Amikor lefejezik a környezetvédelmi igazgatást, nem tesznek mást, mint átteszik Magyarországot Romániától keletre. Ott, ahol Putyin és Kína kényelmesebben eléri.
A jólétnek ezer színe van. Ilyen az, hogy egy országban mennyi az egy főre jutó GDP, milyen a BigMac-index (hány percet dolgozik egy alkalmazott egy BigMac áráért). Ilyenek a PISA-mutatók, a gépjárművek átlagos életkora, a különböző betegségek előfordulási gyakorisága és még sok más mutató. Ezek összessége mutatja meg, hogy mennyire jó egy adott országban élni. Például hiába nagyon gazdag ország Japán, más, elsősorban demográfiai és közegészségügyi mutatók azt jelzik, hogy mégse mennek ott olyan jól a dolgok.
Ezek a mutatók persze olyan dolgokra is választ adnak, hogy az adott társadalom mennyire tiszteli az egyént, és mennyire védi meg nagyobb, politikai vagy gazdasági csoportok érdekeitől. Ha az a kérdés, hogy Glasgow alatt, egy még kitermelhető tartalékokkal rendelkező szénbányát megnyitnak, és elbontják Glasgow legnagyobb közparkját, az lesz-a döntés, hogy nem, nem termelik inkább ki azt a szenet!
Az ember egyik legfontosabb joga az egészséges környezethez való jog. Ez a jog paradox módon leginkább a jogosult, vagyis az ember által fenyegetett.
Olyan országokban, ahol jó élni, védik a természetet is.
Az ember persze álszent fajta, ezért a szükségleteit, amelyek a természet rombolásával elégíthetők ki, olyan országokban elégíti ki, ahol a természetet, és vele az embert nem védik.
Erre számtalan példa van, a délkelet-ázsiai hajóbontóktól kezdve a kínai összeszerelő-üzemeken át egészen Argentínáig, ahol a pampát egyben eladták szójababföldnek, és mostanra a talajt is tönkretették, annyira, hogy a folyók is új medreket vágnak maguknak.
Azt tehát, hogy egy ország gyarmati sorban van, és kormánya nem védi meg állampolgárai környezetét, rögtön látni lehet. Teljesen pontos indikátor.
Hiába van valahol nagy bevétel, gazdag uralkodó, olcsó benzin vagy bármi hasonló, ha valahol nem vigyáznak a természetre, az az ország nem jó hely.
A magyarországi természetvédelemnek és a természet megőrzésének, javításának, tudományos kutatásának messzire nyúló hagyománya van. Sok tudós dolgozott ilyen projektekben, sokan vittek véghez nagy dolgokat, közte olyanokat is, melyeket a tudomány mára már messze meghaladott, és az utódok ma már nem tartanak annyira jó ötletnek. Mai ésszel nyilván másképp szabályoznánk a folyókat, csinálnánk vagy nem csinálnánk monokultúrás mezőgazdaságot, telepítenénk akácot és homoki szőlőfajtákat.
Mégis:
Magyarország Európa, méghozzá a fejlett Európa része azzal, hogy itt környezetvédelmi hatóság működik, nemzeti parkok vannak, felelős és tervszerű vadgazdálkodás folyik, a ritka és fontos élőhelyeket, növény- és állattársulásokat védik.
Lelkes szakemberek és amatőrök számolják a kék vércséket és a sasokat, kutatók kutatják a növényeket. Bármit is építenek, bárhol, az engedélyezési eljárásnak része a környezetvédelmi szempontok kötelező figyelembe vétele.
Romániában még van ilyen hatóság, aztán annál keletebbre kezdődik az erdőben felejtett páncélos ezredek világa.
Amikor tehát lefejezik a környezetvédelmi igazgatást, nem tesznek mást, mint átteszik Magyarországot Romániától keletre. Oda, ahol Putyin és Kína kényelmesebben eléri.
Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is, lájkold be az oldalt!
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
