+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2018. november 26. hétfő, 15:11
Olaszországban és más EU-tagállamokban élő britek beperelték az EU Tanácsát, amiért engedélyt adott a Bizottságnak brexittárgyalásokra. Nem jött össze nekik a per, mert a bíróság szerint nem közvetlenül érintettek: hiába hivatkoztak arra, hogy a brexittel elveszítik majd az uniós polgárságukat, és még csak nem is szavazhattak róla.

Épp vasárnap sikerült egy nagy lépést tenni a brexit megvalósulása felé, az uniós tagállamok vezetőiből – magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök ül itt – álló Európai Tanács ugyanis rábólintott a kiválást rendező brexitdealre. Ezt mondjuk még a westminsteri parlamenten is át kell nyomnia Theresa May brit miniszterelnöknek, ami nem lesz egyszerű (ha akarsz bővebb esélylatolgatást olvasni, ide kattints).

 

Egy napra rá, hétfőn pedig meghozta döntését az Európai Törvényszék abban a perben, amit régóta külföldön élő brit állampolgárok indítottak a brexit miatt. A brit szabályok szerint

 

ha valaki tizenöt évnél régebb óta él külföldön, akkor elveszíti a szavazati jogát az Egyesült Királyságban. Így tehát a brexitnépszavazáson sem tudott szavazni egy csomó olyan brit állampolgár,

 

akiket amúgy nagyon is érint a brexit, hiszen a szabad mozgás és letelepedés szabadságával élve költöztek egy másik EU-tagállamba. 

 

Közülük tizenhárman, az Adria partján, Olaszországban élő Harry Schindler vezetésével pert indítottak az Európai Törvényszéken:

 

egész pontosan azt a 2017-es tanácsi határozatot támadták meg, amely felhatalmazta a Bizottságot az Egyesült Királyság kormányával való tárgyalásokra a brexitről. Azzal érveltek, hogy mivel régóta külföldön élnek, még csak nem is szavazhattak a brexitről, és gyakorlatilag az egyetlen jogorvoslati lehetőségük az EU Törvényszéke előtti per, mielőtt a brexittel elveszítenék az uniós állampolgárságukat. 

 

Ilyen uniós aktusokat egyébként elvileg bármelyik uniós polgár megtámadhat, de csak akkor, ha a támadott rendelkezés őt közvetlenül érinti.

 

A törvényszék viszont úgy találta, hogy most nem ez a helyzet. Hiába érveltek azzal a felperesek, hogy nem szavazhattak a brexitnépszavazáson, és így a fejük fölött vonhatják majd meg tőlük az uniós jog által biztosított jogaikat,

 

a törvényszék meg sem vizsgálta érdemben a keresetet, hanem befogadhatatlannak nyilvánította azon az alapon, hogy a kérelmezők közvetlenül nem érintettek,

 

hiszen a támadott határozat csak a tárgyalások megkezdésére volt hatással, és nem magára a brexitre mondott áment, így pedig nem lehetett közvetlen hatással sem átlagos brit állampolgárokra.

 

Az érvelés alapján egyébként

 

felvetődik a kérdés, hogy esetleg a brexitdealt véglegesítő uniós aktusokat akkor meg lehet-e majd támadni ezen az alapon?

 

Hiszen az már valóban közvetlen hatást fog gyakorolni egy csomó ember jogi helyzetére.

 

Nem a napfényes Olaszországban tengődő Harry Schindler és társai amúgy az egyetlenek, akik bíróságon próbálják megfúrni a brexitet, de a többiek az EU helyett inkább hazai pályán próbálkoznak.

 

Szintén az EU más tagállamaiba, Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba kivándorolt britek augusztusban egy londoni bíróságon arra hivatkozva indítottak pert, hogy a brexitnépszavazás nem volt törvényes, szabad és tiszta, hiszen a brexitpárti Vote Leave-et nemrég megbírságolták szabálytalan kampányolás miatt, mert túllépték a kampányköltéseikkel a megengedett limitet. (A kampány fő arca Boris Johnson korábbi londoni polgármester majd külügyminiszter és a szintén tory Michael Gove voltak).

 

Egy bevándorlókat képviselő érdekképviseleti szervezet, a JCWI meg éppen amiatt perli az államot, mert az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok letelepedése nem lesz olyan zökkenőmentes, mint ahogy azt korábban ígérték, és emiatt szerintük többszázezer embert fenyeget a veszély, hogy mégis távozniuk kell majd az országból.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás