+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2018. november 24. szombat, 10:21
Az afrikai műtárgyaknak több mint kilencven százaléka ma már nem Afrikában van.

Pénteken nyilvánosságra hoztak egy jelentést, amelyet Emmanuel Macron francia államfő rendelt meg, és amelyben az áll, hogy Franciaországnak változtatnia kellene a szigorú, a kulturális örökségek kezelésére vonatkozó törvényén annak érdekében, hogy visszaadhassa az afrikai országoknak azokat a művészeti értékeket, amelyeket a gyarmatosítás során rabolt el – írja az RFI.

 

A jelentés készítője egy szenegáli író és közgazdász, Felwine Sarr és egy francia történész, Benedicte Savoy. Azt állítják, hogy a francia múzeumokban őrzött művészeti kincseket az ország véglegesen vissza kellene adja, nem pedig kölcsönbe, ahogyan néha szokta.

 

Az afrikai művészeti örökségnek ugyanis több, mint kilencven százaléka került a kontinensen kívülre.

 

A jelentés azt javasolja, hogy olyan módon módosítsák a törvényt, hogy lehetővé váljék a tárgyak hazatelepítése abban az esetben, ha kétoldalú megállapodást köt Franciaország egy afrikai állammal.

 

A múzeumok attól tartanak, hogy kimerülnek a tartalékaik, valamint, hogy a magángyűjtők inkább más országokba viszik el a gyűjteményeiket. A jelentés kritizálói azt is hozzáteszik, hogy a zavaros 19. századi politikai viszonyok között nagyon nehéz megállapítani, hogy valamit éppen legálisan ruháztak át a francia államra, vagy el lett rabolva az a bizonyos tárgy.

 

A francia törvények tiltják, hogy az állam tulajdonát átruházzák más országokra, Macron nemrég járt Burkina Fasoban, és a maga nemében történelmi kijelentést tett akkor, amikor azt mondta, hogy „az afrikai örökség nem csak európai múzeumokban létezhet”.

 

Sonia Lawson, a Togo fővárosában található Palais de Lomé művészeti és kulturális központ igazgatója azt mondja, ezzel

 

új lehetőség nyílik az afrikai országok és az európaiak között kapcsolat javítására.

 

„Togo története különleges, mert először a németek gyarmatosították, majd egy részét átadták a briteknek, ez ma Ghána, később a franciáké lett. Rengeteg tárgy került nyugat-európai múzeumokba, nem csak Franciaországba” – mondja.

 

Hasonlóan vélekedik a dakari (Szenegál) Fekete Civilizáció Múzeumának igazgatója, Hamady Bocoum is, aki még csak fel sem tudja becsülni, hány szenegáli művészeti tárgy lehet a franciáknál. Mindenesetre azt nagyon szeretné, ha visszakerülne hozzájuk El Hadi Umar Tall kardja. A helyi szent vezető fegyverét a francia hadsereg foglalta le a 19. században. „Megalázó helyzet volt, kétszer béreltük ki a kardot, hogy kiállíthassuk, mindkétszer nagyon sok pénzbe került” – mondja az igazgató.

 

Annyi bizonyos, hogy a Párizsban Jacques Chirac elnök által létrehozott Quai Branly Múzeumnak több mint kilencvenezer afrikai származású tárgy van jelenleg a tulajdonában.

 

NYITÓKÉP: Nigériából származó fűrészesrrája szobor / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás