+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. november 18. vasárnap, 19:01
Nem csak Ausztria, de egész Európa egyik legolvasottabb napilapja a Kronen Zeitung. A majdnem két és fél milliós olvasottságú lap eddig inkább maga határozta meg az osztrák politikát. Most ő került politikai és gazdasági érdekek hálójába.

Már a Habsburg monarchiában is létezett az 1900-ban alapított, csak Kronénak becézett Kronen Zeitung. A lapot 1959 után vette meg és futtata fel Hans Dichand, a konkurens Kurier napilap főszerkesztője. Ezzel indult el a Krone sikersztorija:

 

a lap nélkül ma elképzelhetetlen Ausztria, gyakorlatilag egyfajta kispolgári osztrák mentalitás kvintesszenciája az újság kiscicákkal, fedetlen keblekkel, horoszkóppal, hegyi sztorikkal, virágtanácsokkal és kutyamenhely-riportokkal.

 

A lap kispolgári alapokon környezetvédő vagy atomellenes. Az, hogy Ausztria 1978-ban nemet mondott az atomenergiára, nagyban volt köszönhető a Krone kampányának.

 

SPÖ-től az FPÖ-n át az ÖVP-ig

 

A lap a politikába is beleszól: a Krone hagyományosan a vörösökhöz, a szocdemekhez állt közel. De mivel mára a szocdemek alól is részben kicsúszott a kispolgári-melós világ, a Krone is sokszor állt a Szabadságpárt (FPÖ) mögé. A párt kilenecvenes évekbeli vezérének, Jörg Haider népszerűségét sok tekintetben a Krone EU- és idegenellenes kiszólásai, címlapjai teremtették meg.

 

A 2017-es választásokon történelmi fordulatként nem a vörösök vagy a kékek, hanem a feketék, azaz a nagypolgári Osztrák Néppárt (ÖVP) mögé farolt be a lap.

 

Pontosabban: Sebastian Kurz jelenlegi osztrák kancellár támogatójává vált az újság. Az SPÖ sikertelensége sokban magyarázható azzal, hogy a még mindig naponta majdnem két és fél millió olvasóval rendelkező újság már nem vörös.

 

A lapalapító Hans Dichand 2010-ben hunyt el, fia már 2003-ban átvette tőle a napilap főszerkesztését. Dichandék nem tipikus médiatulajdonosok voltak, hanem teljes mértékben beleszólnak a napi szerkesztésbe, meghatározzák a lap tartalmát. Ma a lap egy része ma is a Dichand-családé, a másik része a német WAZ médiacégé. A Dichand-család és a WAZ évek óta minden létező dologról pereskedik egymással.

 

Értékes reklámfelület

 

Nemrég robban a hír: a WAZ részvényeit, legalábbis azok egy részét átvenné az innsbrucki nagyvállalkozó, René Benko.

 

Benko több áruházláncnak – a Kika és a Leiner bútor- és lakberendezési áruházaknak vagy a német Karstadt-láncnak – a tulajdonosa. A Karstadtot, amely minden német város főterének vagy főutcájának elmaradhatatlan többemeletes kelléke, Benko nem csupán megmentette a csődtől, de 2020-tól Ausztriába is bevezeti.

 

Benko most a Kronen Zeitungba akarna beszállni. A konkurens Österreich napilap szerint Benkonak ezzel politikai és üzleti céljai lehetnek. Egyrészről érdekli az újságírás, azaz hasonlóan Dichandékhoz, ő is irányítani akarná a lap tartalmát. Dichandékkal kódolva lenne a vita, ha mindketten tulajdonosok. Másrészről

 

Benko a Kronét a politikai és üzleti szempontjai szerint fazonírozhatná át: gyakorlatilag az üzleteinek (Kika, Leiner, Karstadt, stb.) kellhet reklámfelületként a többmilliós olvasottságú bulvárnapilap.

 

De azt is tudni véli az Österreich napilap, hogy Benko nagyon jóban van Sebastian Kurz-cal. Ha ő venné át a Kronent, az egykor SPÖ-s, majd FPÖ-s bulvárújság néppárti irányvonala véglegessé válhatna. Tény: René Benko Kurzot és az ÖVP-t gazdasági tanácsadóként segítette.

 

Benko első lépésként a Krone-ban egynegyedes tulajdonrészt szerezne meg. De az osztrák lapértesülések szerint Benkonek a Kronen egésze kell: kivásárolná az alapító Dichand-családot.

 

Benko a Krone mellett szemet vetett a Kurier napilapra is. A félmilliós olvasottságú, balliberális félbulvár-napilapban szintén huszonöt százalékos részesedéssel indítana. Benko, akit 2014-ben korrupció miatt ítéltek el, a Kronen és a Kurier tulajdonlásával így lényegében azt is meghatározhatja, mit írjon róla az osztrák sajtó, legalábbis annak egy része.

 

A Kurier élén már idén ősszel főszerkesztő-váltás történt: a lap eddigi liberálisabb irányvonala konzervatívabb lett, ugyanis az ÖVP-közeli Raiffeisen Bankra nyomást gyakorolt a kormány az irányváltás miatt. Hasonló folyamattól tart az SPÖ-közeli Kontrast a Kronen esetén is, ha megjelenik a tulajdonosi körben a Kurz-tanácsadó Benko.

 

FOTÓ: Reuters

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.

Az egészségügyi intézmények egyre kevésbé bírják a koronavírus-járvánnyal járó nyomást. Volt, hogy nem akartak beteget átvenni kórházak a mentősöktől, máshol már apácakra is szükség van.

Egy hete még csak riogattak vele, hétfőtől azonban már mindehol hordani kell a maszkot a román fővárosban.

A húsipari lobbi szerint nem szabadna kolbásznak hívni olyan élelmiszert, amiben nincs hús. Az EP a héten szavaz erről.

Orosz hírforrások szerint a rendfenntartók gumilövedékeket használnak, és egyelőre azokat is csak a levegőbe lövöldözik.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás