+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2018. december 5. szerda, 18:47
Állítólag Európa második legnagyobb aranytartalékát termelnék ki hamarosan Romániában, de semmit sem lehet tudni a környezeti kockázatokról és a technikáról. Az LMP kérdezett, az Agrárminisztérium meg állítólag árgus szemekkel figyeli a projektet.

Novemberben volt hír, hogy Romániában várhatóan hamarosan meg fog nyílni az az aranybánya, amely példátlan méretű lesz az ország történetében, és amelynek célja Európa második legnagyobb aranytartalékának kiaknázása.

 

A Samax Romania nevű nemzetközi vállalat Brád városától keletre nyitná meg a bányát egy kilencvennégy négyzetkilométeres térségben: 

 

azt remélik, hogy kétszáz tonna aranyat és 635 ezer tonna rezet fognak ebből kinyerni, ami körülbelül öt és félmilliárd dollárt ér.

 

Ebből a román állam 300 milliót kapna.

 

 

A vállalat megkapta húsz évre a bányászati koncessziót, a külszíni fejtés nagyjából huszonöt négyzetkilométeren folyna.

 

Igen ám, csak vannak komoly aggályok is a projekttel kapcsolatban, legalábbis a Mining Watch Romania civil szervezet aktivistái azt állítják, hogy a bányászat hatalmas sebhelyet hagy majd az Erdélyi-szigethegység déli részén. Ráadásul a koncessziós szerződést megkötő országos ásványkincshatóság hivatali titoknak minősítette a bányaprojekt műszaki részleteit,

 

tehát nem tudni pontosan, milyen technológiával fognak bányászni, hová teszik majd az üledéket. Nem hozták nyilvánosságra azt sem, hogy milyen várható környezeti kockázatai vannak a projektnek.

 

Az ügyre a Lehet Más a Politika két képviselője, Schmuck Erzsébet és Ungár Péter (az Azonnali többségi tulajdonosa) is felfigyelt, akik nemrég kérdéssel fordultak Nagy István agrárminiszterhez, tőle kérdezték meg nemrég a parlamentben, hogy tájékoztatta-e a magyar kormányt a román a beruházás részleteiről.

 

Romániának ugyanis kötelessége lenne az értesítés az 1991-ben megkötött espooi egyezmény értelmében: ebben az aláírók vállalták, hogy hasonló esetben szólnak a részes feleknek a beruházásról, illetve elvállalják egy eljárás lefolytatását is.

 

Az LMP-sek négy kérdést tettek fel, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy van-e a tárca, illetve a kormány tudomásában részletesebb információ a tervezett romániai beruházásról.

 

Továbbá kérdezték azt is, hogy megtörtént-e az espooi egyezmény értelmében a hivatalos értesítés, illetve van-e a tárcának információja a hátralévő engedélyezési, hatásvizsgálati eljárás ütemezéséről, beleértve az espooi eljárással járó kötelmeket is, és hogy van-e a magyar kormányzatnak általános, illetve az adott projekttel összefüggő előzetes álláspontja.

 

Az LMP-sek azt is megkérdezték, hogy tekintettel a nemrégiben bekövetkezett hazai kormányzati leépítésekre, ki és milyen hazai környezetügyi (háttér)kapacitást felhasználva foglalkozik az üggyel.

 

Az LMP kérdésére adott válaszból kiderül, hogy az Agrárminisztérium már 2015 augusztusában tájékoztatást kért Romániától: akkor azt a választ kapták, hogy még nincs folyamatban eljárás a környezetvédelmi engedély kibocsátására. A hírekre, miszerint megkötötték a koncessziós szerződést, ismételten kérdést küldtek a román államhoz most novemberben.

 

Addig ugyanis egészen biztosan nem nyílhat Romániában bánya, amíg azon, az espooi egyezményben részt vevő országok le nem zárják az eljárást, akik hatásviselő feleknek tekintik magukat, s ezt jelzik a román környezetvédelmi tárca felé.

 

A két képviselő utolsó, leépítésekre vonatkozó kérdését Nagy azzal bekkelte ki, hogy azt, hogy hány magyarországi szakértőre lesz szükség az eljárás lefolytatásában, mindig a környezetvédelmi tárca koordinálása mellett, valamennyi érintett szaktárca bevonásával történik, valamint szükség szerint felkért szakértők is részt vesznek benne.

 

Mindenesetre úgy tűnik, a nagyon titkolt aranybánya megnyitásába Magyarország is bele kíván szólni, okulva a 2000-es, Tiszát ért ciánszennyezéses katasztrófából.

 

FOTÓ: Rovinai térség, itt lenne a kitermelés / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sok-sok gyerek születik, mi meg döntsük el, milyen Európában nőjenek fel. Erről szól a klip.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Az egyik román zsebtolvajokról tweetelt, a másik arról, hogy fél a fekete nőktől. Repülnek.

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Működik-e az ökologikus vidékfejlesztés? Mit kéne csinálniuk az önkormányzatoknak? Konferencia április 26-án.

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás