+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. december 8. szombat, 17:10
Közelebb hozhatja a szlovák és magyar gondolkodásmódot az, hogy mindkét fél hasonló történelmi traumákat élt meg?

Prágától Bukarestig grandiózus programok zajlottak: a szlovákok és a csehek nemrég emlékeztek meg Csehszlovákia megalakulásáról, a románok pedig Erdély Romániához kerüléséről. Az évfordulós ünnepségek újra felszínre hozzák, hogy a 20. században a nemzetek helyzete milyen drasztikusan cserélődött fel: a magyarok domináns pozícióból Trianon után defenzívába kerültek, a szlovákok pedig kisebbségiből többségi helyzetbe. De ezzel a szerepcserék sora nem ért véget,

 

1938 után újra változott a helyzet: a bécsi döntéssel a szlovákok is megtapasztalták, milyen egy rájuk oktrojált határmódosítást megszenvedni.

 

A világháború alatt minden oldalon jeleskedtek a deportálásokban, majd 1945 után a szlovákiai magyarok tapasztalták meg a kollektív bűnösség, a jogfosztottság és a deportálás brutalitását. Aztán minden emléket lefojtott a kommunizmus köde, de az 1950-es években is folytatódtak a kitelepítések: Budapestről és Pozsonyból is vidékre kellett távoznia a középosztály maradványainak. Magyarországról aztán 1956-ban, Szlovákiából 1968 után menekült, aki tudott.

 

Egyelőre nem tűnik úgy, hogy ezek a kényszerű szerepcserék érzékenyebbé tették volna a nemzeti közvélekedést a másik oldal gondolkodásmódjának elfogadására. Pedig a történelmi szövegeket egymás mellé téve látszódik, hogy mennyire hasonló attitűdök dolgoztak az ellentétes oldalakon. A szlovákok például előszeretettel róják fel a magyaroknak, hogy 1918 után a határváltozások etnikai elvnek megfelelő részeit sem tudták vagy akarták elfogadni.

 

Pedig nemigen különbözik ez attól a szlovák magatartástól, ahogy elutasították az 1938-as határváltozásokat, annak ellenére, hogy az etnikai elvnek az nagy arányban megfelelt. Az első bécsi döntés utáni szlovákiai közhangulatról a szlovák történelmi könyvekben így írnak: „E területek megszállása a szlovákok többsége számára nagy trauma volt, 1918 óta megszokták, hogy Szlovákia a »Tátrától a Dunáig« ér.”

 

Ugyanez az akadémiai kiadvány szóvá teszi az 1938 után kisebbségbe került szlovákokon esett sérelmeket, illetve megemlíti azt is, hogy mindezek miatt – nem meglepő módon – a helyi szlovákok a terület Szlovákiához való visszacsatolásán gondolkodtak. 

 

Tehát a kisebbségek, ha nem érezték jól magukat új hazájukban, visszavágytak a régibe – ahogy a magyarok is Trianon után.

 

A trianoni és a bécsi döntés párhuzamába az illusztrációk is illeszkednek. Egy népszerű szlovák képes történelmi kiadvány az első bécsi döntést a „rólunk, nélkülünk” szlogennel illusztrálja; másutt a területi veszteségeket véres, Szlovákia ellen elkövetett sérelemként ábrázoló plakátok reprodukálják a korabeli közhangulatot. Nem különböznek ezek a magyar revíziós plakátoktól.

 

A nemzetek önmaguk érdekei és érzelmei körül forgó világképe tehát nem egyedi, hanem nagyon is általános jelenség; és a világháborús centenáriumi ünnepségekre elköltött halom pénzeknek pedig remélhetőleg lesz annyi értelme, hogy ennek ön- és közveszélyes jellegére újra és újra figyelmeztet mindenkit.

 

Kollai István írása a Pozsonyban szerkesztett Új Szó napilapban jelent meg először. Azért olvashatod itt, az Azonnalin is, mert a két lap együttműködik ebben.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol lennének most, ha nem lett volna rendszerváltás? Van-e olyasmi, amiben nem értenek egyet a kormánnyal? Ez az interjú egyedülálló módon a perbeli egyezség terméke.

Szűts Ildikó nyerte el a pályázatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei vezérigazgatói posztjára.

A kormánynak ingyen adott tanácsokon túl az egykori tisztifőorvos és főpolgármester-jelölt más pártoknak is felajánlotta szakértelmét.

A kétfarkús alpolgármestert, Döme Zsuzsannát lekiscsajozó Deutsch László megjegyezte, neki ez a szavajárása.

A brit királynő vasárnap óta már a Habsburg-császárnál is régebb óta uralkodik: már attól sincs messze, hogy megdöntse a francia XIV. Lajos rekordját.

Orbán miatt egymást üti a két szlovén jobboldali párt: egyikük mellette, másikuk ellene szavazott az EP-ben a magyar jogállamiságról.

Marjan Šarec miniszterelnök új választást akar, nem véletlenül: ezzel megduplázná pártja támogatottságát a legutóbbi, 2018-as voksoláshoz képest.

A hét kérdése

Nagyon sima győzelmet aratott az összellenzék jelöltje ellen Dézsi Csaba András. Sok elemzés született már róla, de mi megkérdezünk téged is.

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Az ijesztő maszkos metálosok a We Are Not Your Kind című új lemezükkel térnek vissza Magyarországra február 4-én.

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás