+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. november 8. csütörtök, 11:50
Szombaton Párizsban az Invalidusok kertjében az első világháború több francia tábornokára emlékeznek – köztük arra a Philippe Pétain marsallra, aki 1940 után egy németekkel kollaboráló államot tartott fenn. Bár Jacques Chirac 1995-ben szakított a Pétain-kultusszal, Macron elnök most nem lát ebben semmi kivetnivalót.

Az első világháborús megemlékezések sorában szombaton a párizsi Invalidusoknál Philippe Pétain marsallra is megemlékeznek. Pétain ugyanis több csatát vezetett sikeresen, például Verdunnél. Akkori győzelmei alapozták meg azt a hatalmas tekintélyt, amellyel élve 1940-ben, miután Franciaország nagy részét elfoglalták a német csapatok, Vichy központtal egy délfrancia államot (Francia Állam) hívott életre.

 

Az állam egyrészről Pétain konzervatív-autoriter ideológiájára épült (az állam jelszava az addigi „szabadság, egyenlőség, testvériség“ helyett „munka, haza, család“ lett), és már ezért is reakciósnak számít a francia közgondolkodásban.

 

Nagyobb probléma az, hogy Pétain állama – ellentétben állításával, miszerint így menti át a francia szuverenitást – a nácikkal sok tekintetben kollaboráló bábállam volt,

 

amely bár kezdetben akár menedékül szolgált számos zsidónak, akik a nácik elől menekültek, de később maga is folytatott zsidóüldözést.

 

Noha Pétain elutasította, hogy a Francia Állam a Német Birodalom oldalán vegyen részt a második világháborúban, számos tekintetben együttműködött Hitlerékkel – saját bevallása szerint azért, hogy így mentse a relatív szabadságot délen.

 

Berlinnek azonban ez sem volt elég: párizsi náci értelmiségiekkel és déli önkéntesekkel megjelent az SS és a Wehrmacht a déli országrészben, a Szovjetunió elleni harchoz pedig délfrancia antibolsevista különítmények is alakultak. Pétain marsall egyre kevésbé volt a helyzet ura. 1942 végén meg is szállták az országrészt a németek, ezzel pedig megindult a dél-franciaországi zsidóüldözés is, a helyi francia csendőrség segítségével.

 

1945 után Pétaint halálra ítélte a francia bíróság, azonban Charles de Gaulle elnök kegyelemben részesítette az akkor már 89 éves egykori államfőt.

 

Pétain végül életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, aminek végét – egészségi állapota miatt – magánházában tölthette le.

 

Chirac egyszer már szakított a Pétain-kultusszal

 

Pétain marsall megítélésének kérdése nagyban hasonlatos Horthy Miklóséhoz:

 

Hitler bábja volt, vagy egy politikus, aki rossz kompromisszumokkal próbálta országát védelmezni?

 

Ami azonban mindenképp eltérő: Pétain – ellentétben Horthyval – sikeres katona volt az első világháborúban.

 

Az 1945 utáni Franciaország az elítélés ellenére is mindig lerótta tiszteletét Pétain előtt. François Mitterand egykori szocialista politikus – aki maga is kollaboráns volt Pétain rendszerében – minden évben virágot helyezett, még elnökként is, a tábornok sírjára. Így tett valamennyi elődje is.

 

A Pétain-kultusszal – amely főleg a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen köreiben volt erős – állami szinten először Jacques Chirac szakított 1995-ben, amikor egyben a francia állam felelősségét is elismerte a zsidóüldözésekben.

 

Azzal, hogy Macron „legitimnek” tartja az idei megemlékezést Pétain kapcsán, visszatérhet a Chirac előtti idők felfogásához.

 

Macron Pétain kapcsán – amint a Le Monde idézte  – azt hangsúlyozta: „Nagy katona volt, ez tény. A politikai élet pedig ugyanúgy, mint az emberi természet, sokszor bonyolultabb, mint az hinni szeretnénk”.

 

Macron emlékeztetett rá, hogy „Pétainnek és a francia hadseregnek köszönhetjük a győzelmet” az első világháborúban. Hozzátéve: „egy harcoló nemzet győzelme volt ez”.

 

Francis Kalifatot, a legfontosabb franciaországi zsidó szervezet elnökét „sokkolták” Macron szavai, szerinte ugyanis Pétainről elég annyit tudni, hogy 1945-ben a francia nép nevében megvonták tőle a nemzeti tiszteletet.

 

NYITÓKÉP: tortenelmifotok.hu

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás