+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2018. november 13. kedd, 08:23
Kisebbségi kormányt alakítana a svéd jobboldal, de a bizalmi szavazáson tulajdonképpen csak a szélsőjobb támogatná őket, pedig velük sem szívesen közösködne a miniszterelnök-jelölt.

Tovább folyik a kormányalakítási dráma Svédországban, miután nem született döntő eredmény a szeptember kilencedikén tartott választáson, és nem sikerült a kormányalakítás az eddigi szociáldemokrata miniszterelnöknek, Stefan Löfvennek.

 

Most a választáson második, jobboldali Méréskeltek vezetője, Ulf Kristersson (nyitóképünkön) futna neki egy kisebbségi kormány megalakításának, de a kereszténydemokratákon kívül tulajdonképpen csak a szélsőjobb támogatására számíthat.

 

A Politico cikke szerint a szerdai bizalmi szavazás úgy néz ki, hogy Kristersson úgy alakíthat kisebbségi kormányt, ha 175-nél kevesebb képviselő szavaz ellene. Biztos viszont, hogy a baloldali pártok nemmel szavaznak, és biztosan így fognak tenni a hagyományosan a jobbközép szövetséget erősítő liberálisok is, mivel tartanak attól, hogy túl nagy befolyása lesz a törékeny kisebbségi kormányra a szélsőjobboldali Svéddemokratáknak.

 

A szavazáson a szélsőjobb nem fog szavazni, tehát gyakorlatilag Kristersson kormányalakítását támogatják majd.

 

Ez sem lenne elég azonban a kormányalakításhoz, ahhoz még az is kéne, hogy a svéd parasztpárt, a választáson negyedik Centrumpárt képviselői is támogassák a kormányt pozitív szavazatukkal vagy távolmaradásukkal, ez azonban nem valószínű forgatókönyv Annie Lööf, a párt elnöke szerint. A Centrumpártról itt írtunk bővebben.

 

Kristersson ugyanakkor világossá tette, hogy kormánya nem egyeztetné a szakpolitikai elképzeléseit a szélsőjobbal.

 

Ha Kristersson kisebbségi kormánya elbukik szerdán, akkor a parlament elnöke, Andreas Norlén még három kísérletet tehet a kormányalakításra. Ha nem sikerül működőképes koalíciót alakítani, akkor három hónap múlva időközi választást kell kiírni: erre eddig egyszer volt példa Svédországban, 1958-ban.

 

NYITÓKÉP: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sok-sok gyerek születik, mi meg döntsük el, milyen Európában nőjenek fel. Erről szól a klip.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Az egyik román zsebtolvajokról tweetelt, a másik arról, hogy fél a fekete nőktől. Repülnek.

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Működik-e az ökologikus vidékfejlesztés? Mit kéne csinálniuk az önkormányzatoknak? Konferencia április 26-án.

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás