+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. december 8. szombat, 17:10
Közelebb hozhatja a szlovák és magyar gondolkodásmódot az, hogy mindkét fél hasonló történelmi traumákat élt meg?

Prágától Bukarestig grandiózus programok zajlottak: a szlovákok és a csehek nemrég emlékeztek meg Csehszlovákia megalakulásáról, a románok pedig Erdély Romániához kerüléséről. Az évfordulós ünnepségek újra felszínre hozzák, hogy a 20. században a nemzetek helyzete milyen drasztikusan cserélődött fel: a magyarok domináns pozícióból Trianon után defenzívába kerültek, a szlovákok pedig kisebbségiből többségi helyzetbe. De ezzel a szerepcserék sora nem ért véget,

 

1938 után újra változott a helyzet: a bécsi döntéssel a szlovákok is megtapasztalták, milyen egy rájuk oktrojált határmódosítást megszenvedni.

 

A világháború alatt minden oldalon jeleskedtek a deportálásokban, majd 1945 után a szlovákiai magyarok tapasztalták meg a kollektív bűnösség, a jogfosztottság és a deportálás brutalitását. Aztán minden emléket lefojtott a kommunizmus köde, de az 1950-es években is folytatódtak a kitelepítések: Budapestről és Pozsonyból is vidékre kellett távoznia a középosztály maradványainak. Magyarországról aztán 1956-ban, Szlovákiából 1968 után menekült, aki tudott.

 

Egyelőre nem tűnik úgy, hogy ezek a kényszerű szerepcserék érzékenyebbé tették volna a nemzeti közvélekedést a másik oldal gondolkodásmódjának elfogadására. Pedig a történelmi szövegeket egymás mellé téve látszódik, hogy mennyire hasonló attitűdök dolgoztak az ellentétes oldalakon. A szlovákok például előszeretettel róják fel a magyaroknak, hogy 1918 után a határváltozások etnikai elvnek megfelelő részeit sem tudták vagy akarták elfogadni.

 

Pedig nemigen különbözik ez attól a szlovák magatartástól, ahogy elutasították az 1938-as határváltozásokat, annak ellenére, hogy az etnikai elvnek az nagy arányban megfelelt. Az első bécsi döntés utáni szlovákiai közhangulatról a szlovák történelmi könyvekben így írnak: „E területek megszállása a szlovákok többsége számára nagy trauma volt, 1918 óta megszokták, hogy Szlovákia a »Tátrától a Dunáig« ér.”

 

Ugyanez az akadémiai kiadvány szóvá teszi az 1938 után kisebbségbe került szlovákokon esett sérelmeket, illetve megemlíti azt is, hogy mindezek miatt – nem meglepő módon – a helyi szlovákok a terület Szlovákiához való visszacsatolásán gondolkodtak. 

 

Tehát a kisebbségek, ha nem érezték jól magukat új hazájukban, visszavágytak a régibe – ahogy a magyarok is Trianon után.

 

A trianoni és a bécsi döntés párhuzamába az illusztrációk is illeszkednek. Egy népszerű szlovák képes történelmi kiadvány az első bécsi döntést a „rólunk, nélkülünk” szlogennel illusztrálja; másutt a területi veszteségeket véres, Szlovákia ellen elkövetett sérelemként ábrázoló plakátok reprodukálják a korabeli közhangulatot. Nem különböznek ezek a magyar revíziós plakátoktól.

 

A nemzetek önmaguk érdekei és érzelmei körül forgó világképe tehát nem egyedi, hanem nagyon is általános jelenség; és a világháborús centenáriumi ünnepségekre elköltött halom pénzeknek pedig remélhetőleg lesz annyi értelme, hogy ennek ön- és közveszélyes jellegére újra és újra figyelmeztet mindenkit.

 

Kollai István írása a Pozsonyban szerkesztett Új Szó napilapban jelent meg először. Azért olvashatod itt, az Azonnalin is, mert a két lap együttműködik ebben.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kína első nagy sci-fi filmje hamar az ország egyik legnézettebb filmje lett: hamarosan itthon is láthatjuk.

A kormány változik, csak az elnök személye biztos pont: Nurszultan Nazarbajev már 1991 óta Kazahsztán elnöke, ezalatt kilenc kabinetet „fogyasztott el”.

A magát fehér nacionalistaként meghatározó férfi „a világon szinte mindenkit” lemészárolt volna, példaképe pedig a norvég tömeggyilkos Anders Breivik.

Szavaztak az államok uniós nagykövetei, és Kövesi helyett egy franciára a bíznák az uniós korrupció üldözését. Még semmi nem dőlt el végleg.

A kormánymédia egész héten helyesen írni nem tudó ellenzéki politikuson pörgött. De elírásaik nem csak nekik vannak.

A hét kérdése

Minden mentességet és segítséget megkap Budapesten az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank. Mit adjanak cserébe ezért?

Azért ide elnéznénk

Ki dönti el, hogy mi a tudás? Erről is szó lesz február 22-én.

Milyen a furmint, ha balaton-felvidéki? Kóstold végig őket a február 22-23-i hétvégén!

Készült egy film az 1989-2018 közötti Magyarországról. Bemutató február 27-én!

Kóstold végig a legjobb badacsonyi borokat Budapesten, március 9-én, szombaton!

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Lassan egy éve, hogy a független Márki-Zay Péter vezeti polgármesterként a várost, Lázár János hátországát. Körülnéztünk ott. Videó!

Arra kértük az MTA mellett tüntető tudósokat, hogy foglalják össze: ugyan mire jó az embereknek a bölcselkedés?

Miért kormányoz együtt az EU-párti Öt Csillag Mozgalom Olaszországban az unió gyengítésén munkálkodó Matteo Salvinivel? Interjú az EP-ből!

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Twitter megosztás Google+ megosztás