+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Bakó Bea
2018. november 14. szerda, 20:00
A magyar kormány beperli az Európai Parlamentet a Sargentini-jelentés miatt, a románok meg most a Bizottságra rágtak be egy olyan jelentés miatt, amire maga Románia hatalmazta fel a Bizottságot.

A román szociáldemokrata kormány fontolóra vette, hogy az Európai Bíróságon fogják beperelni az Európai Bizottságot az országról kiállított rendkívül kritikus jelentés miatt.

 

Miután ugyanis az Európai Parlament elfogadott egy határozatot Romániával kapcsolatban (erről tegnap írtunk, és arról is, hogy a fideszesek Románia elmarasztalása ellen szavaztak), az Európai Bizottság a román EU-csatlakozás utólagos eredményeit főleg az igazságszolgáltatás és a korrupciós helyzet tükrében monitorozó Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretében maga is ismertetett egy jelentést, és ebben megjegyzi: Románia a Bizottság 2017-es ajánlásaiból az előírt 12 helyett csak kettőt teljesített. 

 

De mi is ez a CVM?

 

A dolog röviden úgy foglalható össze, hogy miután az EU bevett tíz tagállamot, főleg Kelet-Közép-Európából és a Baltikumból, hamar rájött, hogy nekik nem lesz olyan könnyű asszimilálódni a makulátlan jogállami nyugatos elitklubba. Velük (köztük Magyarországgal) már utólag nem volt mit tenni, de azért tanult az EU a dologból: tehát a 2007-ben csatlakozó Románát és Bulgáriát már ennek a kacifántos nevű Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusnak (angol rövidítésben jön ki a CVM) vetették alá, hogy szemmel tartsák főleg azt, hogy eléggé függetlenül működik-e náluk az igazságszolgáltatás, és tesznek-e eleget a korrupció ellen.

 

A poén az egészben az, hogy a csatlakozási szerződésben ez a két állam kifejezetten felhatalmazza a Bizottságot, hogy részleteiben szabályozza, hogyan is nézzen ki ez a folyamatos monitorozás, a Bizottság pedig nem sokkal később élt is a lehetőséggel. Azóta évente közzétesz a Bizottság egy-egy jelentést Romániáról és Bulgáriáról, itt lehet őket végigböngészni.

 

A legfrissebb CVM-jelentés kimondja, hogy Románia vállalásai nem elégségesek ahhoz, hogy az ellenőrzési mechanizmust lezárják, sőt további ajánlásokat fogalmaz meg.

 

A román kormányt kényesen érinti, hogy a Bizottság az új igazságügyi törvények nagy részének felfüggesztését kéri, valamint azt, hogy a kormány vizsgálja felül az igazságszolgáltatási törvényeket a Velencei Bizottság és a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) ajánlásainak figyelembevételével.

 

De mit akar a Bizottság Romániától?

 

A Bizottság három pontban fogalmazta meg az elvárásokat, az első az igazságszolgáltatási törvényekkel kapcsolatos. Itt azt kérik, hogy

 

azonnal függesszék fel az elfogadott igazságügyi törvények és rendeletek alkalmazását.

 

Ezek segítségével például kivonták Klaus Johannis államelnököt a bírói kinevezések menetéből, amit a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kell menedzselnie, összeférhetetlenségi szabályokat állapítottak meg a bírókra és ügyészekre, és lehetővé teszik a bírák korkedvezményes nyugdíját is. Ezek egy részének a hatályba lépését egyébként már elhalasztották a nagy európai felzúdulás hatására.

 

Másodsorban az igazságügyi rendszerben történő kinevezésekkel és elbocsátásokkal kapcsolatban kérnek visszalépéseket, és

 

az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjének kinevezési folyamatát is újra kellene indítani a Bizottság szerint.

 

Az igazságügyi miniszter ugyanis nemrégiben kérte Augustin Lazăr legfelsőbb ügyész menesztését, előzőleg pedig menesztette Laura Codruța Kövesi DNA-főügyészt. 

 

A harmadik pont a büntető törvénykönyvre és a büntetőeljárási törvénykönyvre vonatkozik, ezek életbelépésének befagyasztását kérik, valamint ezek felülvizsgálatát, az EU-joggal, a CVM-javaslatokkal, illetve a Velencei Bizottság véleményével összhangban.

 

A büntetőjogszabályok módosításai sok kritikát váltottak ki a romániai ellenzékben, valamint Európában is, a büntető törvénykönyv például úgy módosult, hogy hivatali visszaélés csak akkor lesz büntethető, ha elér egy bizonyos összeghatárt, illetve, ha a hivatalnok saját magát vagy közeli rokonát juttatja jogtalan haszonhoz, valamint hétről öt évre csökkenti a kiszabható büntetés felső határát, és hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikket. Továbbá lehetővé teszi az elítéltek korábbi feltételes szabad lábra helyezését, csökkenti az elévülési határidőket, korlátozza a kiterjesztett vagyonelkobzást, és börtönnel büntetné azt a köztisztviselőt, aki nyilvánosan bűnözőként emlegetne egy jogerősen még el nem ítélt gyanúsítottat.

 

Románia 2007-es EU csatlakozása óta sosem kapott még ilyen éles kritikát a Bizottságtól. Tulajdonképpen a Bizottság eltöröltetné mindazt, amit a PSD-ALDE kormány évek óra próbál átvinni, hatalmas tömegtüntetések és ellenzéki tiltakozás közepette. 

 

A kormány a másik pofont Románia alkotmánybíróságától kapta, amely szerdán úgy határozott, hogy a jelentés kötelező érvényű, és Románia ezért köteles teljesíteni az ajánlásokat.

 

A román kormány igazságot akar, ezért perelne

 

Nicușor Halici, a román parlament igazságügyi bizottságának PSD-s elnöke vetette fel először az Európai Bíróság előtti per lehetőségét, mondván, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz az országgal szemben, és szeretné, ha az országnak igazságot szolgáltatnának.

 

Hasonlóan nyilatkozott Viorica Dăncilă miniszterelnök is, aki az Antena 3 tévécsatornának azt mondta,

 

„csalódottan és felháborodottan” érzi magát a CVM-jelentés miatt.

 

„Rendkívül fontos, hogy Románia haladéktalanul tovább folytassa a korrupció elleni küzdelmet és biztosítsa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Csakis így lesz képes az állampolgárok, az ország és az EU egésze érdekében tovább haladni a mechanizmus lezárása felé vezető úton” – figyelmeztetett Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, aki azt mondja, ezzel „nem büntetni, hanem segíteni akarnak”.

 

Mindeközben több romániai ellenzéki médiafelület, így például az Adevărul is azt feszegeti, hogy sosem volt még ilyen közel az elmúlt években Magyarország és Románia politikája az Európai Unióval kapcsolatban. A cikk szerzője szerint a közelség abból adódik, hogy 

 

mindkét országot „nacionalista, populista, korrupt és Európa-ellenes” politikusok vezetik.

 

De, míg a szerző szerint Orbán Viktor legalább jól közvetít a nagyhatalmak között a Putyinhoz való közeledésével, addig a román szociáldemokrata pártelnök, Liviu Dragnea egy senki Európa szemében, így míg Magyarország jól jöhet ki az európai perfifériára való sodródásból, Románia semmiképp. 

 

FOTÓ: michebossart/pixabay.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás