldal sorsánál sokkal izgalmasabb a konzervatívok, vagyis az Európai Néppárt jövője Buras szerint: nem csak az, hogy kilép-e, illetve kidobják-e onnan Orbán Viktor Fideszét, hanem az is, hogy hogyan pozícionálja magát a jobbközép pártcsalád a jövőben migráció és jogállamiság témakörökben, a pártcsalád ugyanis már most is nagyon megosztott azt illetően, merre menjen tovább. Ő maga egyébként arra számít, hogy Orbán az EP-választást követően zárják ki vagy lép ki a Néppártból.

 

VARSÓ A MAGASBÓL. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

A Lengyel Tudományos Akadémia kutatója, Zgut Edit felidézte, hogy nem csak a konzervatív Néppárt, hanem a balközép S&D-frakció (ennek Magyarországról az MSZP és a DK a tagja) is azzal számol, hogy érzékeny veszteségeket szenved a nyugat-európai országokban – vagyis nem lesz meg kettejük többsége a továbbiakban az EP-ben, ezért a liberális ALDE (amelynek a Momentum és a Fodor-féle liberális párt a két hazai tagja), valamint a velük szövetkező Emmanuel Macron francia elnök mozgalmának segítségére lesznek szorulva. Az Európai Parlament ettől lebénulni nem fog, maximum némileg lelassul a koalícióépítések miatt.

 

A Néppárt sorsát illetően három lehetséges forgatókönyv van szerinte:

 

1. A Néppárt egyben marad. Vagyis Manfred Webernek sikerült bent tartani Orbánt. Zgut szerint ezesetben a Néppárt orbanizálódni fog, euroszkeptikus, migrációellenes irányt vesz.

 

2. A Néppártról leszakadnak a centristák. Vagyis az Orbánnal és az általa képviselt politikával szemben kritikus, főleg nyugat-európai erők leválnak az EPP-ről, és egy új centrista-konzervatív frakciót alapítanak. Az elemző úgy látja, sokan ezt Emmanuel Macron érdekének tudják be, hogy a francia elnök ezzel is gyengítse Németországot, vagyis a Néppárt két meghatározó erejét, a CDU-t és a CSU-t, de szerinte Macron nem erős ennyire.

 

3. Orbán távozik a Néppártból, vagy kizárják onnan. A magyar miniszterelnök ezt követően talán létrehoz egy nyíltan EU- és elitellenes platformot Geert Wilderssel, Marine Le Pennel és talán a lengyel PiS-szel közösen. Vagyis integrál mindenkit, aki eddig tőle jobbra állt az EP-ben. Zgut szerint egyébként Orbán nem érdekelt abban, hogy távozzon a Néppártból, hiszen ezzel legjobb esetben is csak egy 150 fős, az EP-ben a negyedik legerősebb frakció erős embere lehet maximum, ha viszont marad, a legerősebb frakcióból beszélhet ki.

 

A PiS elszigetelt, nem túl valószínű a közös Orbán-frakció

 

Marcin Zaborowski lengyel politológus a lengyel kormánypártot, a PiS-t magában foglaló ECR-frakcióról beszélt főleg, amely a tory-k brexit miatti EP-ből való távozása miatt létszámgondokkal fog küzdeni 2019-ben. Bár az őszi lengyelországi önkormányzati választások adtak némi reményt a jobboldali-liberális ellenzéknek, szerinte

 

alapvetően arra kell számítani, hogy Kaczyńskiék a jelenleginél is több EP-képviselőt küldenek az EP-be, mivel a bázisukat nagyon hatékonyan képesek mobilizálni, az EP-választáson pedig rendre nagyon alacsony a részvétel a lengyeleknél.

 

Jelenleg az 51 lengyel EP-képviselőből 16 PiS-es csak, a párt ma sokkal jobban szerepel a közvélemény-kutatásokban, mint 2014-ben. A politológus szerint Orbán pont a Zgut Edit által elmondottak miatt nemigen érdekelt abban, hogy átlépjen a Néppártból a tory-k eltűnése miatt az eddiginél is kisebbé és jelentéktelenebbé váló ECR-be. De szerinte a PiS-t eleve nemigen érdekli, és nem is nagyon foglalkoztatja az európai politika, egyfajta elszigeteltségben vannak politikusaik és EP-képviselőik is európai színtéren.

 

EZEN A TÉREN ÁLL A LECH KACZYŃSKI-SZOBOR. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Miért nem működik egy páneurópai anti-EU-koalíció?

 

Piotr Buras úgy látja,

 

egy Európa-ellenes páneurópai koalíciónak leginkább korlátai vannak, nehéz ugyanis Salvinitől Le Penen át mindenkit egy tető alá hozni, mert ez csak egy ügyben sikerülhet, a migráció ügyében

 

– minden másban nagyon eltérnek az álláspontok, a nemzeti és pártérdekek. Szerinte Kaczyński és Orbán az EU létezésében érdekeltek, és hangozzék ez bármennyire is cinikusan, azért érdekeltek benne, mert politikai és anyagai érdekeik is az EU-s támogatások meglétéhez, további folyósításához fűződnek. Marine Le Penék ezzel szemben fel akarják robbantani az EU-t pont Franciaország nettó befizetői státusza miatt.

 

Zgut Edit szerint sem opció a két illiberális ország vezetése számára az EU elhagyása. Orbánnak ugyanis láthatóan az a célja egy ideje, hogy európai szinten is elfogadtassa autoriter rendszerét. Szerencséje, hogy a CDU/CSU részéről semmiféle politikai konzekvencia nem éri emiatt, hiába lép át vörös vonalakat akár a Stop Soros törvénycsomag elfogadásával, akár a CEU Bécsbe üldözésével. „Orbán ezzel azt demonstrálta, hogy nem fogad el vörös vonalas diktátumokat belpolitikáját illetően.”

 

A moderátor kérdésére, miszerint Orbán nem Kínával és Oroszországgal dolgozik-e együtt az EU gyengítésén, azt mondta, Orbán 2010 óta azt próbálja megmutatni, hogy neki sem az EU, sem Washington nem diktálhat, ő egy szuverén vezető. De valóban, mind orosz, mind kínai érdekeket képviselt már az Orbán-kormány nemzetközi színtéren. Szerinte arra kell készülni, hogy a jövőben a V4-országok Olaszországgal együtt képesek lehetnek blokkolni az Európai Tanácsot bizonyos ügyekben.

 

Marcin Zaborowski arra hívta fel a figyelmet, hogy a lengyel nemzeti tudatot hirdető PiS-től sem áll távol az oroszbarátság, még ha ezt nem is teszik központi kommunikációs elemmé: Mateusz Morawiecki miniszterelnök például tett már olyan kijelentéseket, amiket az orosz propagandamédia, mint a Sputnik vagy a Russia Today aztán büszkén sugároz. A globalizáció rossz, az EU túlságosan bürokrata, Oroszország bár nem a legjobb barátunk, mégis tetszik, ahogy Putyin az orosz belpolitikát alakítja, nem is olyan rossz figura ő – ilyen szövegek ezek, idézi fel a politológus.

 

Weber a Bizottság élén?

 

A lengyel kormánypárttól gyakran hallani olyan hangokat, miszerint az EU egy nagy Németország lényegében, egy Berlin dominálta, a német érdekek mentén felállított szövetség. Így hát szóba került az is, hogy vajon Manfred Weber néppárti csúcsjelölt esetleges bizottsági elnökségének milyen lengyel visszhangja lesz.

 

Cornelius Ochmann, a Lengyel-Német Együttműködés Alapítványának igazgatója úgy látja, nem érdemes túldimenzionálni a Néppárt csúcsjelöltjét, a német választók többsége valószínűleg nem is hallott még Weberről. Szerinte ha a 2014-es EP-választást nézzük, azt láthatjuk, hogy míg Németországban 40 százalék körüli volt a választás részvétel, Lengyelországban ez 20 százalék volt, és euroszkeptikus pártok nyertek nagyot, mint mondjuk Janusz Korwin-Mikke royalista-libertárius pártja. Kérdés, ezen tud-e bárki bármit változtatni.

 

ÉS EZ MÉG MINDIG NEM KELET-BERLIN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Piotr Buras szerint tény, hogy Weber EB-elnökségét bizonyítékként lehet lobogtatni az EU fölötti német befolyásra, de ez szerinte adottság, eddig is így volt, nagy újdonság nincs benne. A kérdés szerinte az, hogyan reagál egymásra a két szomszéd politikai elitje. Mint mondta, német oldalról nem nagyon látnak esélyt arra, hogy a PiS érdemben javítani fog a hozzáállásán, a lengyel kormánypártnak pedig a német- és EU-ellenes retorikája miatt politikailag nem fűződik érdeke ahhoz, hogy érdemben javítsanak a német-lengyel viszonyon.

 

Szerinte Weber ide vagy oda, a következő Európai Bizottságot illetően a nagy kérdés az lesz, hogy az uniós intézményekkel harcban álló lengyel és magyar kormányok kiket jelölnek uniós biztosnak,

 

mondja Buras. Mert fontos, hogy ne olyan emberek üljenek a Bizottságban, akik annak szétverésén dolgoznak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A magyar fociválogatottnak a reményt jelentette a holland bíró tévedése, az azeri szurkolókat viszont rettentően felháborította.

Szombaton egy második brexitnépszavazás megtartásáról szavazhatnak, pedig közben a miniszterelnök már megállapodott az Európai Bizottsággal.

Jean-Claude Juncker jelentette ezt be a Twitteren. Az ír határ kapcsán sikerült dűlőre jutni, de még az Európai Tanácsnak is jóvá kell az egészet hagynia.

Rossz és jó döntéseket is hoztak, de szerették Budapestet, ezért megérdemli a két volt főpolgármester a díszpolgári címet Karácsony szerint.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás