+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Kulcsár Árpád
2018. december 5. szerda, 18:47
Állítólag Európa második legnagyobb aranytartalékát termelnék ki hamarosan Romániában, de semmit sem lehet tudni a környezeti kockázatokról és a technikáról. Az LMP kérdezett, az Agrárminisztérium meg állítólag árgus szemekkel figyeli a projektet.

Novemberben volt hír, hogy Romániában várhatóan hamarosan meg fog nyílni az az aranybánya, amely példátlan méretű lesz az ország történetében, és amelynek célja Európa második legnagyobb aranytartalékának kiaknázása.

 

A Samax Romania nevű nemzetközi vállalat Brád városától keletre nyitná meg a bányát egy kilencvennégy négyzetkilométeres térségben: 

 

azt remélik, hogy kétszáz tonna aranyat és 635 ezer tonna rezet fognak ebből kinyerni, ami körülbelül öt és félmilliárd dollárt ér.

 

Ebből a román állam 300 milliót kapna.

 

 

A vállalat megkapta húsz évre a bányászati koncessziót, a külszíni fejtés nagyjából huszonöt négyzetkilométeren folyna.

 

Igen ám, csak vannak komoly aggályok is a projekttel kapcsolatban, legalábbis a Mining Watch Romania civil szervezet aktivistái azt állítják, hogy a bányászat hatalmas sebhelyet hagy majd az Erdélyi-szigethegység déli részén. Ráadásul a koncessziós szerződést megkötő országos ásványkincshatóság hivatali titoknak minősítette a bányaprojekt műszaki részleteit,

 

tehát nem tudni pontosan, milyen technológiával fognak bányászni, hová teszik majd az üledéket. Nem hozták nyilvánosságra azt sem, hogy milyen várható környezeti kockázatai vannak a projektnek.

 

Az ügyre a Lehet Más a Politika két képviselője, Schmuck Erzsébet és Ungár Péter (az Azonnali többségi tulajdonosa) is felfigyelt, akik nemrég kérdéssel fordultak Nagy István agrárminiszterhez, tőle kérdezték meg nemrég a parlamentben, hogy tájékoztatta-e a magyar kormányt a román a beruházás részleteiről.

 

Romániának ugyanis kötelessége lenne az értesítés az 1991-ben megkötött espooi egyezmény értelmében: ebben az aláírók vállalták, hogy hasonló esetben szólnak a részes feleknek a beruházásról, illetve elvállalják egy eljárás lefolytatását is.

 

Az LMP-sek négy kérdést tettek fel, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy van-e a tárca, illetve a kormány tudomásában részletesebb információ a tervezett romániai beruházásról.

 

Továbbá kérdezték azt is, hogy megtörtént-e az espooi egyezmény értelmében a hivatalos értesítés, illetve van-e a tárcának információja a hátralévő engedélyezési, hatásvizsgálati eljárás ütemezéséről, beleértve az espooi eljárással járó kötelmeket is, és hogy van-e a magyar kormányzatnak általános, illetve az adott projekttel összefüggő előzetes álláspontja.

 

Az LMP-sek azt is megkérdezték, hogy tekintettel a nemrégiben bekövetkezett hazai kormányzati leépítésekre, ki és milyen hazai környezetügyi (háttér)kapacitást felhasználva foglalkozik az üggyel.

 

Az LMP kérdésére adott válaszból kiderül, hogy az Agrárminisztérium már 2015 augusztusában tájékoztatást kért Romániától: akkor azt a választ kapták, hogy még nincs folyamatban eljárás a környezetvédelmi engedély kibocsátására. A hírekre, miszerint megkötötték a koncessziós szerződést, ismételten kérdést küldtek a román államhoz most novemberben.

 

Addig ugyanis egészen biztosan nem nyílhat Romániában bánya, amíg azon, az espooi egyezményben részt vevő országok le nem zárják az eljárást, akik hatásviselő feleknek tekintik magukat, s ezt jelzik a román környezetvédelmi tárca felé.

 

A két képviselő utolsó, leépítésekre vonatkozó kérdését Nagy azzal bekkelte ki, hogy azt, hogy hány magyarországi szakértőre lesz szükség az eljárás lefolytatásában, mindig a környezetvédelmi tárca koordinálása mellett, valamennyi érintett szaktárca bevonásával történik, valamint szükség szerint felkért szakértők is részt vesznek benne.

 

Mindenesetre úgy tűnik, a nagyon titkolt aranybánya megnyitásába Magyarország is bele kíván szólni, okulva a 2000-es, Tiszát ért ciánszennyezéses katasztrófából.

 

FOTÓ: Rovinai térség, itt lenne a kitermelés / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt követelik, hogy a középkor óta megtartott Ducasse D'Ath felvonulást távolítsák el az UNESCO világörökségi listájáról a feketére mázolt vadember figurája miatt.

Annyira felpörgött az ír határ kérdése, hogy még a német kancellár is elmondta, szerinte mik az esélyei Johnsonnak.

A születésétől siket Lee Duck-hee-ben senki sem hitt, amikor profi teniszkarriert álmodott magának. Ő az első siket, aki ATP-teniszmeccset nyert.

Négy fordulót kellett várni, hogy valakinek igazán szemet szúrjon a magyar lakosságú 16 ezres délvidéki város szurkolótábora.

A brit miniszterelnök szerint a kötelező vámhatár sérti az országa szuverenitását, és inkább modern technológia használatával oldaná meg.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

A lassú élet ideálja mentén alkotó értékteremtők bemutatkozása a Balaton-felvidéken augusztus 18-án.

Ha a tűzijáték helyett inkább angol metalcore-ra csapatnád, augusztus 20-án a Dürerben a helyed. Vendég: Inhale Me.

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás