+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. november 8. csütörtök, 11:50
Szombaton Párizsban az Invalidusok kertjében az első világháború több francia tábornokára emlékeznek – köztük arra a Philippe Pétain marsallra, aki 1940 után egy németekkel kollaboráló államot tartott fenn. Bár Jacques Chirac 1995-ben szakított a Pétain-kultusszal, Macron elnök most nem lát ebben semmi kivetnivalót.

Az első világháborús megemlékezések sorában szombaton a párizsi Invalidusoknál Philippe Pétain marsallra is megemlékeznek. Pétain ugyanis több csatát vezetett sikeresen, például Verdunnél. Akkori győzelmei alapozták meg azt a hatalmas tekintélyt, amellyel élve 1940-ben, miután Franciaország nagy részét elfoglalták a német csapatok, Vichy központtal egy délfrancia államot (Francia Állam) hívott életre.

 

Az állam egyrészről Pétain konzervatív-autoriter ideológiájára épült (az állam jelszava az addigi „szabadság, egyenlőség, testvériség“ helyett „munka, haza, család“ lett), és már ezért is reakciósnak számít a francia közgondolkodásban.

 

Nagyobb probléma az, hogy Pétain állama – ellentétben állításával, miszerint így menti át a francia szuverenitást – a nácikkal sok tekintetben kollaboráló bábállam volt,

 

amely bár kezdetben akár menedékül szolgált számos zsidónak, akik a nácik elől menekültek, de később maga is folytatott zsidóüldözést.

 

Noha Pétain elutasította, hogy a Francia Állam a Német Birodalom oldalán vegyen részt a második világháborúban, számos tekintetben együttműködött Hitlerékkel – saját bevallása szerint azért, hogy így mentse a relatív szabadságot délen.

 

Berlinnek azonban ez sem volt elég: párizsi náci értelmiségiekkel és déli önkéntesekkel megjelent az SS és a Wehrmacht a déli országrészben, a Szovjetunió elleni harchoz pedig délfrancia antibolsevista különítmények is alakultak. Pétain marsall egyre kevésbé volt a helyzet ura. 1942 végén meg is szállták az országrészt a németek, ezzel pedig megindult a dél-franciaországi zsidóüldözés is, a helyi francia csendőrség segítségével.

 

1945 után Pétaint halálra ítélte a francia bíróság, azonban Charles de Gaulle elnök kegyelemben részesítette az akkor már 89 éves egykori államfőt.

 

Pétain végül életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, aminek végét – egészségi állapota miatt – magánházában tölthette le.

 

Chirac egyszer már szakított a Pétain-kultusszal

 

Pétain marsall megítélésének kérdése nagyban hasonlatos Horthy Miklóséhoz:

 

Hitler bábja volt, vagy egy politikus, aki rossz kompromisszumokkal próbálta országát védelmezni?

 

Ami azonban mindenképp eltérő: Pétain – ellentétben Horthyval – sikeres katona volt az első világháborúban.

 

Az 1945 utáni Franciaország az elítélés ellenére is mindig lerótta tiszteletét Pétain előtt. François Mitterand egykori szocialista politikus – aki maga is kollaboráns volt Pétain rendszerében – minden évben virágot helyezett, még elnökként is, a tábornok sírjára. Így tett valamennyi elődje is.

 

A Pétain-kultusszal – amely főleg a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen köreiben volt erős – állami szinten először Jacques Chirac szakított 1995-ben, amikor egyben a francia állam felelősségét is elismerte a zsidóüldözésekben.

 

Azzal, hogy Macron „legitimnek” tartja az idei megemlékezést Pétain kapcsán, visszatérhet a Chirac előtti idők felfogásához.

 

Macron Pétain kapcsán – amint a Le Monde idézte  – azt hangsúlyozta: „Nagy katona volt, ez tény. A politikai élet pedig ugyanúgy, mint az emberi természet, sokszor bonyolultabb, mint az hinni szeretnénk”.

 

Macron emlékeztetett rá, hogy „Pétainnek és a francia hadseregnek köszönhetjük a győzelmet” az első világháborúban. Hozzátéve: „egy harcoló nemzet győzelme volt ez”.

 

Francis Kalifatot, a legfontosabb franciaországi zsidó szervezet elnökét „sokkolták” Macron szavai, szerinte ugyanis Pétainről elég annyit tudni, hogy 1945-ben a francia nép nevében megvonták tőle a nemzeti tiszteletet.

 

NYITÓKÉP: tortenelmifotok.hu

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Quim Torra nagyot meccsezett a hatóságokkal, de akár a hivatalába is kerülhet.

Alexis Cíprasz szerint katasztrófa lenne, ha az „ultajobbos” Manfred Weber lenne az EB új elnöke

Aki meg kommunista jelképeket használ, az maximum 3 évet kapna. De lenne kibúvó is: csak fel kell dobni a többi komcsit, s te megúszod.

Az Erdélyi Magyar Néppártot a Fidesz hozta létre, csak aztán bukott a projekt. Most meg lett egy elnökük, akinek legnagyobb politikai teljesítménye, hogy le akarta köpni Demszkyt.

Talán kevesen tudják itthon, de Lengyelország a fantasztikus irodalom terén is legalábbis középhatalom. Mit olvassunk a lengyel sci-fi és fantasy világából? Segítünk.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

A volt bécsi nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince az Azonnalira kommentelt!

A termékenységi ráta növelése, a bevándorlás megállítása és Európa felébresztése: nem csak a magyar kormány programját jellemzik ezek a szlogenek.

A strasbourgi Európai Parlament képviselői bárjában értük el Alessandra Mussolinit, aki Berlusconi Forza Italiája színeiben ül az EP-ben.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Twitter megosztás Google+ megosztás