+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. november 8. csütörtök, 11:50
Szombaton Párizsban az Invalidusok kertjében az első világháború több francia tábornokára emlékeznek – köztük arra a Philippe Pétain marsallra, aki 1940 után egy németekkel kollaboráló államot tartott fenn. Bár Jacques Chirac 1995-ben szakított a Pétain-kultusszal, Macron elnök most nem lát ebben semmi kivetnivalót.

Az első világháborús megemlékezések sorában szombaton a párizsi Invalidusoknál Philippe Pétain marsallra is megemlékeznek. Pétain ugyanis több csatát vezetett sikeresen, például Verdunnél. Akkori győzelmei alapozták meg azt a hatalmas tekintélyt, amellyel élve 1940-ben, miután Franciaország nagy részét elfoglalták a német csapatok, Vichy központtal egy délfrancia államot (Francia Állam) hívott életre.

 

Az állam egyrészről Pétain konzervatív-autoriter ideológiájára épült (az állam jelszava az addigi „szabadság, egyenlőség, testvériség“ helyett „munka, haza, család“ lett), és már ezért is reakciósnak számít a francia közgondolkodásban.

 

Nagyobb probléma az, hogy Pétain állama – ellentétben állításával, miszerint így menti át a francia szuverenitást – a nácikkal sok tekintetben kollaboráló bábállam volt,

 

amely bár kezdetben akár menedékül szolgált számos zsidónak, akik a nácik elől menekültek, de később maga is folytatott zsidóüldözést.

 

Noha Pétain elutasította, hogy a Francia Állam a Német Birodalom oldalán vegyen részt a második világháborúban, számos tekintetben együttműködött Hitlerékkel – saját bevallása szerint azért, hogy így mentse a relatív szabadságot délen.

 

Berlinnek azonban ez sem volt elég: párizsi náci értelmiségiekkel és déli önkéntesekkel megjelent az SS és a Wehrmacht a déli országrészben, a Szovjetunió elleni harchoz pedig délfrancia antibolsevista különítmények is alakultak. Pétain marsall egyre kevésbé volt a helyzet ura. 1942 végén meg is szállták az országrészt a németek, ezzel pedig megindult a dél-franciaországi zsidóüldözés is, a helyi francia csendőrség segítségével.

 

1945 után Pétaint halálra ítélte a francia bíróság, azonban Charles de Gaulle elnök kegyelemben részesítette az akkor már 89 éves egykori államfőt.

 

Pétain végül életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, aminek végét – egészségi állapota miatt – magánházában tölthette le.

 

Chirac egyszer már szakított a Pétain-kultusszal

 

Pétain marsall megítélésének kérdése nagyban hasonlatos Horthy Miklóséhoz:

 

Hitler bábja volt, vagy egy politikus, aki rossz kompromisszumokkal próbálta országát védelmezni?

 

Ami azonban mindenképp eltérő: Pétain – ellentétben Horthyval – sikeres katona volt az első világháborúban.

 

Az 1945 utáni Franciaország az elítélés ellenére is mindig lerótta tiszteletét Pétain előtt. François Mitterand egykori szocialista politikus – aki maga is kollaboráns volt Pétain rendszerében – minden évben virágot helyezett, még elnökként is, a tábornok sírjára. Így tett valamennyi elődje is.

 

A Pétain-kultusszal – amely főleg a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen köreiben volt erős – állami szinten először Jacques Chirac szakított 1995-ben, amikor egyben a francia állam felelősségét is elismerte a zsidóüldözésekben.

 

Azzal, hogy Macron „legitimnek” tartja az idei megemlékezést Pétain kapcsán, visszatérhet a Chirac előtti idők felfogásához.

 

Macron Pétain kapcsán – amint a Le Monde idézte  – azt hangsúlyozta: „Nagy katona volt, ez tény. A politikai élet pedig ugyanúgy, mint az emberi természet, sokszor bonyolultabb, mint az hinni szeretnénk”.

 

Macron emlékeztetett rá, hogy „Pétainnek és a francia hadseregnek köszönhetjük a győzelmet” az első világháborúban. Hozzátéve: „egy harcoló nemzet győzelme volt ez”.

 

Francis Kalifatot, a legfontosabb franciaországi zsidó szervezet elnökét „sokkolták” Macron szavai, szerinte ugyanis Pétainről elég annyit tudni, hogy 1945-ben a francia nép nevében megvonták tőle a nemzeti tiszteletet.

 

NYITÓKÉP: tortenelmifotok.hu

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szükség lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra. A Helyzetnek elmondta, miért.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A belarusz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „hatalmas lázadást” szervezett az elnökválasztás után, és át akarta venni több önkormányzatban is a hatalmat.

Szijjártót Szlovákia barátjának tartja, Orbán tanácsára fordult hozzá, hogy segítsen felvenni a kapcsolatot az oroszokkal.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás