+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2018. november 26. hétfő, 15:11
Olaszországban és más EU-tagállamokban élő britek beperelték az EU Tanácsát, amiért engedélyt adott a Bizottságnak brexittárgyalásokra. Nem jött össze nekik a per, mert a bíróság szerint nem közvetlenül érintettek: hiába hivatkoztak arra, hogy a brexittel elveszítik majd az uniós polgárságukat, és még csak nem is szavazhattak róla.

Épp vasárnap sikerült egy nagy lépést tenni a brexit megvalósulása felé, az uniós tagállamok vezetőiből – magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök ül itt – álló Európai Tanács ugyanis rábólintott a kiválást rendező brexitdealre. Ezt mondjuk még a westminsteri parlamenten is át kell nyomnia Theresa May brit miniszterelnöknek, ami nem lesz egyszerű (ha akarsz bővebb esélylatolgatást olvasni, ide kattints).

 

Egy napra rá, hétfőn pedig meghozta döntését az Európai Törvényszék abban a perben, amit régóta külföldön élő brit állampolgárok indítottak a brexit miatt. A brit szabályok szerint

 

ha valaki tizenöt évnél régebb óta él külföldön, akkor elveszíti a szavazati jogát az Egyesült Királyságban. Így tehát a brexitnépszavazáson sem tudott szavazni egy csomó olyan brit állampolgár,

 

akiket amúgy nagyon is érint a brexit, hiszen a szabad mozgás és letelepedés szabadságával élve költöztek egy másik EU-tagállamba. 

 

Közülük tizenhárman, az Adria partján, Olaszországban élő Harry Schindler vezetésével pert indítottak az Európai Törvényszéken:

 

egész pontosan azt a 2017-es tanácsi határozatot támadták meg, amely felhatalmazta a Bizottságot az Egyesült Királyság kormányával való tárgyalásokra a brexitről. Azzal érveltek, hogy mivel régóta külföldön élnek, még csak nem is szavazhattak a brexitről, és gyakorlatilag az egyetlen jogorvoslati lehetőségük az EU Törvényszéke előtti per, mielőtt a brexittel elveszítenék az uniós állampolgárságukat. 

 

Ilyen uniós aktusokat egyébként elvileg bármelyik uniós polgár megtámadhat, de csak akkor, ha a támadott rendelkezés őt közvetlenül érinti.

 

A törvényszék viszont úgy találta, hogy most nem ez a helyzet. Hiába érveltek azzal a felperesek, hogy nem szavazhattak a brexitnépszavazáson, és így a fejük fölött vonhatják majd meg tőlük az uniós jog által biztosított jogaikat,

 

a törvényszék meg sem vizsgálta érdemben a keresetet, hanem befogadhatatlannak nyilvánította azon az alapon, hogy a kérelmezők közvetlenül nem érintettek,

 

hiszen a támadott határozat csak a tárgyalások megkezdésére volt hatással, és nem magára a brexitre mondott áment, így pedig nem lehetett közvetlen hatással sem átlagos brit állampolgárokra.

 

Az érvelés alapján egyébként

 

felvetődik a kérdés, hogy esetleg a brexitdealt véglegesítő uniós aktusokat akkor meg lehet-e majd támadni ezen az alapon?

 

Hiszen az már valóban közvetlen hatást fog gyakorolni egy csomó ember jogi helyzetére.

 

Nem a napfényes Olaszországban tengődő Harry Schindler és társai amúgy az egyetlenek, akik bíróságon próbálják megfúrni a brexitet, de a többiek az EU helyett inkább hazai pályán próbálkoznak.

 

Szintén az EU más tagállamaiba, Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba kivándorolt britek augusztusban egy londoni bíróságon arra hivatkozva indítottak pert, hogy a brexitnépszavazás nem volt törvényes, szabad és tiszta, hiszen a brexitpárti Vote Leave-et nemrég megbírságolták szabálytalan kampányolás miatt, mert túllépték a kampányköltéseikkel a megengedett limitet. (A kampány fő arca Boris Johnson korábbi londoni polgármester majd külügyminiszter és a szintén tory Michael Gove voltak).

 

Egy bevándorlókat képviselő érdekképviseleti szervezet, a JCWI meg éppen amiatt perli az államot, mert az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok letelepedése nem lesz olyan zökkenőmentes, mint ahogy azt korábban ígérték, és emiatt szerintük többszázezer embert fenyeget a veszély, hogy mégis távozniuk kell majd az országból.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vagy a kínaiak tesztelnek egy új technológiát, vagy a homokcsempészek fedik el a nyomaikat, de egy biztos: valaki szórakozik a GPS-jelekkel a sanghaji kikötőben.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A Twitter után a Google is lép, de ők a teljes betiltás helyett inkább a politikai hirdetések targetálását limitálják.

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás