+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. december 14. péntek, 07:40
Mit akar Orbán Viktor? Meddig tűrik el a Fideszt az Európai Néppártban? Mi a közös a lengyel kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság pártban (PiS) és a Fideszben? Vajon hogyan reagál majd a németfób lengyel kormány arra, ha Manfred Weber, a konzervatív csúcsjelölt lesz végül az Európai Bizottság elnöke? Az Azonnali megmutatja a válaszokat ezekre, lengyel nézőpontból.

Eredetileg a német-lengyel együttműködés EP-választást követő esélyeiről szólt volna a Visegrad Insight szerdai varsói konferenciája, ám a résztvevők találtak a magyar olvasók számára izgalmasabb témákat is ennél: olyan aktuális folyamatokat és állandó kérdéseket, amikkel az Azonnali is foglalkozik már egy ideje az EU-val kapcsolatban. A helyszín egy, a Kultúra és Tudomány Palotája melletti üvegház volt, de Varsó emblematikus épülete legalább akkora ködbe burkolózott, mint amennyire előre lehet jelezni, mi történik majd az EP-választást követően.

 

Három forgatókönyv van a Néppárt előtt

 

Nem az európai szélsőjobboldal előretörése és szereplése a jövő tavaszi EP-választás kulcskérdése, kezdte Piotr Buras. A European Council on Foreign Relations nevű páneurópai thinktank varsói részlegének vezetője szerint 

 

a radikális jobboldali erőknek a kalkulációk szerint legfeljebb 150 EP-képviselője lehet a következő EP-ciklusban, ami arra elég ugyan, hogy némileg változtassanak az erőviszonyokon, és a centrumban helyet foglaló erőket közelebb tolják egymáshoz, de a többséghez nem kellenek.

 

A szélsőjobboldal sorsánál sokkal izgalmasabb a konzervatívok, vagyis az Európai Néppárt jövője Buras szerint: nem csak az, hogy kilép-e, illetve kidobják-e onnan Orbán Viktor Fideszét, hanem az is, hogy hogyan pozícionálja magát a jobbközép pártcsalád a jövőben migráció és jogállamiság témakörökben, a pártcsalád ugyanis már most is nagyon megosztott azt illetően, merre menjen tovább. Ő maga egyébként arra számít, hogy Orbán az EP-választást követően zárják ki vagy lép ki a Néppártból.

 

VARSÓ A MAGASBÓL. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

A Lengyel Tudományos Akadémia kutatója, Zgut Edit felidézte, hogy nem csak a konzervatív Néppárt, hanem a balközép S&D-frakció (ennek Magyarországról az MSZP és a DK a tagja) is azzal számol, hogy érzékeny veszteségeket szenved a nyugat-európai országokban – vagyis nem lesz meg kettejük többsége a továbbiakban az EP-ben, ezért a liberális ALDE (amelynek a Momentum és a Fodor-féle liberális párt a két hazai tagja), valamint a velük szövetkező Emmanuel Macron francia elnök mozgalmának segítségére lesznek szorulva. Az Európai Parlament ettől lebénulni nem fog, maximum némileg lelassul a koalícióépítések miatt.

 

A Néppárt sorsát illetően három lehetséges forgatókönyv van szerinte:

 

1. A Néppárt egyben marad. Vagyis Manfred Webernek sikerült bent tartani Orbánt. Zgut szerint ezesetben a Néppárt orbanizálódni fog, euroszkeptikus, migrációellenes irányt vesz.

 

2. A Néppártról leszakadnak a centristák. Vagyis az Orbánnal és az általa képviselt politikával szemben kritikus, főleg nyugat-európai erők leválnak az EPP-ről, és egy új centrista-konzervatív frakciót alapítanak. Az elemző úgy látja, sokan ezt Emmanuel Macron érdekének tudják be, hogy a francia elnök ezzel is gyengítse Németországot, vagyis a Néppárt két meghatározó erejét, a CDU-t és a CSU-t, de szerinte Macron nem erős ennyire.

 

3. Orbán távozik a Néppártból, vagy kizárják onnan. A magyar miniszterelnök ezt követően talán létrehoz egy nyíltan EU- és elitellenes platformot Geert Wilderssel, Marine Le Pennel és talán a lengyel PiS-szel közösen. Vagyis integrál mindenkit, aki eddig tőle jobbra állt az EP-ben. Zgut szerint egyébként Orbán nem érdekelt abban, hogy távozzon a Néppártból, hiszen ezzel legjobb esetben is csak egy 150 fős, az EP-ben a negyedik legerősebb frakció erős embere lehet maximum, ha viszont marad, a legerősebb frakcióból beszélhet ki.

 

A PiS elszigetelt, nem túl valószínű a közös Orbán-frakció

 

Marcin Zaborowski lengyel politológus a lengyel kormánypártot, a PiS-t magában foglaló ECR-frakcióról beszélt főleg, amely a tory-k brexit miatti EP-ből való távozása miatt létszámgondokkal fog küzdeni 2019-ben. Bár az őszi lengyelországi önkormányzati választások adtak némi reményt a jobboldali-liberális ellenzéknek, szerinte

 

alapvetően arra kell számítani, hogy Kaczyńskiék a jelenleginél is több EP-képviselőt küldenek az EP-be, mivel a bázisukat nagyon hatékonyan képesek mobilizálni, az EP-választáson pedig rendre nagyon alacsony a részvétel a lengyeleknél.

 

Jelenleg az 51 lengyel EP-képviselőből 16 PiS-es csak, a párt ma sokkal jobban szerepel a közvélemény-kutatásokban, mint 2014-ben. A politológus szerint Orbán pont a Zgut Edit által elmondottak miatt nemigen érdekelt abban, hogy átlépjen a Néppártból a tory-k eltűnése miatt az eddiginél is kisebbé és jelentéktelenebbé váló ECR-be. De szerinte a PiS-t eleve nemigen érdekli, és nem is nagyon foglalkoztatja az európai politika, egyfajta elszigeteltségben vannak politikusaik és EP-képviselőik is európai színtéren.

 

EZEN A TÉREN ÁLL A LECH KACZYŃSKI-SZOBOR. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Miért nem működik egy páneurópai anti-EU-koalíció?

 

Piotr Buras úgy látja,

 

egy Európa-ellenes páneurópai koalíciónak leginkább korlátai vannak, nehéz ugyanis Salvinitől Le Penen át mindenkit egy tető alá hozni, mert ez csak egy ügyben sikerülhet, a migráció ügyében

 

– minden másban nagyon eltérnek az álláspontok, a nemzeti és pártérdekek. Szerinte Kaczyński és Orbán az EU létezésében érdekeltek, és hangozzék ez bármennyire is cinikusan, azért érdekeltek benne, mert politikai és anyagai érdekeik is az EU-s támogatások meglétéhez, további folyósításához fűződnek. Marine Le Penék ezzel szemben fel akarják robbantani az EU-t pont Franciaország nettó befizetői státusza miatt.

 

Zgut Edit szerint sem opció a két illiberális ország vezetése számára az EU elhagyása. Orbánnak ugyanis láthatóan az a célja egy ideje, hogy európai szinten is elfogadtassa autoriter rendszerét. Szerencséje, hogy a CDU/CSU részéről semmiféle politikai konzekvencia nem éri emiatt, hiába lép át vörös vonalakat akár a Stop Soros törvénycsomag elfogadásával, akár a CEU Bécsbe üldözésével. „Orbán ezzel azt demonstrálta, hogy nem fogad el vörös vonalas diktátumokat belpolitikáját illetően.”

 

A moderátor kérdésére, miszerint Orbán nem Kínával és Oroszországgal dolgozik-e együtt az EU gyengítésén, azt mondta, Orbán 2010 óta azt próbálja megmutatni, hogy neki sem az EU, sem Washington nem diktálhat, ő egy szuverén vezető. De valóban, mind orosz, mind kínai érdekeket képviselt már az Orbán-kormány nemzetközi színtéren. Szerinte arra kell készülni, hogy a jövőben a V4-országok Olaszországgal együtt képesek lehetnek blokkolni az Európai Tanácsot bizonyos ügyekben.

 

Marcin Zaborowski arra hívta fel a figyelmet, hogy a lengyel nemzeti tudatot hirdető PiS-től sem áll távol az oroszbarátság, még ha ezt nem is teszik központi kommunikációs elemmé: Mateusz Morawiecki miniszterelnök például tett már olyan kijelentéseket, amiket az orosz propagandamédia, mint a Sputnik vagy a Russia Today aztán büszkén sugároz. A globalizáció rossz, az EU túlságosan bürokrata, Oroszország bár nem a legjobb barátunk, mégis tetszik, ahogy Putyin az orosz belpolitikát alakítja, nem is olyan rossz figura ő – ilyen szövegek ezek, idézi fel a politológus.

 

Weber a Bizottság élén?

 

A lengyel kormánypárttól gyakran hallani olyan hangokat, miszerint az EU egy nagy Németország lényegében, egy Berlin dominálta, a német érdekek mentén felállított szövetség. Így hát szóba került az is, hogy vajon Manfred Weber néppárti csúcsjelölt esetleges bizottsági elnökségének milyen lengyel visszhangja lesz.

 

Cornelius Ochmann, a Lengyel-Német Együttműködés Alapítványának igazgatója úgy látja, nem érdemes túldimenzionálni a Néppárt csúcsjelöltjét, a német választók többsége valószínűleg nem is hallott még Weberről. Szerinte ha a 2014-es EP-választást nézzük, azt láthatjuk, hogy míg Németországban 40 százalék körüli volt a választás részvétel, Lengyelországban ez 20 százalék volt, és euroszkeptikus pártok nyertek nagyot, mint mondjuk Janusz Korwin-Mikke royalista-libertárius pártja. Kérdés, ezen tud-e bárki bármit változtatni.

 

ÉS EZ MÉG MINDIG NEM KELET-BERLIN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Piotr Buras szerint tény, hogy Weber EB-elnökségét bizonyítékként lehet lobogtatni az EU fölötti német befolyásra, de ez szerinte adottság, eddig is így volt, nagy újdonság nincs benne. A kérdés szerinte az, hogyan reagál egymásra a két szomszéd politikai elitje. Mint mondta, német oldalról nem nagyon látnak esélyt arra, hogy a PiS érdemben javítani fog a hozzáállásán, a lengyel kormánypártnak pedig a német- és EU-ellenes retorikája miatt politikailag nem fűződik érdeke ahhoz, hogy érdemben javítsanak a német-lengyel viszonyon.

 

Szerinte Weber ide vagy oda, a következő Európai Bizottságot illetően a nagy kérdés az lesz, hogy az uniós intézményekkel harcban álló lengyel és magyar kormányok kiket jelölnek uniós biztosnak,

 

mondja Buras. Mert fontos, hogy ne olyan emberek üljenek a Bizottságban, akik annak szétverésén dolgoznak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dacian Cioloș lenne az első román, aki EP-csoportot vezet.

Egy, az egyházi tulajdonokat érintő törvénytervezet miatt háborognak a szerb ortodox egyházi vezetők és politikusok. Feszültség van Szerbia és Montenegró között.

A katalán függetlenségpártiak berágtak, mert nem ők adják Barcelona következő polgármesterét. Közben megszívathatják Pedro Sánchez miniszterelnököt is!

Még 3 napig lehet online szavazásra regisztrálni az előválasztásra. Részletek!

A volt román miniszterelnök korábbi uszító mondata éles ellentétben áll a szociáldemokrata EP-frakció értékeivel, mondta frakciótársa, Ujhelyi István az Azonnalinak.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás